Belföld

Diákmunka – olcsó lenne, mégsem kell?

admin

2003. 06. 25. 16:03

A nyári zsebpénzt nem könnyű megkeresnie az egyetemistának vagy főiskolásnak. Csak kevés diák olyan szerencsés, hogy szellemi munkát végezhet.

Bár a diák és hallgató munkavállalókat közvetítő iskolaszövetkezetek többsége valamelyik felsőoktatási intézmény égisze alatt jött létre, azzal a

céllal, hogy a hallgatóknak megfelelő gyakorlatot szervezzen, a jelentkező cégek leggyakrabban könnyű fizikai munkát kínálnak az iskolaszövetkezetek tagjainak. A szellemi munkák között leggyakrabban az adatrögzítés fordul elő, ami egy felsőéves egyetemistának vagy főiskolai hallgatónak nem kihívás.

 Könnyebbség lehetne

A diákmunka alkalmazásával jelentős megtakarítást könyvelhetnek el a vállalatok, arról nem is beszélve, hogy jóval kényelmesebb iskolaszövetkezet közvetítésével igénybe venni a munkaerőt. A szövetkezetek tagjai ugyanis nem a munkaadókkal, hanem a szövetkezettel állnak szerződésben, a munkaadók kapnak egy „vállalati árat”, amely minden járulékos bérköltséget tartalmaz, ennek köszönhetően a bérszámfejtést nem egy vállalati alkalmazott végzi, akit meg kell fizetni. Ráadásul a diákoknak fizetett összeg teljes egészében elszámolható költségként. Az iskolaszövetkezet állít ki róla számlát, s ezt egyszerű költségszámlaként könyvelheti el a cég. Nem beszélve arról, hogy a toborzás terhe sem nyomja a munkaadó vállát, a fizetést sem neki kell lebonyolítania, sőt a munkáltatói jogokat is a szövetkezet gyakorolja.  

Vegyes lehetőségek

„A diákmunka szezonja nem csak a nyár” – tudtuk meg Rácz Attilától, a Műegyetemi Iskolaszövetkezet igazgatójától. Sőt az alkalmazott diákmunkaerő létszáma nem is a nyári időszakban a legnagyobb, hanem március-áprilisban, illetve november-decemberben.

Az állást ajánló cégek a gazdaság szinte minden területéről képviseltetik magukat, ahol hosszabb-rövidebb ideig kiegészítő munkaerőre van szükség. „Tömegesen természetesen azokon a területeken alkalmazzák a diákokat, ahol nem számítható ki előre a szükséges létszám, illetve nagy az élőmunkaigény, ugyanakkor követelmény a gyors és megbízható munkavégzés” – mondta Rácz Attila.

Jellemző területe ennek a csomagolás, termékátcímkézés, borítékolás, szoftver-tesztelés. Emellett rengeteg hallgató tevékenykedik cégeknél elszórtan (helyenként egy-kettő) adatbeviteli, irodai, adminisztratív területen is. Kevesen tudnak azonban megcsípni olyan állást, ahol tanulhatnak is valamit, és az önéletrajzukban is „jól mutat”.

A nyári időszakban megszaporodnak a telefonügyeletesi, recepciós munkakörök, a titkárnői, az irodai kisegítői, ügyeletes jellegű megkeresések. Ezek a tevékenységek általában feltételeznek valamilyen képzettséget, nyelvtudást, szövegszerkesztői, táblázatkezelői ismeretet, gyakorlatot.

Nyugaton gyakorlat

 

Magyarországon egyáltalán nem elterjedt a diákok foglalkoztatása – mondta el a FigyelőNetnek egy magyar vállalat emberi erőforrás igazgatója. – Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában szinte az összes egyetemi hallgató talál valamilyen, a szakmájának megfelelő rövid gyakorlatot, amiért akár nem is fizetnek a vállalatok. Nálunk azonban sok munkaadó úgy véli, túl hosszú ideig tart, míg egy „szervezetet még nem látott” diáknak elmagyarázzák, hogyan működik a cég, mit miért kell tennie, hogy egyáltalán átlássa a vállalati folyamatokat. 

Nyelvekkel lehet a legtöbbet keresni

A diákmunkával keresett pénzből nem nagyon lehet megtakarítani. „Az iskolaszövetkezet tagjainak nagy többsége év közben heti egy-két napot dolgozik, így meg tud keresni 25-30 ezer forintot egy hónap alatt, ami nagyjából szórakozásra, netán egy kis spórolásra elegendő” – véli Rácz Attila.

Az órabérek az összes iskolaszövetkezetnél nagyjából 380 forintnál kezdődnek, és a szakmai munkák vagy például a tolmácsolás, fordítás esetén elérhetik az 1500-2000 forintot. Ezek bruttó óradíjak, a diákok béréből is levonják azután a személyi jövedelmadót (kulcsa a keresett pénz mennyiségétől függ), valamint a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot. Adójóváírásként csak 100 ezer forintos jövedelem alatt kaphatnak vissza legfeljebb 9 ezer forintot.

Védett diákok

Az a diák, aki munkaszerződés nélkül elmegy dolgozni egy munkáltatóhoz, semmi jót ne várjon. Semmilyen biztosíték nincs arra, hogy megkapja a bérét. „Az iskolaszövetkezet közvetítése ilyen szempontból védelmet jelent, hisz a munkáltatóval a szövetkezet áll szerződésben, jogviszonyban, így a diák, aki az iskolaszövetkezettel kötött munkaszerződést, mindenképp megkapja jogos járandóságát, ha megfelelően látta el feladatát” – mondta Rácz Attila.

Minden cég kerülhet átmeneti pénzzavarba, de a diákot ez sem érinti, ha iskolaszövetkezeti keretben dolgozik. Természetesen az iskolaszövetkezetek is próbálnak védekezni – a saját érdekükben. Először is leinformálják a munkát felajánló céget. Emellett nem egyértelmű díjazású, vitára okot adó tevékenységeket már el sem vállalnak, például: jutalékos munkákat, kereskedelmi (házalós) tevékenységeket, kérdőíves felméréseket, kikérdezéseket.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

EINDHOVEN, NETHERLANDS - OCTOBER 22:  Balazs Dsudzsak of PSV Eindhoven battles for the ball with Mathieu Valbuena of Marseille during the UEFA Champions League Group D match between PSV Eindhoven and Marseille at the Philips Stadium on October 22, 2008 in Eindhoven, Netherlands.  (Photo by Paul Gilham/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.