A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken nyilvánosságra hozott adatai szerint áprilisban 592 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Idén folyamatos a szezonálisan kiigazított folyó fizetésimérleg-hiány növekedése, ez alól csak a januári adat kivétel, az év eleji mérsékelt deficit azonban egyedi hatások következménye.
Az első négy hónap deficitje így 1,580 milliárd eurót tesz ki, jóval meghaladja az elemzők által áprilisra prognosztizált 413 millió eurós hiányt. Igaz, a múlt heti, igen rossz áruforgalmi egyenleget ismerve több elemző megjegyzi: nem az áprilisi adat mértéke meglepő, hanem az, hogy a piac a kereskedelmi adatok ismeretében miért várt ennél jóval kevesebbet.
Romlott az áruforgalmi egyenleg
Az áruforgalom egyenlegének kiadási többlete 3074 millió euró export és 3505 millió euró import egyenlegeként alakult ki. A hiány növekedése a szezonálisan kiigazított adatok alapján áprilisban tovább folytatódott (az előző hónaphoz képest 40 millió euróval, míg a tavaly áprilishoz képest 257 millió euróval volt nagyobb a deficit). Eközben az áruimport trendje az utóbbi időszakban nő – áll az MNB által kiadott közleményben -, míg az áruexporté 2002 második negyedévtől kezdve folyamatosan csökken, illetve stagnál.
Kedvezőtlennek nevezte az áruforgalom magas hiányát Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank Rt. elemzője. Véleménye szerint az áruforgalmi mérleg egyenlegét jobb útra terelheti a “gyengébb forint” politikája, ennek mértéke azonban ma még bizonytalan.
Valamivel szkeptikusabb az ugyancsak a Távirati Irodának nyilatkozó Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője. Az áruforgalmi egyenleg romlásának hónapok óta tartó trendjét kifejezetten rossznak nevezte az elemző, aki viszont a nemzetközi recesszió miatt nem tartja valószínűnek – ellentétben a kormányzati szándékkal -, hogy a gyenge forint jelentősen javíthatna az export alakulásán.
Jeff Gable, a Deutsche Bank (DB) londoni befektetési részlegének Magyarországgal foglalkozó vezető elemzője szerint nem hoz drámai javulást a forint leértékelődése az exportban. Viszont az olajárak csökkenése – különösen euróban számolva -, valamint a bérnövekedés lassulásától várt lassabb keresletnövekedés valamelyest csökkentheti az importszámlát. Így végül javulhat az egyenleg.
Kiáramlás
Az OTP Bank elemzője különösen aggasztónak véli a kedvezőtlenül alakuló finanszírozási szerkezetet. A növekvő hiány mellett az év eddigi hónapjaiban a nem adóssággeneráló tőketételeknél forráskiáramlás volt (a nem adóssággeneráló finanszírozás formájában megjelenő tőkemozgások egyenlege 35 millió euró kiáramlást mutatott), ami az eladósodottság növekedésével jár együtt. A magyar befektetők 13 millió eurós külföldi tőkebefektetései ugyan pozitívan értékelhetők, kedvezőtlen azonban a külföldi befektetők tőkekivonása (398 millió euró értékben) és a portfolió-befektetések alacsony szintje – tette hozzá. A tulajdonviszonyt megtestesítő portfólió-befektetéseknél jelentkező nettó forgalom 16 millió euró forrásbeáramlást mutatott áprilisban.
Gable emellett az utazási évad beindulásától is vár némi javulást. Véleménye szerint a következő hónapok szolgáltatási egyenlege sokkal jobb lesz, mint tavaly nyáron, amikor szeptember 11. áthúzódó idegenforgalmi hatása, valamint az augusztusi árvíz nagyon lerontotta ezt a szektort. Igen erős javulás várható a szolgáltatási mérlegben júliusra és augusztusra, ami akár jelentős mértékben is lassíthatja a folyómérleg-deficit mélyülését.
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston londoni befektetési irodájának feltörekvő piaci szakértője a várható további folyómérleg-folyamatokról azt mondta: a mozgó 12 havi hiányok a következő hónapokban valószínűleg elérik a bruttó hazai termék értékének 6 százalékát. A tetőzés után, az év vége felé csökkenni fognak, ahogy a forint jelenlegi gyengesége, az EU-ban várt keresleti élénkülés, valamint a költségvetési szigorítások éreztetni fogják hatásukat.
A CSFB elemzője az év végére a GDP 5,5 százalékára rúgó folyómérleg-deficitet vár, a DB és az OTP Bank elemzőjének előrejelzése 3,9 milliárd eurós – 5,2 százalékos GDP-arányos – hiányról szól. Ezek valamivel rosszabb adatok, mint a gazdaságkutatók és a kincstár előrejelzései: az Ecostat 4,7 százalékos GDP-arányos deficitet vár 2003-ra, a Kopint-Datorg 4,2 százalékosat, az MNB 5,1 százalékot jósol, és a Pénzügyminisztérium is legfeljebb 5 százalékos deficittel számol.
Böngésszen az Adatbányában – táblázat a legfrissebb előrejelzésekkel >>
Enyhén gyengül a hírre a forint
A csütörtök délutáni 258,40/60 forintos árhoz képest nyitásban gyengült a forint az euróhoz viszonyítva, amikor 1 euróért 259,85 forintot kellett fizetni. Piaci szereplők közlése szerint a várakozásoknál rosszabb folyó fizetési mérlegadat hírére először nem történt semmi, majd 261 forintra kúszott fel az árfolyam. Délelőtt 10 óra környékén 260,20-260,60 forint közötti árfolyamra állt vissza a kereskedés, ez 7,78 százalékot jelent a sáv erős oldalán.
A CSFB elemzője szerint “enyhén meglepő”, hogy a forint gyengült pénteken a folyómérlegadat után, korábban ugyanis ez az adat nem nagyon mozgatta meg a piacot. Az elemző a reakciót azzal magyarázta, hogy az elmúlt tíz nap fejleményei (először a forintleértékelés, majd a kamatemelés, valamint az exportszektor versenyképességének hiányáról szóló nyilatkozatok) még érzékenyebbé tették a piacot a folyó mérlegre.
Desbarres, aki kissé eltúlzottnak tartja a jegybank reakcióit az árfolyammozgásokra, nem tartja kizártnak a jövő heti kamatemelést sem, ha a forint nem megy vissza a „kívánatos” 250-260-as sávba. Ezzel egybevág Mihálovits véleménye, ő sem tartja kizártnak az újabb kamatemelés lehetőségét.
A második félévben már érezhető lesz a fordulat
A londoni elemzőkhöz hasonlóan László Csabát sem érte váratlanul az egyenleg romlása. „Számítottunk a folyó fizetési mérleg átmeneti növekedésére, hiszen a tavalyi államháztartási hiány, a magas bérdinamika és az idegenforgalom gyengélkedése mindenképpen érezteti hatását az egyenlegben” – szögezte le a pénzügyminiszter. László szerint ugyanakkor a rossz adat nem okoz komoly gondot a magyar gazdaságnak, 3 milliárd euró körüli fizetési mérleg deficit finanszírozható.
A tavaly elindított gazdaságpolitikai fordulat éppen arra irányul, hogy az államháztartási hiány csökkentésével és visszafogott bérpolitikával ismét a fenntartható növekedés pályájára állítsuk a magyar gazdaságot – mondta László, és hozzátette: az intézkedéseknek egy-másfél éves átfutási ideje van ezért a kedvező hatások várhatóan az idén a második félévben, de legkésőbb jövő év elején már a fizetési mérlegben is megmutatkoznak.
