Ezt Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára mondta szerdán Gyulán a Közúti közlekedés emberi tényezői című konferencián. Hozzátette: a közúthálózat fejlesztési program költsége 2006-ig, a felújítási és karbantartási feladatok nélkül eléri az 1.100 milliárd forintot.
A költségvetés ekkora összeget képtelen előteremteni, ezért számítunk az uniós források mellett a magántőke és a kereskedelmi bankok közreműködésére is – mondta. Jelezte, hogy ma Magyarországon 1.000 négyzetkilométerre 6,8 kilométer gyorsforgalmi út jut, ami az uniós országok átlagának 40 százaléka.
Számításai szerint a közúthálózat fejlesztési program első ütemének megvalósulása estén a ciklus végére 1.050 kilométerre növekszik a gyorsforgalmi utak hossza, ezzel elérjük az uniós átlag 50 százalékát. Az államtitkár Magyarország legambíciózusabb fejlesztési programjának nevezte az útépítési terveket, mert mint mondta 2015-re 2.500 kilométerre növekedhet a gyorsforgalmi utak hossza.
Szalay Gábor az előadását követő sajtótájékoztatón kitért a siófoki tragédia tanulságaira, és elmondta: 5.800 szintbeli vasúti kereszteződés található Magyarországon, amelyekből 2.700 rendelkezik valamilyen védőberendezéssel. Az államtitkár szavai szerint ez az uniós országok átlagához képest közepesnek minősíthető.
A kereszteződések közül 1.780 csak fénysorompóval, közülük 595 félkarú sorompóval is fel van szerelve. Az elmúlt években átlagosan évi 50-60 darab fénysorompóval ellátott kereszteződést szereltek fel félkarú sorompóval is, ám a siófoki katasztrófát követően a szaktárca úgy döntött, hogy az idei előirányzatot 500 millió forinttal megemeli, s így ebben az évben további 25, többségében a Balaton északi és déli oldalán található vasúti kereszteződést szerelnek fel fény- illetve félkarú sorompóval.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
