Az utóbbi egy év igencsak szomorú volt a labdarúgóklubok részvényesei számára. Ez idő alatt az angol és skót csapatok részvényeiből összegyúrt Bloomberg Football Index csaknem 40 százalékot veszített értékéből, míg a huszonhét, tőzsdén levő angol csapat árfolyammozgását tükröző Nomura Footie Index az elmúlt fél évben 30 százalékkal zuhant.
Zöld-fehér részvények a BÉT-en?Magyarországon a Ferencvárossal kapcsolatban merült fel a tőzsdei bevezetés gondolata. Az egyesület már 1995-ben létrehozta a Fradi Befektetési Rt.-t, amely azonban a csekély érdeklődés miatt nem tudott igazán jelentős céggé válni. A Fotex tulajdonszerzését követően viszont a Fradi vezetői kijelentették: néhány éven belül a tőzsdén lesznek a zöld-fehérek.
A hanyatló árfolyamokra magyarázatot szolgáltat, hogy a futballklubok részvényei egyelőre szinte csak a szurkolókat vonzzák, az “igazi befektetők” túlságosan kockázatosnak tartják őket. Pedig a sportban van fantázia: az 1999/2000-es szezonban az angol labdarúgó-egyesületek bevételei a Deloitte and Touche adatai szerint átlépték a bűvös egymilliárd fontos határt. Eközben az összesített üzemi nyereség elérte az 53 millió fontot, mely megegyezik a 1995/1996-os szezon profitszintjével. Ez már csak azért is érdekes, mert a forgalom azóta megduplázódott.
Ráadásul a nyereség nagy részét a nemzetközi kupákban és odahaza egyaránt jeleskedő két csapat, a Manchester United és az Arsenal tette zsebre (adózás előtti profitjuk 16,8 és 22,2 millió font volt).
Csak a játékosok zsebe dagad
A bevételek leginkább a bérköltségeken úsznak el: a játékosoknak kifizetett összegek évről évre emelkednek, és átlagosan a befolyó pénz felét viszik el. De van olyan csapat is ahol rosszabb a helyzet: a Lazio az 1998/99-es szezonban bevételeinek 83 százalékát fizette ki a focistáknak.
Az átigazolásokért fizetett összegek is gyakran érnek el csillagászati magasságokat: a Manchester United a nyáron 28,1 millió fontot csengetett ki a Lazionak az argentin Veronért, míg Zidane-ért a Real Madridnak 70 millió euró erejéig kellett a pénztárcájába nyúlnia. Az egyre emelkedő átigazolási díjak azért is töltik el aggodalommal a potenciális befektetőket, mert lehet, hogy a klub évek múlva egy fillért sem lát viszont a pénzből, hiszen a Bosman-szabály értelmében a lejárt szerződésű játékosok ingyen igazolhatók.
Még nehezebb a helyzet az alsóbb osztályban játszó csapatok számára, amelyek összesítésben 112 millió fontos veszteséget könyvelhettek el. Miközben a fizetések itt is elképesztő ütemben nőnek. Az 1999/2000-es szezonban az első osztályban 20 százalékkal emelkedtek a bérek, a másodosztályban 35 százalékkal. Az érdeklődés – és így a befolyó pénzösszeg – persze alacsonyabb: a Nottingham Forest bevételei 44 százalékkal csökkentek, miután kiesett az első osztályból.
A klubok ezért megpróbálnak több lábon állni: a jegyeladások, a közvetítési bevételek, valamint a mezek és egyéb ajándéktárgyak forgalmazása mellett máshogy is próbálnak pénzhez jutni: az FC Copenhagen bevételének jelentős részét stadionjának kiadásából szerzi, míg a Borussia Dortmund utazási irodát is üzemeltet.
A világ leggazdagabb klubja
Ha valaki mégiscsak üzleti alapon szeretné futballba fektetni a pénzét, a legvonzóbbnak az immár tíz éve tőzsdén szereplő Manchester United részvényei tűnnek. A Deloitte & Touche szerint a manchesteriek már három éve a világ leggazdagabb klubjának számítanak. Alex Fergusson csapata a statisztikák szerint is a legsikeresebb: az utóbbi kilenc évben hétszer nyerte meg az angol bajnokságot, és 3 évvel ezelőtt ők emelhették magasba a legrangosabb európai kupát, a Bajnokok Ligája győzelemért járó serleget.
1998-ban a British Sky Broadcasting, mely jelenleg is a legnagyobb tulajdonos, 9,9 százalékos részesedéssel megkísérelte felvásárolni a csapatot. Ez azonban kormányzati beavatkozás miatt meghiúsult: a versenyhivatal véleménye szerint a BSkyB ezzel tisztességtelen előnyhöz jutott volna a sportközvetítések területén. A United – a BSkyB segítségével – azóta létrehozta saját előfizetéses csatornáját MUTV néven.
A csapat részvényei – annak ellenére, hogy a klub elmúlt egy évben 42 százalékkal növelte profitját – csaknem a felét érik egy évvel ezelőtti áruknak. Az olcsó papírok felvásárlási lehetőséget is jelentenek: két ír befektető, óriási felháborodást kiváltva, 6,8 százalékos részesedést szerzett a társaságban. Az addig lóverseny-tulajdonosként ismert JP MacManus és John Magnier lépése mögött azonban másféle megfontolások is meghúzódhatnak: a két üzletembert a hírek szerint szoros barátság köti mind a skót Celtic FC egyik tulajdonosához, mind pedig a United jelenlegi edzőjéhez.
A kontinensen pang az üzlet
Míg Angliában a Watford, amely augusztusban vált nyilvános részvénytársasággá, már a 28. lesz a tőzsdén jegyzett labdarúgó-egyesületek között, Európa többi országa összesen 13 hasonló formában működő csapattal büszkélkedhet.
Érdekes módon a 13 csapatból hat Dániában működik, míg Spanyolországban egy klub sem méreti meg magát a tőzsdén. Franciaországban pedig a törvényi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az egyesületek nyilvános részvénytársasággá alakuljanak.
Olaszországban eddig csupán az AS Roma és a Lazio papírjaival lehetett kereskedni, augusztus közepén azonban a Juventus is bejelentette átalakulási terveit. A torinói klub idén november és jövő tavasz között kívánja lebonyolítani a részvénykibocsátást.
A Bayern Münchenről májusban kapott szárnyra a hír, miszerint az Adidas 10 százalékos részesedést vásárol a klubban. Ugyan ez nem jött létre, de nyilvánvalóvá vált, hogy egy lehetséges beruházáshoz alapjaiban kell megváltoztatni a klub tulajdonosi szerkezetét, mely jelenleg tagjai tulajdonában levő egyesületként működik. Részvénytársasággá válása azonban a pénzügyek nyilvánosságával is járna. Karl-Heinz Rummenigge, a klub alelnöke a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy kifejezetten zavarná, ha részvényelemzőknek kellene magyarázgatnia, miért költött ekkora összeget egyik vagy másik játékosra.
