Az MTI-hez eljuttatott jelentés szerint a konszenzus 5,5 százalékos átlagos inflációt vár 2004-re, ami több mint a kormányzat által prognosztizált 5 százalék, de jelentősen alatta marad a jegybank 6,5 százalékos előrejelzésének.
A költségvetési tervek bejelentését követően 50 bázisponttal 4,8 százalékra ugrott fel a 2004 decemberére vonatkozó konszenzus, az augusztusi felmérésben pedig újabb 40 bázisponttal emelkedett, 5,2 százalékra.
“Ez még mindig optimistább előrejelzés az MNB 5,8 százalékra emelt prognózisánál” – áll a Reuters jelentésében. A jelentés szerint a jövő kérdése, hogy megtörnek-e a piaci várakozásokban tapasztalt kedvezőtlen folyamatok, vagy a következő hónapokban is folytatódik az elmúlt időszak romló trendje. Nyitott kérdés az is, hogy a magasabb árszintek hosszabb távra is beépülnek-e a várakozásokba, és ha igen, akkor milyen mértékben.
“Az inflációs várakozások emelkedésével párhuzamosan fogyatkoztak, és augusztus második felére szinte teljesen el is tűntek a remények, hogy még az idén jelentősen csökkenhetnek a júniusban magasba szökött kamatok” – áll a jelentésben.
A Reuters felmérése szerint július közepén még másfél százalékpontos kamatcsökkentést vetített előre erre az évre az elemzői konszenzus, a múlt hónap végén már csak felet, az új felmérés szerint pedig egész évben 9,5 százalékon marad a jegybanki alapkamat. A résztvevő 13 elemző közül mindössze öten vártak kamatcsökkentést az év hátralévő részére.
A jelentés emlékeztet: az inflációs jelentése közzétételekor az MNB közölte, hogy a megnövekedett inflációs kockázatok miatt nem várható kamatcsökkentés, amíg a forint nem közelít a 250-es euróárfolyamhoz. Sőt, ha a forint jelenlegi 260 körüli gyengébb szinten marad, az új 5,5 százalékos 2004 végi inflációs cél védelmében kamatemelés sem zárható ki.
Az alapkamat emelésére azonban a felmérésben megkérdezett elemzők egyike sem számít, annak ellenére, hogy a konszenzus 258 forint körül látja az ez év végi euró árfolyamszintet.
Az elemzők állampapírhozam előrejelzéseikbe is “beárazták” a rövid távú kamatcsökkentési remények eltűnését, de a jelenlegi magas hozamszintek csökkenésére számítanak az év hátralévő részében. A jövő évre pedig az infláció várt megugrása ellenére is mintegy másfél százalékpontos kamatvágást, a hozamok további lemorzsolódását, és a forint mérsékelt erősödését jelzik előre.
Az elemzők szerint a tervezett 2004-es dátumhoz képest Magyarország Lengyelországgal együtt csak 2005-ben lép be az Európai Unió ERM II-es árfolyamrendszerébe, ahol a lebegtetési sáv közepe a 255 forintos euróárfolyam lesz, ez jelenleg 282,36 forint/euró.
Az euró bevezetésének az infláció lassulásán kívül a másik alapfeltétele az államháztartási hiány csökkentése. Az elemzők szerint nem csak az infláció lesz magasabb a 2008-as csatlakozási pályán feltételezett mértéknél idén és jövőre, de a büdzsé hiánya is.
A kormány idén a GDP 4,8 százalékára tervezi csökkenteni az államháztartási hiányt a tavalyi közel 10 százalékos szintről, jövőre pedig 3,8 százalékra mérséklik. A konszenzus a GDP mintegy fél százalékának megfelelő túllépést vetít előre a kormányzati deficittervekhez képest 2003-ra és 2004-re is.
Egy szélesebb európai mintán végzett Reuters-felmérés szerint az elemzők 2008 helyett most már csak 2009-re várják a nagyobb közép-európai államok, köztük Magyarország csatlakozását az eurózónához, jórészt az államháztartási hiányok szintjének vártnál rosszabb alakulása miatt. A konszenzus szerint 2005 helyett csak 2007-re sikerül az államháztartási hiányt az euró bevezetésének feltételét jelentő 3 százalék alá csökkenteni Magyarországon.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
