Belföld

G8: lezárják a kereskedelmi liberalizációs tárgyalásokat

A világ nyolc ipari országának vezetői hétfőn kötelezettséget vállaltak arra, hogy a kereskedelmi liberalizációs tárgyalásokat a jövő év végéig lezárják, ám nem nyilvánítottak véleményt a tárgyalásokat hátráltató viták részleteiről. Az eviani csúcs vendéglátója Franciaország tett közzé erről nyilatkozatot, ám Párizs ebben nem tért ki sem arra az amerikai panaszra, hogy az Európai Unió betiltotta a genetikailag módosított élelmiszerek behozatalát, sem arra a vitára, amely a mezőgazdasági termelőknek nyújtott amerikai és európai támogatások témájában bontakozott ki.

A Nyolcak közleményükben felhívást fogalmaztak meg a szegényebb országok számára kedvezőbb kereskedelmi feltételek kialakítására, ám nem utaltak arra a konkrét francia javaslatra, amely arra szólította volna fel a gazdag országokat, hogy az afrikai térségbe irányuló kivitelük exporttámogatását függesszék fel.

A Nyolcak szeptemberben a mexikói Cancunban rendeznek miniszteri értekezletet, amelyen ” meghoznak minden szükséges döntést” ahhoz, hogy teljesülhessenek a Dohaban rögzített globális kereskedelmi liberalizációs célok – olvasható a közleményben, amelyben a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagországait felszólítják: további piacnyitással teremtsenek kedvezőbb piacra jutási feltételeket a WTO-tagországok, főként pedig a fejlődő országok számára. A dohai tárgyalás-sorozat március vége óta egy helyben topog, azóta, hogy mezőgazdasági tárgyalások keretét képtelenek voltak meghatározni. A fő vitapont az amerikai farmereknek juttatott támogatás, illetve az a 40 milliárd eurós segítség, amit az EU fordít évente mezőgazdasági támogatásra, exportszubvencióra és a minimális árak garantálására. Elemzők ezek után kevés esélyt látnak az előrelépésre.

Nem szolgáltak újdonsággal a Nyolcak a pénzügyi bűntettekkel, azokkal a számviteli csalásokkal kapcsolatban sem, amelyek számos országban komoly botrányokat okoztak. A Nyolcak ugyan felhívást intéztek a vállalati botrányokat megelőzni hivatott, globálisan elfogadott könyvelési sztenderdek elfogadására, ám közleményükben mindössze egy “megbízható piacgazdaság előmozdításáról” szóltak, a már ismert kezdeményezéseket megerősítve.

Nincs utalás a közleményben a további esetleges könyvviteli, auditálási szigorításokra, – a szakértők ilyenekre tehát az idén nem is számítanak. Az amerikai Enron Corp. összeomlásához vezető számviteli botrány, majd a Worldcom – visszaélés volt az első, amely a csúcstalálkozók szintjére emelte a vállalati működtetési szabályok kérdését. Ami a világgazdasági konjunktúráját illeti, a Nyolcak úgy ítélték meg, hogy egy erőteljesebb növekedés gazdaságszerkezeti reformokat feltételez. Tony Blair brit kormányfő szerint ezen elv elfogadásában egyetértenek az eurozónát alkotó országok. Megjegyezte, hogy a tárgyalóasztal körül ülőket általános derűlátás jellemezte, mivel Franciaország és Németország a gazdaság korszerűsítéséhez szükséges nyugdíj- és a jóléti rendszer reformjába kezdett.

A nyolc vezetőt erősen foglalkoztatták a valutakérdések azzal összefüggésben, hogy az év hátralévő részében reményeik szerint lendületet vesz a világgazdaság. Bush elnök a találkozón megjegyezte, hogy ő maga szeretné, ha a dollár erősebb lenne, de ennek eldöntése nem rajta, hanem Alan Greenspanon, a FED elnökén múlik – idézték az elnök szavait kanadai források. A japán külügyminiszter szóvivője ezt úgy értelmezte, hogy az Egyesült Államok “dollártámogató politikát fog folytatni” és ezt üdvözli Koizumi Dzsunicsiro japán kormányfő.

A Nyolcak kedden teszik majd közzé közös közleményüket, amelyben a hírek szerint nem térnek majd ki a valutaárfolyamok, a jenhez és az euróhoz képest gyengülő dollár kérdésére. Az exportkereslettől erőteljesen függő Japánt és az eurózóna gazdaságait kellemetlenül érinti a dollár – elmúlt napokban fordulatot vett – esése.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik