Belföld

Lassuló gazdasági növekedésről szól a KSH jelentése

admin
admin

2003. 07. 25. 12:19

A belső kereslet szükséges mérséklődésének következtében lassult a gazdasági növekedés az első negyedévben. Az egyensúlyi helyzet továbbra is kedvezőtlen, az infláció az első fél évben mérséklődött - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gazdasági folyamatokat összegző jelentésében.

A bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Ez elmarad mind a tavalyi 2,9 százalékos első negyedéves, mind a 3,7 százalékos utolsó negyedéves GDP növekedéstől. A gazdaság növekedése a lassulás ellenére is meghaladja az Európai Unió 1,1 százalékos ütemét.

A KSH megállapítja, hogy az első negyedévben bekövetkező lassulását a belső kereslet mérséklődése okozta. A GDP belső felhasználása az első negyedévben csak 4,5 százalékkal emelkedett, szemben a 2002 második félévében mért 8 százalékos növekedéssel.

A belföldi felhasználáson belül a háztartások fogyasztásának növekedési üteme az első negyedévben mérséklődött, és 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A jelentés kiemeli, hogy a GDP és a fogyasztás növekedési üteme közötti különbség nem nőtt, de az eltérés változatlanul nagy.

Az állóeszköz-felhalmozás 1,2 százalékkal csökkent az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A csökkenés megtörte a belföldi felhasználás másik nagy tételének a kilencvenes évek második felétől tartó emelkedő tendenciáját.

A beruházások összetételében kedvező változások jelentkeztek: a kivitel szempontjából fontos feldolgozóipar beruházásai az első negyedévben 4 százalékkal haladták meg a bázist, szemben a tavalyi 6 százalékos csökkenéssel.

A bruttó ipari termelés növekedési üteme tovább gyorsult, április-májusban 5,2 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A építőipar teljesítményének első négy hónapos csökkenő tendenciája is megfordult, és májusban 5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – áll a KSH összefoglalójában.

A folyó fizetési mérleg hiánya az év első öt hónapjában 1,7 milliárd euró volt a tavalyi 0,9 milliárd euróval szemben. Az egyensúly romlásában meghatározó szerepe volt a külkereskedelemnek. A külkereskedelmi forgalom volumene január-májusban emelkedett, de az importbővülés 6,4 százalékos üteme meghaladta az export 1,3 százalékos növekedését. A külkereskedelmi mérleg első öthavi 2,1 milliárd eurós hiánya majdnem a kétszerese a tavalyi év azonos időszakában mért 1,2 milliárd eurós passzívumnak. A növekvő hiányt a feldolgozott importtermékek iránti magas fogyasztói kereslettel, valamint az elhúzódó tél miatt megnövekedett energiahordozó behozatallal magyarázza a KSH.

A folyó fizetési mérleg negatív egyenlegét tovább növelte, hogy az első öt hónapban 61 millió tőke áramlott ki az országból, szemben a tavalyi 467 milliós tőkebeáramlással.

Az államháztartás konszolidált féléves hiánya 601 milliárd forint volt, ez 100 milliárd forinttal haladta meg a tavalyit. A nem konszolidált bevételek 13 százalékos növekedésével szemben a kiadások 14 százalékkal emelkedtek.

Az első fél évben az átlagos fogyasztóiár-emelkedés 4,3 százalékra mérséklődött, ami 1,6 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi év ugyanezen időszakában mértnél. Júniusban a havi infláció 0,2 százalék volt. A foglalkoztatottság enyhén emelkedett, de a munkanélküliek száma valamivel magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A keresetek reálértéke 13,2 százalékkal haladta meg a tavalyit.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 1968. április 12.
Mátrai Zsuzsa énekesnő részt vesz az Egy óra Majláth Júliával című műsor felvételén. A műsort húsvét hétfőn mutatják be a Magyar Televízióban Kalmár András rendezésében.
MTI Fotó: Patkó Klári
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.