Belföld

Az árfolyamgyengülés és a cégek – kétes fedezék

A cégeknek gond az árfolyamkockázat kivédése. Ahol élni tudnak a lehetőségekkel, ott csökkenthetik a kiszámíthatatlan mozgások okozta veszteségeket.

Sok pénzügyi igazgató most úgy járhat, mint a viccbéli nyuszika: akkor is pofont kap, ha hord sapkát, akkor is, ha nem – szemlélteti Bodor József, az Erste Bank treasury vezetője a forint múlt hét szerdai árfolyamgyengülésének hatását egyes exportáló cégekre. Azon vállalatok ugyanis, amelyek a forint erősödése miatt jelentős árbevételtől estek el az utóbbi években, esetleg éppen az idén döntöttek úgy, hogy lefedezik exportbevételüket, azaz határidőre eladják várható eurójukat, dollárjukat. “Aki azonban egy hónapja 247 forinton adott el eurót júliusi lejáratra, most kénytelen lenyelni, hogy a kurzus 261 forint fölé ugrott” – mutat rá Bodor az árfolyam-korrekciós lépés kellemetlen oldalára.


Az a pénzügyes tehát, akit korábban azért kritizáltak a főnökei, mert nem védekezett a forint erősödése miatt, most azért kaphat a fejére, mert az utóbbi időben fedezte ugyan a bevételeket, ám a forint látványos gyengülése miatt most a határidős ügyleteken keletkezik tetemes (eurónként akár 10-20 forintos) vesztesége a cégének.

Kockázatos devizahitelek 

Sokan követik most aggodalommal a gyors árfolyammozgást: a forint gyengülése az euróban eladósodott embereket érinti kellemetlenül, a törlesztő részletük ugyanis emelkedik. A lakosság jellemzően gépkocsi-vásárláshoz vesz fel deviza alapú hitelt, ebben a körben 70-80 százalékos a nem forint alapú hitelek aránya. A forint és deviza alapú konstrukciók közötti kamateltérés miatt inkább az olcsóbbnak tűnő devizás hitelt választották mostanáig az ügyfelek, lényegében nem számolva az árfolyamkockázattal.
“Az árfolyam alakulásától függ, hogy az euróhitelek korábbi dinamikája fennmarad-e” – véli Oszlay Péter, a Dresdner Bank elemzője. Ha a forint árfolyama tartósan gyengélkedik, akkor csökkenni fog az ilyen konstrukciók népszerűsége. Az elemző azonban ezt nem tartja valószínűnek. Szerinte az árfolyam előbb-utóbb visszarendeződik, és hosszabb távon 240-250 forint körülire erősödik majd.
“A magyar valuta hektikus mozgása önmagában nem drágítja ezeket a hiteleket, hiszen a lízingcégek minden hónapban egy adott napon számítják ki a törlesztő részletet, így az aznapi árfolyam a meghatározó” – mutat rá Kühne Zsolt, az MKB-Euroleasing kereskedelmi igazgatja. Ráadásul nem a teljes tőketartozást, csak az aktuális havi részletet kell átszámítani. Így előfordulhat, hogy júniusra sem fizetnek majd többet az ügyfelek, mint májusra, ha 25-ére az árfolyam visszatér az egy hónappal korábbi szintre. Kühne véleménye szerint átmenetileg nőhet a forintos hitelek népszerűsége, de ez nem tart majd sokáig, hiszen az 1998-as orosz válság után is csak néhány hónapig tartott a felfutásuk a gépjármű-finanszírozásban.
A hitelek futamideje a társaságnál átlagosan 44 hónap, és ekkora időtávban eddig megérte a deviza alapú hitelt választani. Bár átmenetileg most nőhet a törlesztő részlet, hosszabb távon valószínűleg továbbra is sokan ezt a hitelformát választják, ha nem lesz nagyobb összeomlás a piacon.
“Az ügyfeleknek szembe kell nézniük azzal, hogy a devizahiteleknél árfolyamkockázatot vállalnak, aminek időnként előnye, időnként hátránya van” — hangsúlyozta Ószabó Attila, a Postabank szóvivője a Figyelőnek. A pénzintézet lízingcége 90 százalékban svájci frank alapon finanszírozza az ügyfeleit. A forint az év eleje óta 7 százalékot gyengült a svájci frankhoz képest. Ez azonban ennek a hitelfajtának csak az előnyét emésztette fel, az ügyfelek számára nem lett drágább, mint ha forint alapút választottak volna.
Ugyanakkor a devizás hitelek iránti kereslet visszaesését vetíti előre Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzési központjának vezetője. Az emberek számára ugyanis fájdalmasabb a veszteség, amit elszenvednek, mint amit a másik oldalon nyerhetnek. Véleménye szerint az árfolyam egy-két hét múlva 255-260 forint körül fog stabilizálódni, valószínűleg magasabb kamatok mellett. Így a forintbetéteknél kifejezetten jobban járnak majd az ügyfelek, hiszen többet kapnak a pénzükért. Ezt mégsem fogják olyan mértékben érzékelni, mint azt a veszteséget, amit a devizahiteleknél szenvednek el. Ráadásul csak 2-3 százalékpont volt a deviza alapú hitelek előnye a forinttal szemben, ez pedig nem nyújt biztonságot a forint gyengülésével szemben.
A gyenge forint mellett az is felmerülhet, hogy érdemes lehet devizában eladósodni, ha a forint erősödésére számítunk, de mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az ügylet árfolyamkockázattal jár, amit egy átlagos ügyfél nem tud kezelni. Ráadásul a szakértők azt valószínűsítik, hogy a forint árfolyam-ingadozása az eddiginél nagyobb lesz, ami jelentősen növeli a devizahitelek kockázatát. Arra azonban felhívják a figyelmet, hogy nem szabad gyenge forint mellett kiszállni a devizahitelből, hiszen ekkor a teljes tőkerészt az ügyfél számára kedvezőtlen árfolyamon számítják át, ami jelentősen megdrágítja az ügyletet.
Az elemzők ugyanakkor nem számítanak arra, hogy vonzó megtakarítási formaként újra fókuszba kerülnének a devizabetétek. Az elmúlt években folyamatosan csökkent a lakossági devizabetétek állománya. Ráadásul az Európai Központi Bank (ECB) kamatcsökkentése, és ha a forintkamatok emelkednek, újra nő majd a forintbetétek előnye a deviza-megtakarításokkal szemben.

Lovas Judit 

Kivártak



“Azokon az exportáló cégeken, amelyek devizabevételüket már lefedezték, az idei évben már nem igen segít a forint esetleges tartós gyengülése” – figyelmeztet Kaposi Zsolt, az OTP Bank elemzője. Ezeknek a vállalatoknak ugyanis a határidős szerződésekben korábban meghatározott árfolyamon kell átváltaniuk devizaeszközeiket.

A Globus Konzervipari Rt.-nek azonban éppen jókor jött a forint hirtelen gyengülése. “Kihasználtuk a leértékelődő árfolyamot, és euróalapú fedezeti ügyleteket kötöttünk” – nyilatkozta rögtön a sávmódosítás másnapján a Figyelőnek Temesfői Zénó, a cég kereskedelmi igazgatója. A Globus ugyanis – ahol az idén várható 18 milliárd forintos exportárbevétel nagyobb része euróban, kisebb része pedig dollárban és angol fontban folyik be – egész eddig nem élt a határidős ügyletek által nyújtott kockázatkezelési technikával.


“Túl magasnak tartottuk az árfolyamokat, arra vártunk, hogy kicsit gyengüljön a forint” – mondja Temesfői, hozzátéve, hogy a dollár kurzusát még mindig túl nyomottnak tartják egy esetleges fedezeti ügylet megkötéséhez. Mindenesetre amennyiben az euró árfolyama valóban 250 forint körül stabilizálódik, a Globus igencsak jó jár majd a múlt hét során kötött fedezeti ügyleteivel: a szeptemberi lejáratú eurókontraktus záróárfolyama ugyanis 263 forint fölé kúszott a sáváthelyezést követő napokban.


Tudatlanok

Komoly gond ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság még mindig nincs felkészülve azon kockázatok kezelésére, amelyeket a 2001. májusi sávszélesítés óta változékony devizaárfolyamok okoznak. Egyes szakértők a sapkaügybe keveredett nyuszikáról szóló vicc alapján arra figyelmeztetnek, hogy sok magyar cégnél tulajdonképpen nincsenek tisztában a fedezeti ügyletek lényegével: a kockázatkiküszöbölésre kitalált pénzügyi instrumentumokat ugyanis spekulációs eszköznek tartják.


Szántó András, a Hamilton Tőzsdeügynökség devizapiaci üzletkötője szerint ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy sok cégvezető felesleges pénzkidobásnak értékeli erre költeni, ha a megkötött fedezeti ügylet nem hozott közvetlen pénzügyi hasznot. “Sokan nem értik, hogy a fedezés lényege a jövőben befolyó devizabevételek rögzítése, azaz hogy biztosan tudjuk, mennyi forint üti majd a markunkat” – magyarázza Szántó.


