A nagyobb állami társaságok irányítóinak nemcsak ez jelent rossz hírt: szeptember 9-ig vagyonnyilatkozatot kell beadnia az összes olyan állami többségi tulajdonú cég vezető tisztségviselőjének, ahol a vállalat jegyzett tőkéje meghaladja a 200 millió forintot. A nyilatkozatokat kétévente meg kell ismételni, és a vagyonnövekedésről el kell számolni. Ez több mint száz cég mintegy ezer vezetőjét érinti.
Az állam kezében lévő társaságok vezetői számára nem ez az egyetlen új szigorítás. Hosszú vajúdás után a kormány elfogadta azt a szabályozást, amely korlátozza a vállalatok tisztségviselőinek javadalmazását. A határozat szerint például akkor kaphat prémiumot egy vezető, ha cégének az év végén nincs lejárt köztartozása, és ha az átlagkereset-fejlesztés nem haladta meg az üzleti tervben előirányzottat. A prémium nem lehet több a vezető éves személyi alapbérének 80 százalékánál. Veszteséges társaságnál – feltéve, hogy a deficit nem haladja meg az üzleti tervben előirányzottat – a vezető személyi alapbérének legfeljebb felét teheti ki a prémium. Ha a cég az előírt adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja, vagy késedelmesen teljesíti, a prémium 20 százalékkal csökken. A vezetők bére nem emelkedhet jobban, mint amennyivel a társaságuknál az átlagkeresetek nőnek.
Az ÁPV Rt. a cégeket – meglehetősen bonyolult rendszer szerint – kategorizálta, és a vezetői jövedelmek a kategóriákhoz igazodnak. A saját tőke és az összes eszköz értéke, a nettó árbevétel és a foglalkoztatottak száma szerint hét kategóriát hoztak létre, s a javadalmazásra szélső értékeket szabtak meg. A legalacsonyabb csoportban az igazgatósági tagok legfeljebb 95 ezer, a felügyelőbizottsági tagok legfeljebb 80 ezer forintot kaphatnak havonta. (E kategóriában ez a maximum, de kisebb cégeknél esetenként 20-30-40 ezer forintot kap egy-egy it.- vagy fb-tag.) A legfelső kategóriába tartozó társaságoknál, mint például az MVM, a Dunaferr vagy a Szerencsejáték Rt., az igazgatósági tagok javadalmazásának felső határa 270 ezer forint, a felügyelőbizottsági tagoké pedig kétszázezer. Az elnökök a tagok díjához képest általában 10-40 százalékkal kaphatnak többet.
A kormányhatározat korlátozza a vezetők költségtérítési lehetőségét is, ezen túl pedig meghatározza, hogy munkaszerződés alapján dolgozó cégvezetők mekkora végkielégítést kaphatnak. Az új szabályok szerint a határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony esetén egyaránt csak a munka törvénykönyvében meghatározott általános szabályok szerinti végkielégítést lehet kifizetni. Ezenfelül a felmondási idő maximális mértéke nem haladhatja meg a nyolc hónapot, ehhez viszont legalább hároméves munkaviszonyra van szükség a cégnél.
Forrás: Népszabadság
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
