Csütörtökön befejeződött a második negyedéves gyorsjelentési időszak, immár valamennyi tőzsdei cég féléves teljesítményét megítélhetik a befektetők. Az elemzők összességében egy kicsit mintha többet vártak volna a cégektől, néhány jelentősebb társaság legalábbis mindenképpen csalódást okozott (Matáv). Volt példa kiemelkedően jó eredményekre is (OTP), és a kisebb cégek is okoztak meglepetést bőven (a Danubius és a Nabi negatív, a Graphisoft pozitív irányban). A számok alátámasztják korábbi gyanúnkat: többen komoly veszteségeket könyveltek el a tartós forintgyengülés miatt, a legnagyobb devizahitel-állománnyal rendelkező Mol, Matáv, Danubius és Borsodchem együttesen több mint 20 milliárd forintot veszített az árfolyamon.
A külföldiek visszatérőben
Zékány András, az ING Bank elemzője úgy látja, hogy a nagyobb nemzetközi befektetők újra a magyar részvénypiacot helyezik előtérbe – elsősorban Lengyelország rovására. A forint árfolyamsávjának eltolását megelőzően ugyanis portfólió- átrendeződés volt megfigyelhető a régióban, akkor a külföldiek egy része csökkentette magyar- országi befektetését, és szabad tőkéjét inkább a lengyel piacra vitte. Ez a trend most megfordu- lóban van, ami egyrészt a forint helyzetének stabilizálódásával, másrészt a gyorsjelentések hatására emelkedő részvény- árfolyamokkal magyarázható.
A BÉT legnagyobb tekintélyű társaságai, az OTP, a Mol, a Matáv és a Richter közül igazán pozitív eredménnyel csak az OTP örvendeztette meg a befektetőket, a bank azonban még a legmerészebb elemzői optimizmust is túlszárnyalta. Az év első felében elért 48,1 milliárd forintos adózás előtti eredménye 81,7 százalékkal lett magasabb, mint egy évvel korábban. A bank egész évre tervezett 69 milliárd forintos adózatlan eredményének így közel háromnegyedét teljesítette az első hat hónapban.
Az OTP-csoport növekedésében a lakáshitelezés kapott elsődleges szerepet – mondta el Spéder Zoltán, alelnök vezérigazgató-helyettes a bank sajtótájékoztatóján. A támogatási rendszer változása eddig nem hagyott negatív nyomokat az OTP eredményében, de a bankcsoport az elkövetkező időszakban 30-40, esetleg 50 százalékos igénycsökkenéssel számol.
A várakozásokat felülmúló nettó kamatbevételekben is az ingatlanpiachoz kapcsolódó tényező, a jelzáloglevél-kibocsátáshoz kötődő jutalékok felfutása hozta el az üdvözülést. A csoport leánybankja, az OTP Jelzálogbank, ezzel kapcsolatban tízszeresére, azaz 3,51 milliárd forintra növelte első félévi profitját. Az OTP Bank jövőbeni terveit illetően számítani lehet a költségszinteket csökkentő, korábban bejelentett létszámleépítésre, és szeptember közepén döntés születik arról, hogy milyen ajánlattal szállnak be a Postabank-privatizációba.
A kisebb bankok is javultak
A Postabank a várt összeg hatodára rúgó 177 millió forintos veszteséggel lepte meg a piacot. A negatívum lefaragásáért a hitelállomány 46 százalékos bővülése – elsősorban a lakossági hitelek, így a jelzálogtípusú lakáshitelek és a személyi kölcsönök, – továbbá a létszámleépítéssel együtt járó költséghatékonysági program a felelős. A kisbankok között az Erste Bank Hungary okozott meglepetést azzal, hogy tavalyi veszteségét, 2 milliárdos hirtelen javulással 1,08 milliárd forint nyereségre változtatta át. A bank egyértelműen a 42,9 százalékkal növekedő jutalék- és díjbevételeivel, továbbá az 1 milliárd forintról 3,5 milliárd forintra növekedő egyéb üzleti tevékenységéből származó bevételek segítségével fordított korábbi eredményén.
Az első féléves banki gyorsjelentések csak néhány hitelintézet esetében hoztak nem várt fejleményeket, a számok a korábbi tendenciák folytatódását látszanak visszaigazolni. A jegybank gyakori kamatváltoztatásai ellenére a bankok nettó kamatbevételei nem mutattak a korábbi időszakokhoz képest feltűnő ingadozást, ami arra utal, hogy a legtöbb hitelintézet megfontolt és hatékony árazási magatartást követ. A bankszektorban, a megelőző trendek szerint folytatódott a nem szorosan banki tevékenységhez kapcsolódó aktivitás erősödése, a nem kamatjellegű bevételek növekedése gyakran eléri a bázisidőszakhoz viszonyított 40-50 százalékot.
A lakáshitelezés továbbra is az első félév húzóágazatának számít, minthogy az állami szabályozás változásai nem hatottak ki jelentős részben erre az időszakra. A betétállományok továbbra is csak lassú ütemben bővülnek, egy-két expanzív árazási politikát követő kisebb bank tudott csak piaci részesedése növelésével a 12-14 százalékos átlagnál nagyobb gyarapodást elérni. A banki verseny az első félév során a lakossági szektorban erősödött – több hitelintézet is szándékozik bővíteni fiókhálózatát -, a piaci elemzők meglátása szerint ugyanis a vállalati szegmensben már nem lehet nagyobb mozgásra számítani.
Hektikus részvényárak
A gyorsjelentések hatására végre kissé felpezsdült az élet a budapesti tőzsdén, a forgalom ismét milliárdos nagyságrendű. Az árfolyamok, ahogy az a jelentéseket követően lenni szokott egyelőre keresik új helyüket, sokszor hektikusan fel-le mozognak, de egy-egy papír esetében magabiztosnak tűnik az ármozgás. A Matáv például kitartóan esett, az OTP lendületesen drágult, a Mol szintén felfelé vette az irányt a publikálást követően, a Richter – bár eredményét már korábban közölte – mostanában erősödni látszik, a kisebb papírok közül a remek jelentéssel előrukkoló Graphisoft a sztár, miközben a Danubius és legfőképp a NABI gyászos eredményére eséssel reagálnak a befektetők.
A blue-chipek további képviselőinek beszámolói már kevesebb lelkesedésre adtak okot. A Matáv-Mol-Richter élmezőnyből a távközlési cég szolgált a legkellemetlenebb meglepetéssel, amely a lassuló árbevétel-gyarapodás mellett megnyilvánuló erős költségnövekedés folytán, romló üzemi teljesítményről és csoportszinten az egy évvel korábbinál 11,9 százalékkal alacsonyabb, 33,2 milliárdos nettó eredményről adott számot. Az elemzők mindeközben a tavalyival közel egyező, 37,7 milliárdos profitra számítottak.
A Mol eredményének megítélése elemzői körökben kevésbé katasztrofális, bár a konszenzust a tényszámok fölé „lőtték be”. Nehezíti ugyanakkor a helyzetértékelést, hogy első ízben került be a konszolidációba a szlovák leányvállalat (Slovnaft), és a frissen szerzett szibériai olajmezők. A társaság számára komoly negatív hatással bírt a forint árfolyamának alakulása (14 milliárd forintot buktak el árfolyamveszteség címén, így a pénzügyi műveletek eredménye 9,65 milliárd forint lett a második negyedévben). A gázüzletágon elszenvedett 12,4 milliárd forintos első félévi veszteség érzékenyen érintette a társaságot, amelynek vezetői ugyanakkor bíznak benne, hogy 2004-re már nyereséges lehet ez az üzletág is.
A Richtert is egy kicsit jobbra várta a piac, de azért a tavalyi félévéhez képest 11 százalékkal magasabb profitot termelt. Rövid távon kellemetlenül érintette a forint gyengülése (ami hosszú távon természetesen pozitív szaldóval fog jelentkezni), emiatt jelentősebb árfolyamveszteségeket könyvelhetett el. A pénzügyi műveletek eredménye 877 millió forint lett az első félévben, szemben a tavaly június végi 2,7 milliárd forinttal. Az eddigi negyedévekben mindig kiugróan jó teljesítmény mostani megtorpanását alapvetően a belföldi értékesítés visszaesése okozta, miközben az exportpiacokon igen dinamikusan nőttek az eladások. A hazai kilátásokat továbbra is elbizonytalanítja a gyógyszerártámogatási rendszer máig vitatott, és a jelenlegi stádiumban a Richterre (és az Egisre is) negatívan ható koncepciója.
