Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a legnagyobb számban továbbra is adócsalás és csalás miatt kezdeményezett büntetőfeljelentést, összesen 1078 esetben 1190 személy ellen. Az 90 százalék feletti részarányt képviselő “csalások és adócsalások” kategóriában a feljelentések együttes értéke kismértékben csökkent ugyan (10,8 százalékkal, 8,3 milliárd forintra), jelentősen emelkedett azonban a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a tartozás fedezetének elvonása, a sikkasztás és a csődbűntett miatti feljelentések értéke.
Egy év alatt mintegy tízszeresére nőtt a járulékfizetési kötelezettség megsértésének értéke is. A feljelentett személyek jelentős része, 39,5 százaléka gazdasági társaság képviselője volt – derül ki az APEH 2001. évi tevékenységéről kiadott összeállításból.
A korábbinál lényegesen többször derült fény közokirat-hamisításra, ez immáron évek óta tartó tendencia. A közokirat-hamisítás növekvő népszerűségének egyik valószínű oka, hogy a székhelyükön nem működő cégeket kiemelt ügyfélként kezeli a hivatal, így a vizsgálatok során gyakran derül fény arra, hogy a vezető tisztségviselő közreműködésével eleve valótlan vagy fiktív adat kerül a cégnyilvántartásba.
Bizonytalan jövőAz MSZP igazságügyminiszter-jelöltjének tervei között szerepel az adórendőrség megszüntetése. Bárándy Péter korábbi nyilatkozataiban azzal érvelt, hogy nem szerencsés, ha a sértett, vagyis az adóhivatal nyomoz a saját ügyében. A jelölt elfogadhatatlannak tartja továbbá, hogy több szervezetnek legyen nyomozati jogköre. Az adórendőrséget egy 1998 végén, egyszerű parlamenti többséggel elfogadott jogszabály hívta életre. A parlament később a rendőrségi törvény alapján a titkosszolgálati módszerek alkalmazását is engedélyezte a szervnek, az Alkotmánybíróság döntése alapján azonban 2002 végétől a szerv nem élhet a titkos adatgyűjtés eszközeivel, noha az több esetben is eredményre vezetett.
Olvassa el korábbi cikkünket a témában >>
Csúcson az adórendőrség
Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának nyomozó szerveinél összesen 4067 feljelentést iktattak tavaly, 7,6 százalékkal többet, mint a megelőző évben. A feljelentések 22,3 százaléka az adóigazgatási szervektől, 55,2 százaléka felszámoló szervezetektől érkezett, míg 9,9 százaléka a sokat vitatott adónyomozó szervek saját észlelése után született.
A múlt év során a 2000. évinél 24,4 százalékkal több, összesen 3359 nyomozást rendelt el az igazgatóság. Feljelentés egyébként több más úton is érkezhet a hivatalhoz, például önfeljelentés, közérdekű bejelentés vagy saját észlelés alapján, amennyiben bűncselekmény alapos gyanúja merül fel. A BTK 310-es paragrafusa szerinti az 50 ezer forintos érték felett elkövetett csalás minősül adócsalásnak, a 318-as paragrafus szerint a 10 ezer forint feletti csalás már bűncselekmény.
A vádemelési javaslatok “értéke” a duplájára nőtt
A nyomozó szerveknél keletkezett bűnügyek közül az év végéig 2558-at zártak le vádemelési javaslattal, többet, mint a megelőző két évben összesen, illetve 67,7 százalékkal többet, mint 2000-ben. A vádemelési javaslatokban szereplő bűncselekmények elkövetési értéke mintegy kétszerese volt az előző évinek; csődbűntettekkel és a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettekkel együtt mintegy 20,7 milliárd forint.
A lezárt bűnügyek közel felében folyt eljárás csődbűntett miatt, 31,6 százalékot tett ki az adó- és társadalombiztosítási csalás, míg 11,2 százalékában áfa-csalás miatt emeltek vádat. Az eredményesen befejezett nyomozásokban megállapított bűncselekmények száma 23,1 százalékkal, az elkövetők száma 95,7 százalékkal haladta meg az előző évit.
Az 5145 adóval, járulékkal összefüggő bűncselekményhez 14,3 milliárd forint elkövetési érték kötődött, ez 58 százalékkal haladja meg a 2000. évit. A feltárt csődbűntettek nagyobb része adminisztratív csőd miatt került megállapításra, az egyéb csődbűntettek esetében 4,7 milliárd hitelezői igényt támasztott alá a lefolytatott nyomozás.
A befejezett nyomozásokban összesen 1,7 milliárd forintnak megfelelő értéket biztosítottak a nyomozó szervek zár alá vétellel, lefoglalással, illetve az elkövetők önkéntes kármegtérítése révén. A biztosított érték 11,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A megindított nyomozások eredményeként a gyanúsítottak 619 millió forint önkéntes kármegtérítést fizettek be közvetlenül az államháztartásba.