A Figyelő által megkérdezett pénzügyi szakemberek egyöntetűen állítják, hogy a magyar vállalatok még mindig túl keveset törődnek a kockázatok kezelésével, holott a különböző rizikófaktorokra – így az árfolyam bizonytalanságára is – jól bevált eszközök vannak. Az árfolyamok alakulásának függvényében fedezetlen devizapozícióval ugyan nagyot nyerhet, de hatalmasat bukhat is egy cég – a fedezés éppen ettől a bizonytalanságtól kímél meg.

Későn ébrednek

Sok cég azonban csak akkor ébred rá a kockázat lényegére, amikor már késő: a forint árfolyam-alakulása jelentős pénzügyi veszteségeket okozott. “A kis- és közepes vállalkozások ráadásul túl drágának találják a határidős és opciós ügyleteket” – ismerteti az árfolyamváltozások cégekre gyakorolt hatásáról szóló tanulmány következtetéseit Hamar Judit, a Kopint-Datorg Rt. kutatója.


A hazai cégek legnagyobb problémája éppen az volt, hogy nem tartják kiszámíthatónak a forint árfolyam-alakulását. A magyar könnyű- és gépipari cégek körében két év után ismét elvégzett felmérés ugyanakkor némi pozitív tendenciát vázol fel: Hamar szerint az idén már nagyobb számban védekeznek a vállalkozások az árfolyamkockázat ellen, mint 2001-ben. Ez azonban közel sem egyszerű feladat számukra. Bár elméletileg a tőzsdéken a legkisebb ügyletméret 1000 euró vagy dollár (ez felel meg egy kontraktusnak), a brókercégek 50-100 ezer euró/dollár alatt nem igazán állnak szóba senkivel. “A határidős ügyleteknél viszonylag magas operatív költségek lépnek fel” – indokolja Szántó a kisebb cégeket ellehetetlenítő magas összeghatárt.


A devizaügyletek 99 százaléka ráadásul a bankközi piacon zajlik. Hiába fordul azonban egy vállalkozás számlavezető bankjához, a hitelintézet is csak 100 ezer dollár felett áll vele szóba. “Éppen a magasabb összeghatár miatt inkább csak a középvállalati szinttől kapunk ilyen megbízásokat” – ismeri el az Erste treasury-jének vezetője, és Hamarék szerint felmérésük során erre a banki gyakorlatra több kisebb cég is panaszkodott.

Korlátozott ismeretek

“Részben éppen a magas összeghatárok miatt vezette be árfolyamkockázat-biztosításait a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.” – világít rá egy kevésbé ismert lehetőségre Dercze Zoltán, a cég biztosítási igazgatója, a cég erre kitalált két terméke azonban csak a forint erősödése ellen védi az ügyfeleket. A Mehib termékeinél ráadásul letétet sem kell elhelyezni (szemben a tőzsdei kötésekkel), és akár már 5 ezer eurós összeg esetén is hozzájuthatunk egy árfolyambiztonságot garantáló kötvényhez. Jól jellemzi azonban a cégek kockázatkezelési hajlandóságát, hogy a hitelintézettel a termék bevezetése óta eltelt másfél év alatt mindössze 5 cég szerződött le.

Természetes módon

Az árfolyamkockázat kivédéséhez ugyancsak jó megoldás lehet a természetes fedezés módszere: azaz ha egy cég, amelynek devizában van a bevétele, megpróbálja kiadásait is ugyanabban a devizaszerkezetbe denominálni. Így amit bevételoldalról elbukik a forint erősödésén, megnyeri a kiadásoknál. “Megrendelőink nem engedik, hogy dolláralapon, külföldi alvállalkozókkal dolgoztassunk, így nem tudjuk költségeinket dollárosítani” – mutat rá a módszer korlátjaira Juhász Attila, a textiliparban érdekelt, éves szinten közel 3 milliárd forint értékben az Egyesült Államokba exportáló Pevdi Divat Kft. ügyvezető igazgatója. “Ha egy vállalatnak nincsenek devizakiadásai, vagy azok nem érik el a bevételek értékét, érdemes devizahitelt felvenni” – ad újabb tanácsot Bodor József. A Globus – éves jelentése szerint – így tudta átvészelni a tavalyi esztendőt: a forint erősödése miatt ugyan 700 millió forinttól esett el, ám devizahitelei révén 603 milliós árfolyamnyereséget könyvelhetett el.

Egyvalamire azonban mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet: tartós árfolyam-elmozdulás ellen származékos termékekkel sem lehet védekezni. Juhászék használják ugyan a határidős devizaügyleteket, ezek árfolyama azonban követi a zöldhasú prompt kurzusának zuhanórepülését. Hiába biztosította tehát be a Pevdi előre a jövőbeli dollárárfolyamot az utóbbi két esztendőben, a cég forintban számolt árbevétele folyamatosan csökkent.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik