Belföld

2004-től megváltoznak a befektetési szokások?

Az uniós csatlakozás megváltoztathatja a magyar emberek megtakarításokról és befektetésekről alkotott jelenlegi álláspontját - véli Bod Péter Ákos, volt ipari miniszter és jegybankelnök.

Bod Péter Ákos úgy gondolja, hogy a csatlakozással teret hódit a nyugati kultúra és gondolkodásmód, és érvényesülnek az uniós befektetési és megtakarítás szokások.

A legtöbb gazdaságban a nettó megtakarítások zömét a háztartások adják, főleg olyan országban, ahol tudatos megtakarítói viselkedés jellemzi a családokat – mondja Bod Péter Ákos. A magyar megtakarítói szokások szociológiai vizsgálata azonban azt mutatja, hogy az 1990-es években a családoknak csak harmada, vagyis pontosan 36 százaléka volt képes a napi megélhetésen túl félretenni pénzt. A rendszeres megtakarítók aránya még kisebb, bár valamelyest növekvő. A kilencvenes évek első felében a családok 8 százaléka volt képes rendszeresen félretenni, az évtized végére már a háztartások 13 százaléka.

A magyar lakosság hagyományosan készpénzben, bankbetétben takarít meg – közölte Bod Péter Ákos. Kedvező fejlemény, hogy a devizabetét megtakarítás aránya folyamatosan visszaszorult a forint alapú befektetésekkel szemben. Ez a volt jegybank elnök szerint a nemzeti devizába vetett bizalmat tükrözi.

Magyarországon viszonylag jelentős a lakosságnak üzletrészekben, nem-tőzsdei részvényekben jegyzett, azaz a nehezen mobilizálható pénzbeli vagyona. Növekvő az életbiztosítási és nyugdíjpénztári díjtartaléka is, bár e téren, de különösen a tőzsdei részvények, befektetési jegyek birtoklása terén elég nagy az európai átlagtól való elmaradás.

A megtakarítások, vagyongyarapítások legfőbb eszköze és célja azonban még mindig az ingatlan. A bérlakás-szektor aránya nemzetközi összevetésben igen kicsi, és az ingatlanok kisebb hányadát, 10-20 százalékát terheli csak jelzálog. A magyar lakásvagyon jelentős része nehezen eladható, kis forgalmi értéket képviselő ingatlanban ölt testet, az ország meglehetősen nagy részén ugyanis immobil a lakáspiac.

Az ingatlanvagyon ilyen nagy arányából következik az a tény, hogy a magyar háztartások szektora, s ezen keresztül a magyar gazdaság pénzügyi fejlettsége gyengébb, mint ami az általános gazdasági fejlettségből következne. Másfelől az ingatlanvagyon a maga gyengébb mobilizálhatósága miatt fékezően hat a magyar társadalom területi-szakmai mobilitására is.

A családok által felvett hitelek állománya 1998-tól enyhén, majd 2000-től gyorsan, de főleg a lakástámogatási rendszer 2002. márciusi kiszélesítését követően erőteljesen nőtt. Sokkal nagyobb ütemben, mint az egyébként példátlanul gyorsan emelkedő reálkeresetek üteme. Az elmúlt három esztendőben mintegy megháromszorozódott a háztartások hitelállományának a teljes pénzügyi eszközállományhoz viszonyított aránya, és a rendelkezésre álló jövedelmen belül megduplázódott a családi kamatfizetési teher. A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint 1,5 százalékról 3 százalékra. A kamatteher lassabban nőtt, mint az adósság-állomány, köszönhetően az államilag támogatott lakáshitelek nagy arányának. Másfelől ez azt is jelenti, hogy a családi költségvetések erősen ki vannak téve az állami kamattámogatási politika esetleges változásainak.

A magyar megtakarítások lassú bővülése és a pénzbeli tartozások növekedése miatt a családok nettó pénzügyi pozíciója egy ideje már csökkenő mértékű többletet mutat. Idén az első negyedévében pedig a háztartások nettó megtakarításai az inflációt is figyelembe véve példátlan módon negatív értéket vettek fel.

Márpedig ha a háztartások is külső finanszírozást igényelnek, miközben az államháztartás komoly deficittel küzd, akkor a külföldi eladósodás növekedése elkerülhetetlen, függetlenül a vállalati szektor gyenge-közepes beruházási tevékenységétől – mondja Bod Péter Ákos. A jelenlegi gyenge dekonjunkturális szakasz azonban átadhatja helyét egy ennél erőteljesebb beruházási időszaknak, és akkor kritikus méretűvé dagadhat a külső forrás-bevonás – azaz eladósodás – tette hozzá.

A magyar háztartások pénzügyi tárcájában az indokoltnál kisebb szerepet tölt be a tőzsdén forgatható részvény. Egészében a magyar gazdaság életében is kevésbé jelentős az értéktőzsde, mint ami a fejlettségi szintünkhöz hozzátartozna – hangsúlyozta a volt jegybankelnök. Ennek okai visszavezethetők a magyar privatizációs gyakorlat, a működőtőke-bevonás sajátosságaira – teszi hozzá. Az indokoltnál kisebb a belföldi befektetők részaránya a tőzsdei részvények birtoklásában, forgalmazásában.

Ez a körülmény hozzájárul a magyar tőzsde volatilitásához, hiszen így a külföldi szakmai befektetők a meghatározók, akiknek átlagos értékpapír-tartási tartama és a külföldi hírekre való érzékenysége növelően hat a tőzsdei ingadozásokra. Ezért minden jelentős tőzsdei cégnek és a potenciális tőzsdeképes vállalatnak érdeke a magyar nagyközönség bizalmának megerősítése, a tőzsdei ismeretek széleskörű elterjesztése.


 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.