Belföld

Borsodi kohászat – visszalopakodik az állam?

A diósgyőri kohászatot ősztől működtető társaság újabb állami intervencióra nyújthat lehetőséget. Erre szükség is lehet, mert a védővámok már csak áprilisig óvják az ágazatot.

A borsodi kohászat jövője bő évtizede jobbára már csak a kohászoknak fontos. A csúnyán hangzó kohászati reorganizáció során előbb az ózdi gyár
Borsodi kohászat – visszalopakodik az állam? 1

mögül somfordált ki az állam, s meglepő módon az egyik jelentékeny egységet, a finomhengerművet egy úgynevezett munkás kft. működtette tovább. Az állami köldökzsinór hátrányos előnyeit hosszabban élvező diósgyőri kohászat a privatizációt és a többszöri tulajdonosváltást követően, csak most jutott ebbe a fázisba. Ősztől a szakszervezet bevonásával megalakított Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BNA) Kft. bérli a csődbe jutott DAM kohászati berendezéseit.


Fordulatokban gazdag esztendők 

A diósgyőri kohászat máig a kilencvenes évek első felének veszteségfinanszírozását nyögi. Akkor néhány év alatt 45 milliárd forintnyi állami támogatást nyelt el a régi termelési struktúra, s közben a végsőkig halogatották a karcsúsítást és a korszerűsítést. A cég privatizációja reményt jelentett, de a DAM Steel Rt. idén márciusban olasz tulajdonban sem tudta elkerülni a csődeljárást. Újabb fordulat csak áprilisban következett, amikor bejelentették, hogy befejeződött a január óta tartó kényszerszünet, s a dolgozók megkezdték a gépek karbantartását, hogy júniusban újraindíthassák a termelést.  

Érdekképviseleti és felszámolói kft.


A bíróság által már bejegyzett, hárommillió forint törzstőkéjű társaságot a felszámoló és a kohászatban működő három dolgozói érdekképviselet vezetője alapította. Az elképzelések szerint szeptembertől a BNA kft. irányítja a termelést a diósgyőri kohászatban, mégpedig úgy, hogy átveszi állományba a másfél ezer dolgozót, és bérbe veszi a termelő berendezéseket.


Kovács János felszámolóbiztos, a Mátraholding vezérigazgatója szerint erre azért volt szükség, mert a diósgyőri kohászat fennmaradása elképzelhetetlen állami szerepvállalás nélkül. De az csak úgy lehetséges, ha olyan társaság kérvényezi, amelynek nincs tartozása, és nem áll perben senkivel.


Megalakult a hitelezői választmány


A cég felszámolója, a Mátraholding Rt. azt is közölte, hogy 143 hitelező igényét fogadta el, s a társaság nekik 5 milliárd 61 millió forinttal tartozik. A BNA megalakulásáról, a termelés átvételéről szóló bejelentést a hitelezők tudomásul vették, s négy hónappal azt követően, hogy megkezdődött a diósgyőri kohászat, pontosabban a DAM Steel Rt. felszámolása, a minap megalakították a hitelezői választmány. Ennek vezetésével a kohászat legnagyobb hitelezőit, a CIB Bankot és az Émász Rt.-t bízták meg, a kishitelezők képviseletét a budapesti székhelyű Loacker Holding Kft. látja el, amely a kohászat egyik hulladékszállítója.


A termelés júniusi újraindulása óta eltelt első hónapban 25-27 ezer tonna acélterméket állított elő a diósgyőri kohászat, és a következő fél évre is havi 21-23 ezer tonnányi rendelésállománya van. Ez azonban önmagában aligha elégséges a folyamatos működéshez. A kohászat hagyományosan jelentős forgóeszköz-igénye miatt elengedhetetlen feltétel a folyamatos hitelezés is. Amennyiben ez megvalósul, vélhetően az energiaellátás is megoldódik. Nem véletlen, hogy a hitelezői választmányt éppen a CIB és az Émász vezeti.


Áprilisig védenek a vámok 

A hazai acélipari piacvédelmet szolgáló, nemrégiben bevezetett intézkedések csak az uniós tagságig maradnak érvényben. A védővámok hét termékcsoportot érintenek, olyanokat, melyek gyártását már csak egy-egy hazai cég végzi, s ha leállítanák a termelést, megszűnne a magyarországi gyártás. Így például a lapos termékek, lemezek gyártása a Dunaferrnél folyik, az úgynevezett hosszú termékeké (rudak, idomok) a Diósgyőri Acélművekhez kötődik, a betonacél gyártása pedig az Ózdi Acélművekhez. 


Újabb kohászati intervenció?


A BNA megalakulása fordulatot jelent az eddigiekhez képest. Az elmúlt években ugyanis a diósgyőri kohászat – ózdi társcégeihez hasonlóan – az állami köldökzsinór elengedésére kényszerült. A kilencvenes évek sokat emlegetett állami veszteségfinanszírozásához való visszatérés persze ma már aligha elképzelhető, bár valamiféle állami beavatkozásra mindenképpen lehet számítani. Annál is inkább, mert a kormányzat – az áprilisi EU-csatlakozásig terjedő érvénnyel – már most is védővámokkal segít, s az új cég a további intervencióra nyújt némi lehetőséget.

 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik