A három éve tartó eljárás annak a gyanúnak az alapján indult meg, hogy a Microsoft a személyi számítógépeken használt operációs rendszerek piacán szerzett uralkodó pozícióját a versenyszabályokba ütköző módszerekkel akarja kiterjeszteni az alacsonyabb teljesítményű szerverekére.
A bizottság azt is szabályellenesnek tartja, hogy a cég – gyakorlatilag eltávolíthatatlanul – beépítette operációs rendszereibe Media Player nevű szoftverét, amely hang- és videófájlok letöltés nélküli hallgatására, illetve nézésére szolgál.
Az EU végrehajtó intézményének álláspontja szerint mindez gyengíti az adott piacokon folyó szabad versenyt, elfojtja az innovációt, és végső soron a fogyasztók választási lehetőségeit is korlátozza.
Monti szóvivőjének közlése szerint a mostani, immár harmadik – és Brüsszelben az utolsónak szánt – kifogási nyilatkozat egy rendkívül kiterjedt és mélyreható piacfelmérésen alapul, amelyet a bizottság az érintett felhasználók, alvállalkozók és versenytársak körében végzett. A vizsgálatba összesen mintegy 200 vállalatot vontak be.
A legsúlyosabb kifogás a számítógépek – munkaállomások és szerverek – hálózati együttműködtethetőségét érinti. A bizottság szerint a Microsoft itt azzal sérti meg a tisztességes verseny szabályait, hogy az asztali gépek operációs rendszereinek piacán élvezett uralkodó pozícióját kiterjeszti a kisebb teljesítményű szerverekére.
Ezt azzal éri el, hogy visszatartja vagy csak nagyon szelektíven osztja meg a PC-k és a szerverek közötti csatolókra vonatkozó technikai információkat más érdekelt cégekkel, elsősorban az alternatív szerverek gyártóival. Így a Windows valamelyik verzióját futtató PC-k hálózatán ez utóbbiak termékei nem versenyezhetnek egyenlő feltételekkel.
A bizottság piacfelmérése során megkérdezett felhasználók túlnyomó többsége azt a választ adta, hogy szoftverbeszerzési döntéseiket mesterségesen befolyásolja a Microsoft üzletpolitikája. Mivel az amerikai cég nem bocsátja rendelkezésre a szerverek egymás közötti, illetve a szerverek és az asztali gépek közötti együttműködést biztosító protokollokra és csatolókra vonatkozó technikai információkat, sok esetben csak ezért kénytelenek Microsoft-termékeket választani.
Az amerikai céget elmarasztalása esetén igen nagy összegű bírsággal sújthatják. Ennek lehetséges nagyságrendjét azonban bizottsági illetékesek ismét csak nem hajlandók megbecsülni, mert ez sok tényezőtől – köztük a visszaélések időtartamától és súlyosságától, az adott cég piaci részesedéséről és más körülményektől – függ. A Microsoft ugyanakkor a luxembourgi Európai Bíróságon megtámadhatja a bizottság döntését, ami további évekkel nyújtaná el az ügyet. Ez akár elég is lehet ahhoz, hogy az adott piacokon visszavonhatatlanul megszilárdítsa egyeduralkodó helyzetét.