Az Európai Kereskedelmi és Gazdasági Kamarák Szövetsége (Eurochambres) az összes közép- és kelet-európai országra kiterjedő 
vizsgálatot készített arról, mi a véleményük az érintett országok vállalkozásainak az uniós csatlakozásról, mit várnak tőle, illetve hogyan próbálnak felkészülni az EU egységes, belső piacán folyó versenyre – jelenti a Bruxinfo. A vizsgálat eredménye nem hízelgő a magyar vállalkozások számára.
Felkészítési központA budapesti Euro Info Központ egy közel 300 szervezetet összefogó európai hálózat tagja, mely Magyarországon hét irodát működtet. A budapesti hivatal vezetője, Molnár Eszter a FigyelőNet kérdésére elmondta: a szervezet elsődleges célja, hogy felkészítse a vállalkozásokat a csatlakozásra, tájékoztassa a vezetőket a belépéshez és az azt követő időszakhoz kapcsolódó jogi követelmények megváltozásáról. A szervezet több tízmilliós nagyságú költségvetését körülbelül 80 százalékban az ITDH révén a magyar állam finanszírozza, a maradék forrást pedig az Európai Bizottság adja. Molnár Eszter az Eurochambres tanulmányával kapcsolatban elmondta, figyelemre méltónak tartja az eredményt, bár meglepetésről nincs szó, hiszen korábbi tapasztalatokból tudják, a hazai vállalkozások szeretik az utolsó pillanatra hagyni a teendőket. Ez alól csupán az exportra (is) termelő cégek jelentenek kivételt, de bíznak abban – mondta Molnár Eszter -, hogy a sokszínű eszköztár segítségével (rendezvények, kiadványok, vitafórumok, internet) fokozatosan csökkenteni tudják majd a tájékozatlanságot.
Lelkesedésből nincs hiány
A közép- és kelet-európai tagjelöltek vállalkozásainak nagy többsége, 93 százaléka támogatja a csatlakozást és közel kétharmaduk bizakodva tekint a jövőbe, jónak tartja saját kilátásait. Ehhez képest csupán minden második társaság tett azért, hogy felkészülten lépjen a közös piacra, tízből kilenc vállalkozás beismerte, hogy nem megfelelően ismeri a közösségi jogrendszert.
Ami a felelősséget illeti, felemás a helyzet, hiszen a vállalkozások fele ismerte el, hogy nem megfelelően használja ki a rendelkezésére álló forrásokat, vagyis nem tesz meg mindent azért, hogy maga által is hiányosnak ítélt felkészültségén javítson. Teljes volt az egyetértés abban, hogy legfőbb információforrásnak mindenhol a helyi kamarát tartják, ezt követik: az internet, a különböző EU-publikációk és a minisztériumok.
Fokozódó EU-s propagandára szólít fel az UniceA Bruxinfo arról számolt be, hogy az Európai Ipari és Munkaadói Konföderációk Uniója, az Unice felszólította az EU-s tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy vegyék komolyan a közvélemény felkészítését az unió kibővítésére és az előnyök hangsúlyozása mellett az esetleges nehézségeket se titkolják el. Noha a felmérések tanúsága szerint a közvélemény a jelenlegi és a jövendő tagállamokban is döntően a bővítés mellett van, az általános tudásszint és tájékozottság meglehetősen korlátozott. Emellett egyre nő a kockázata annak, hogy a pozitív vélemény megváltozhat – mutat rá a jelentés. A bírálatból kijut az Európai Bizottságnak is, amely – az Unice megítélése szerint – nem olyan elszántsággal és tudatossággal veti magát a kampányba, mint annak idején, amikor az euró előnyeiről kellett meggyőzni a lakosokat.
Túlzott őszinteség vagy tudatlanság?
Hazánk, amely eddig szinte minden összehasonlításban a dobogón vagy annak környékén végzett a csatlakozásra várók versenyében, az Eurochambres összeállításában az utolsó helyre került. Ez azt jelenti, hogy az egész régióban a magyar cégek a legkevésbé tájékozottak az uniós csatlakozás miatt megújuló követelményrendszerről. A hazai vállalkozások egynegyede teljesen tudatlannak tartja magát, több mint 60 százalékuk még nem kezdte meg a szervezett felkészülést.
Magyarországon a vállalatok felkészítése, tájékoztatása elsősorban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), az Euro Info Központ és a Gazdasági Minisztérium feladata. Dunai Péter, a MKIK főtitkára a FigyelőNet kérdésére azt válaszolta, őt is meglepte ez az eredmény, de mivel a vállalkozásokat saját megítélésük alapján értékelték, talán csak túlzott őszinteségről van szó.
A főtitkár szerint nem a rendezvények, illetve az elérhető információk hiányoznak, hanem sokkal inkább a vállalkozások hozzáállásában van a hiba. Ezt azzal magyarázza, hogy “a diák sem kezd el addig tanulni, amíg nem tudja a vizsga időpontját”. A csatlakozási dátum véglegesítését követően, illetve a konkrét belépéshez közeledve számítanak a vállalkozások érdeklődésének és aktivitásának növekedésére, olyannyira, hogy eszközök tekintetében már készen állnak a megnövekedett információéhség kielégítésére.
Eddig leginkább a közlekedés és az élelmiszeripar területén dolgozó cégeket sikerült elérnie és tájékoztatnia a kamarának az őket érintő változásokról. Előbbiek esetében komoly motivációt jelentett a hazai és az uniós járműállományra vonatkozó előírások különbözősége, míg utóbbiak inkább a higiéniás előírásokért aggódtak.
Aki lemarad…
A Gazdasági Minisztérium sem látja olyan borúsnak a helyzetet, mint a tanulmány készítői. Munkatársa a FigyelőNet kérdésére azzal indokolta álláspontját, hogy a belépésre vonatkozó jogszabályoknak eddig csupán egy része épült be a magyar jogrendszerbe, a törvények jelentős része csupán a csatlakozáskor vagy azt követően lép hatályba, tételes előtanulásra pedig nincs szükség.
Hozzátette azonban, hogy két olyan terület van, ahol komoly bajba kerülhet az, aki nem készül fel megfelelően. Egyrészt a termékelőállítással vagy szolgáltatásnyújtással foglalkozó vállalatoknak kell “ébren lenniük”, hiszen a szigorú minőségi előírások megszegése könnyen fogyasztóvédelmi eljáráshoz vezethet, másrészt az adózás területe szolgálhat kellemetlen meglepetésekkel a tudatlanoknak.
