A bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Ez elmarad mind a tavalyi 2,9 százalékos első negyedéves, mind a 3,7 százalékos utolsó negyedéves GDP növekedéstől. A gazdaság növekedése a lassulás ellenére is meghaladja az Európai Unió 1,1 százalékos ütemét.
A KSH megállapítja, hogy az első negyedévben bekövetkező lassulását a belső kereslet mérséklődése okozta. A GDP belső felhasználása az első negyedévben csak 4,5 százalékkal emelkedett, szemben a 2002 második félévében mért 8 százalékos növekedéssel.
A belföldi felhasználáson belül a háztartások fogyasztásának növekedési üteme az első negyedévben mérséklődött, és 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A jelentés kiemeli, hogy a GDP és a fogyasztás növekedési üteme közötti különbség nem nőtt, de az eltérés változatlanul nagy.
Az állóeszköz-felhalmozás 1,2 százalékkal csökkent az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A csökkenés megtörte a belföldi felhasználás másik nagy tételének a kilencvenes évek második felétől tartó emelkedő tendenciáját.
A beruházások összetételében kedvező változások jelentkeztek: a kivitel szempontjából fontos feldolgozóipar beruházásai az első negyedévben 4 százalékkal haladták meg a bázist, szemben a tavalyi 6 százalékos csökkenéssel.
A bruttó ipari termelés növekedési üteme tovább gyorsult, április-májusban 5,2 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A építőipar teljesítményének első négy hónapos csökkenő tendenciája is megfordult, és májusban 5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – áll a KSH összefoglalójában.
A folyó fizetési mérleg hiánya az év első öt hónapjában 1,7 milliárd euró volt a tavalyi 0,9 milliárd euróval szemben. Az egyensúly romlásában meghatározó szerepe volt a külkereskedelemnek. A külkereskedelmi forgalom volumene január-májusban emelkedett, de az importbővülés 6,4 százalékos üteme meghaladta az export 1,3 százalékos növekedését. A külkereskedelmi mérleg első öthavi 2,1 milliárd eurós hiánya majdnem a kétszerese a tavalyi év azonos időszakában mért 1,2 milliárd eurós passzívumnak. A növekvő hiányt a feldolgozott importtermékek iránti magas fogyasztói kereslettel, valamint az elhúzódó tél miatt megnövekedett energiahordozó behozatallal magyarázza a KSH.
A folyó fizetési mérleg negatív egyenlegét tovább növelte, hogy az első öt hónapban 61 millió tőke áramlott ki az országból, szemben a tavalyi 467 milliós tőkebeáramlással.
Az államháztartás konszolidált féléves hiánya 601 milliárd forint volt, ez 100 milliárd forinttal haladta meg a tavalyit. A nem konszolidált bevételek 13 százalékos növekedésével szemben a kiadások 14 százalékkal emelkedtek.
Az első fél évben az átlagos fogyasztóiár-emelkedés 4,3 százalékra mérséklődött, ami 1,6 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi év ugyanezen időszakában mértnél. Júniusban a havi infláció 0,2 százalék volt. A foglalkoztatottság enyhén emelkedett, de a munkanélküliek száma valamivel magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A keresetek reálértéke 13,2 százalékkal haladta meg a tavalyit.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
