Belföld

Borszaküzletek hajnala

2001 végére már száznál több borszaküzlet működik az országban. Erősödik a kereslet a minőségi borok iránt. A borzárjegy bevezetése a legális terület felé terelte az értékesítést.

Borszaküzletek hajnala 1Magyarországon az utóbbi években egyre másra nyíltak a borszaküzletek. A jelek szerint a borkedvelők és -értők körében ez a kereskedési forma mind népszerűbbé válik. Budapesten jelenleg 53 borszaküzlet működik, míg az ország többi részén további 53 várja a borkedvelő vásárlókat – derül ki a borpiaci szakmai magazin, a Bor és Piac gyűjtéséből.

A borpiacon korábban ilyen értékesítési forma egyáltalán nem létezett, a szaküzletek egyértelműen a kilencvenes évek termékei. Létrejöttükhöz és gyors elterjedésükhöz alapvetően két tényező kellett: a magyarországi borpiac elosztási csatornáinak kiépülése, valamint a borászatok privatizációja. Egyes vélemények szerint az első gyorsabban valósult meg, ezért a borszaküzletek hamarabb kinyitottak, mint ahogy a működésükhöz szükséges kínálat igazán létrejött volna.

Jeggyel lezárvaA nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenységet végző kereskedők zárjegy nélküli bort 2001. június 30-áig forgalmazhattak. Azóta csak zárjegyes termék kerülhet forgalomba. A készletzárjegyek legkésőbb 2001. szeptember 30-áig vehetők át és helyezhetők fel, ez a kereskedő feladata. E kötelezettség a kereskedők készletében lévő muzeális borokra is vonatkozik. Az állam számára a borzárjegy alkalmazása alapvetően nullszaldós, mivel az értékesítésből idén várhatóan befolyó 400 millió forintot felemésztik a nyomdai előállítás költségei.

Boltban a minőség

A borszaküzletek számát gyarapította, hogy az utóbbi években egyre több bevásárlóközpont épült. Ezek tovább növelték a minőségi borok keresletét.

A borszaküzletek piaci részesedése egyelőre nem állapítható meg pontosan, de becslések szerint a teljes borpiaci forgalom értékének 1-2 százaléka üzletben zajlik. Ez az arány a következő években várhatóan folyamatosan növekszi, ám – a nemzetközi példák alapján – valószínűleg nem haladja meg a tíz százalékot.

A borászat mint gazdasági ág erősödését jelzi, hogy idén egy kéthavonta megjelenő lap is indult a szakma és a borkedvelők számára, Bor és Piac címen. A színes, A4-es méretű újságot a Geomédia Holding Rt. adja ki, ötezer példányban.

Borszaküzletek hajnala 2Húszezren bornézőben

A borgazdaság kedveltségét igazolja a minap véget ért tizedik Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál is, ahol a borászati és a gasztronómiai élményeket kulturális élvezetek egészítették ki. A fesztivál látogatottsága évek óta folyamatosan bővül, az előzetes adatok szerint mintegy 20 ezer látogató fordult meg az esemény négy napja alatt a Várban – tudtuk meg a rendezvényt szervező Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht.-nál. A múlt évben hasonlóan alakult a rendezvény látogatóinak száma, az idei rekordot csak a rossz idő akadályozta meg.

Bár a fesztivál büdzséje nem publikus, a szaldó várhatóan némi nyereséget mutat majd, mivel a költségvetés 16 ezer látogatóra készült. A bevételek nagy része különböző pályázati forrásokból származik: ezek közt megtalálható az agrár- és a gazdasági tárca, az Agrármarketing Centrum, valamint a főváros is.

Tavaly jó volt, idén is jó leszIdén minden remény megvan arra, hogy a múlt évhez hasonlóan jó, egyes területeken pedig kiváló borok készüljenek. A 22 magyarországi borvidék eddigi adatai alapján előrejelzett 4,5 millió hektoliternél kevesebb bort lehet majd a pincékbe szállítani, ez mintegy 15 százalékkal haladná meg a tavalyit. A szakértők véleménye szerint a jó minőség ellenére egyes területeken a felvásárláskor feszültségek alakulhatnak ki, tavalyról ugyanis jelentős tételek maradtak a pincékben. Részben emiatt a szüret után várhatóan kisebb lesz a kereslet a tavalyinál, s lehetséges, hogy a 2000. évinél alacsonyabbak lesznek a felvásárlási árak is.

Magunkét isszuk

Magyarország teljes szőlőterülete mintegy 128 ezer hektár, ebből azonban csupán 90 ezer hektár áll ténylegesen művelés alatt. Ezzel szemben a minősített borszőlő termesztésére alkalmas terület elvileg 287 ezer hektár volna. A magyarországi szőlőültetvények 60 százaléka 20 évnél öregebb, s jelentős részük a fajtaszerkezet miatt is lecserélésre szorul – a KSH adatai szerint.

A Magyarországon évente megtermelt mintegy 4 millió hektoliter borból 3 millió megy belső fogyasztásra és 0,8-1 millió exportra. A belföldi ellátás teljes körű, az import mértéke csupán annyi, amennyi a választékbővítéshez és a piaci viszonosság megteremtéséhez szükséges. Az egy főre jutó éves borfogyasztás Magyarországon 28-32 liter, az Európai Unió átlaga 38,3 liter. Belföldön a palackos bor nagykereskedelmének mintegy 70 százaléka az áruházláncok és a kereskedelmi társulások kezében van.

Az országba külföldről behozott boroknak nincs jelentős árcsökkentő hatásuk. Már csak azért sem mivel idén az első öt hónapban csupán 17,5 ezer hektoliter volt az import, csupán 3-5 ezer hektoliterrel több a tavalyinál. Idén az első öt hónapban a belföldi fogyasztás stagnált az előző évhez képest, míg az export 12 százalékkal, 308 ezer hektoliterre csökkent. Ha ez a tendencia megmarad az év egészében, akkor a magyarországi borkivitel akár 90 ezer hektoliterrel is kisebb lehet a tavalyinál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik