A WTC épületében számos cég – többek között a Morgan Stanley, az Empire Health Choice, a Marsh USA és a Sidely Austin Brown & Wood – irodája működött. Többségük felfüggesztette működését, bezárta irodáit, és erejét megfeszítve próbálja tartani a kapcsolatot dolgozóival vagy azok családtagjaival. A távközlési hálózatok túlterheltsége miatt saját vonalakat állítottak fel, hogy tájékozódjanak alkalmazottaik hollétéről.
A támadás pillanatában a két toronyban feltételezések szerint 40 ezer ember dolgozott, de a ténylegesen ott lévők számáról és állapotáról senki sem tud biztosat. Az Empire Health Choice-nak 4200 dolgozója tartózkodott az egyik toronyban, a Morgan Stanley egyéni befektetői osztályán 3,5 ezer alkalmazott dolgozott a katasztrófa bekövetkeztekor. A cég többi részlege szerdán tovább üzemel, de senki sem kezdheti el a munkát, amíg nem azonosította magát.
A Marsh USA a cég vészvonalán kívül internetes oldalain is információkkal látja el dolgozóit, a WTC-ben és a New York-i irodában dolgozóknak a további utasításokig otthon kell maradniuk. A Credit Suisse a toronyban működő irodán kívül további 5 kereskedelmi központban tart fenn irodákat, ezeket a keddi nap során evakuálták. A Credit Suisse a világ más részein található irodáiban folytatja rendes üzletmenetét.
A Merrill Lynch a katasztrófa után manhattani irodáiból 9 ezer embert evakuált, és New York-i kirendeltségeit bezárta. Szerte az Egyesült Államokban több Merrill Lynch iroda működését is felfüggesztették. A dolgozókat arra kérik, hogy maradjanak otthon, és sürgősen vegyék fel a kapcsolatot főnökükkel.
Katasztrófaterv – jó, ha van? Joseph Spinelli, a KPMG tanácsadója szerint nem elég egy vészhelyzetre szóló terv, azt végre is kell tudni hajtani. “A cég alkalmazottainak a legutolsó pontig tisztában kell lenniük azzal, hogy mit tartalmaz a terv. Ez pedig nemcsak arról szól, hogy hogyan kell kijutniuk az épületből, hanem arról is, hogy mit nem szabad csinálniuk semmi körülmények között.” Egy tervet gyakoroltatni is kell – mint az iskolákban a bombariadót, sőt a katasztrófaterv mellett célszerű stabilizációs tervet is elkészíteni, legalább főbb vonalakban. A korábban az FBI számára dolgozó szakember szerint a szervezetlenség a legfőbb veszélyforrás – például ha fölöslegesen kiürítenek egy parkolóházat, a mentőalakulatok útjába kerül számtalan autó, és ez egyértelműen akadályt jelent. Néhány mindig működő ötletet is felsorolt, például a lánchívást, amely telefonvonalak leterheltségét szüntetheti meg. “Hívj egy távoli rokont, kérd meg, hogy hívjon fel ő mindenki mást helyetted, és adja át az üzenetedet” – mondja Spinelli.
Bezárt irodák, felfüggesztett tevékenység
A Sidely Austin Brown & Wood ügyvédi iroda New York és Washington D.C. területén zárja csak be kirendeltségeit. Az RLI biztosítási társaság mindössze öt dolgozója tartózkodott az épületben, sikerült még időben kimenekülniük. A 30 főt foglalkoztató Fred Alger Management befektetési cég elnökhelyettese, Raymond Pfeister üzleti tárgyalása miatt éppen nem tartózkodott az épületben a katasztrófa bekövetkeztekor. Mint a New York Times-nak elmondta, korábban többen dolgoztak az épületben, de az 1993-as bombatámadás után a cég vezetősége úgy döntött, hogy dolgozóik biztonsága érdekében az alkalmazottak jelentős részét átköltöztetik New Jerseybe. Annak ellenére, hogy a cég vezetői túlélték a támadást és nem irodájuk központja volt a toronyban, nem tudják, hogy az üzletmenet mikor áll vissza a rendes kerékvágásba.
A fénymásológépeket gyártó Ricoh a katasztrófát követően lemondta a manhattani Javits Centerben meghirdetett rendezvényét – ahova 6000 alkalmazottját és ügyfelét várta -, és nem is tűzött ki újabb időpontot – mondta el Jim Ivy, a cég irodai termékcsoportjának vezetője a New York Times-nak.
Több cég döntött úgy, hogy nem zárja be irodáját, és kérte meg dolgozóit, hogy vegyék fel a munkát. A J. Walter Thompson tanácsadó ügynökség például lehetővé tette alkalmazottainak, hogy az iroda nyitva tartása mellett döntsenek arról, maradnak-e.
A Deutsche Bank áthelyezte tevékenységét háttérrendszerére, hogy kezelni tudja ügyfelei kereskedelmi számláit. A Wall Street Journal mai száma megjelenik ugyan, de a cég vezetősége úgy döntött, hogy más helyeken, többek között New Jersey-i és hongkongi kirendeltségén adja ki a lapot.
A nyitva tartás mellett döntött a világ egyik legnagyobb könyvvizsgálója, a Price Waterhouse Coopers is. Természetesen a biztonsági intézkedések megerősítése mellett.
Mentés, csak szakszerűenA New York-ihoz hasonló, nem valószínűsíthető esemény elleni katasztrófavédelemre nem lehet megfelelően felkészülni – mondta el a FigyelőNetnek Dobzon Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. A mentésnél a legfontosabb alapelv: az embereket minél gyorsabban minél távolabbra szállítani.
Véleménye szerint az amerikai mentőosztagok vezetői valószínűleg nem hibásak abban, hogy több száz tűzoltó is meghalt, mivel ők épp az operatív életmentéssel foglakoztak, amikor rájuk dőlt az épület.
Magyarországon az Európai Uniós direktíva alapján 2002. január 1-jén lép életbe a veszélyes tevékenységű üzemekre vonatkozó szabályozás, amely a jelenleginél jóval szigorúbb lesz. Minden magyarországi vállalat köteles külső és belső katasztrófavédelmi tervet készíteni. Ezeket az illetékes hatóságok évente ellenőrzik. Ennek eleme a tűzriadóterv, a megfelelő menekülési útvonal kialakítása és a tűzgátló elemek beépítése. Fontos az ott dolgozók oktatása is, erre is kiterjednek az évenkénti ellenőrzés. A gyakorlatban mégis gyakori valamilyen hiányosság, ennek pótlását pénzbüntetéssel serkentik.
Biztonságos?
Bár az amerikai cégek jelentős összegeket fordítanak irodájuk és dolgozóik védelmére – a Fortune 500-as listáján szereplő cégek akár 10 millió dollárt is évente – a teljes biztonságot mégsem tudják garantálni. Erre példa az USA egyik legbiztonságosabb irodaházát ért keddi terrortámadás. A CNN által megkérdezett szakértők mindegyike egyetértett abban, hogy az iroda bérlői semmit sem tehettek a katasztrófa megelőzésére. A szakemberek arra számítanak, a támadás arra ösztönzi a cégeket, hogy felülvizsgálják és kiemelt kérdésként kezeljék biztonsági stratégiájukat.
Mennyit költenek?
Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb cégek átlagosan éves bevételük 4-5 százalékát költik biztonságra egy évben – mondja Sean McWeeney, a Corporate Risk International elnöke, aki úgy gondolja, hogy ez a szám jelentősen emelkedik majd a keddi támadás következtében.
Hogy egy cég mennyit költ biztonsági megoldásokra, az számtalan tényező függvénye, beleértve olyan tényezőket is, hogy hány telephelyet tart fenn. Egy termelő cég például, amelynek több telephelye is van akár 50 millió dollárt is költhet évente, ugyanez egy néhány irodával működő pénzügyi cég esetében ennél jelentősen kevesebbe kerül – mondta Jim McNulty, a világ egyik legnagyobb biztonságtechnikai cége, a Pinkerton és Burns igazgató-helyettese a CNN-nek.
A terrorista támadások megelőzésének költsége szintén függ attól, hogy hol működik a cég. Azok, amelyek tevékenysége kockázatos országokhoz kötődik, nagyon sok pénzt fordítanak testőrökre és olyan biztosításokra, amelyekből fedezni tudják az esetleges váltságdíj összegét. Ugyanezek a biztonsági intézkedések és költségek fel sem merülnek egy olyan vállalat esetében, amely biztonságos országban tevékenykedik – mondta Ed Ferguson, a vállalati biztonsági szolgáltatásokat nyújtó Investigative Group International ügyvezető igazgatója.
A cégek biztonsági szükségletei függenek az iparágtól is, amelyben tevékenykednek. Az olyan cégek, amelyeket ellenszenv övez – ilyenek például a dohányipari cégek -, a lehetséges protestálók támadásaitól próbálják védeni magukat és termékeiket. Az olyan cégek, amelyek magával az Amerikai Egyesült Államokkal azonosíthatók, akár szimbolikusan is, mint például a Wall Street, az olyan terrorista támadásoktól tartanak, mint a World Trade Centert ért keddi merénylet.
A CNN és a New York Times cikke alapján
