Belföld

Féléves gyorsjelentések – gyengén reagált a BÉT

A féléves gyorsjelentések az elemzők kivételével aligha hozták izgalomba a piaci szereplőket. A forgalom továbbra is alacsony: a befektetők szinte nem mutatnak érdeklődést a tőzsdén jegyzett vállalatok féléves teljesítménye iránt.

Féléves gyorsjelentések – gyengén reagált a BÉT 1TVK – veszteség a kedvezőtlen termékfedezeten

A TVK féléves teljesítménye megközelítette a várakozásokat, árbevételük a tavalyihoz képest 17 százalékkal 76,9 milliárd forintra csökkent. Mégis, a befektetők észjárást nehéz kiismerni, hiszen a múlt héten még 3 ezer forint alatti árfolyam mostanra 3200 forintra ugrott. A forgalomcsökkenés okát a cég vezetése a műanyagfeldolgozó érdekeltségek leépítésében látja. Az adózott eredmény közel 53 százalékos romlását nagyban befolyásolta, hogy az alapanyag- és polimerárak világpiaci növekedése mellett termékáraik csökkenetek, vagyis kedvezőtlenül alakult termékfedezetük. A gyorsjelentést követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az következő félévben sem várják a piaci helyzet javulását, sőt az első félévinél is rosszabb teljesítményre számítanak.

A kutyát sem érdekli A BÉT részvényszekciójának alacsony, mintegy 3 milliárd forintos forgalma azt jelzi, hogy a befektetők gyakorlatilag nem mutatnak érdeklődést a papírok iránt – mondta a FigyelőNet kérdésére Tabányi Mónika, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. A BUX egy helyben toporgása eseménytelen kereskedést sejtet, az árarányok azonban változtak. A Matáv részvényei drágultak, ezzel szemben a Mol és az OTP papírjaiért kevesebbet adtak a piaci szereplők.

Féléves gyorsjelentések – gyengén reagált a BÉT 2MOL – folyamatos nehézségek a gázszektorban

Rossz, rosszabb, még rosszabb – ez ma a Mol, és ismét csak a gázüzletág miatt. A gázbiznisz vesztesége még az elemzőket is meglepte, fél év alatt a múlt évi valamivel több mint dupláját, 78,4 milliárdos mínuszt hozott össze. Ez már a 2000 első félévi 28,9 milliárdos adózott nyereséget is 4,8 milliárdos negatívba fordította. A cég konzervatív kommunikációs politikájához híven a baj forrását a szabályozott árak rugalmatlanságában jelölte meg. Úgy látszik a megoldást egyedül az jelentené, ha a Mol megszabadulna az üzletágtól, és kizárólag olajban utazna. Így látják ezt ők is, hiszen az értékesítés a már jó ideje napirenden van, de valószínűleg a döntés az új kormányra marad. A részvény árfolyama a jelentés előtti hetekben mintha zsinóron húzták volna, úgy tapadt a 4350 forintos centrumhoz, és most is alig változott, ehhez képest csupán másfél százalékkal kevesebb.

Féléves gyorsjelentések – gyengén reagált a BÉT 3Egis – üdvözítő gyógyszeráremelések

Az Egis első féléve kedvezően alakult. Külföldön az orosz és kelet-európai forgalom futott fel látványosan, idehaza pedig a gyógyszeráremelések előtti készletfeltöltés hatott jótékonyan. Eredményük akárcsak a Richternél az elemzői várakozásoknál magasabb, 4,8 milliárd forinttal 10,3 százalékos növekedést mutat. Apró szépséghiba, hogy a magát “hagyományosan” túlfedező gyógyszergyár a határidős dolláreladásokon több mint 3 milliárd forintot bukott, igaz ennek jó része az exportárbevételben pluszként jelentkezett Az Egis menedzsmentje a jövőben azt ígéri, hogy szakít ezzel a stratégiával, és kisebb mértékben, illetve rövidebb időtávra fedezik majd árfolyamkockázatukat. A papír jegyzése stabilan alakult az elmúlt hetekben, és most is emelkedik, 10 900 forinton áll.

A likviditás ördögi köreBetegek a nemzetközi piacok – érvelt Gyimóthy Dénes, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője. A magyar vállalatokkal, illetve a makrogazdasági helyzettel kapcsolatos fundamentumok ugyanis magasabb árfolyamokat tennének indokolttá. A befektetők hazai piaccal kapcsolatos idegenkedését sokkal inkább az magyarázza, hogy az alacsony likviditás növeli a befektetők kockázatát. A feltűnően alacsony forgalmi adatok láttán még azok a nagybefektetők is elbizonytalanodnak, akik az alacsony árfolyamszintet kedvező alkalomnak tekintik a “zsákolásra”. A nagy mennyiségre szóló ajánlatokat ugyanis lehetetlen a részvény jegyzésének jelentős emelkedése nélkül végrehajtani; az intézményi befektetők pedig nem szívesen adnak túl a hatalmas veszteségeket felmutató – most már talán a drágulás reményével kecsegtető – papírjaikon.

A gondolatmenetet tovább folytatva, amennyiben a befektető mégis megvásárolta a kívánt részvénycsomagot, felmerülnek a menekülés gyorsaságával kapcsolatos aggodalmak. Márpedig annál rosszabb nincs, mint beragadni egy zuhanó árfolyamtrendbe. A likviditás ördögi körében tehát egyrészt azért alacsony a forgalom, mert nehézkes a nagyobb pakettek mozgatása; másrészt viszont a gyenge likviditás eredménye a papírok körülményes adás-vétele.

Antenna Hungária – a Vodafone vesztesége lehúzta a teljesítményt

Az Antenna bár növelni tudta üzemi tevékenységének eredményét, a félévet a 956 milliós profitvárakozásokat jóval alulmúlta, és 2,3 milliárd veszteséggel zárt. A veszteség oka, hogy ebben a félévben hívta le a Magyar Posta részvényeire szóló opcióját, és a Vodafone-t üzemeltető V.R.A.M.-ban lévő, immár 30 százalékos részesedése az alaptevékenység egyébként pozitív eredményt is hazavágta. A V.R.A.M 10 milliárdos veszteségéből ugyanilyen arányban részesedett, így a konszolidálás nélküli 915 milliós eredménye veszteséggé alakult.

Rába – válságkezelés és fogyókúra

A féléves teljesítmény határozott lépések megtételére késztette a cég menedzsmentjét. A 45,5 millió forintos eredményükkel a bázisidőszakinak csak töredékét érték el, annak ellenére, hogy már az év elejétől fogva jelentős költségcsökkentési programba kezdtek. Az export a tengerentúli piacok hanyatlása miatt annyira lecsökkent, hogy a vezetés a buszgyártás megszűntetését, és gyorsított költségcsökkentést határozott el. A járműipari részleg további működése így kizárólag a speciális járművek gyártására terjed ki, melyet honvédségi és később NATO tenderekkel kívánnak biztosítani. Terveikben 11 százalékos létszámleépítés és a jövő évre vonatkozó 2,3 milliárdos költségcsökkentés szerepel, melyet főként átszervezésekkel és ingatlanjaik eladásával szeretnének elérni.

Féléves gyorsjelentések – gyengén reagált a BÉT 4Matáv – a macedón érdekeltség segített

A Matáv tavalyi csaknem 49 milliárd forintos adózott eredményét az első félévben növelte: a távközlési cég az idén 57,4 milliárd forintos eredményt realizált. A jövedelmezőség kedvező alakulásában nagy szerepe volt a macedón MakTel év eleji megszerzésének, amely bevétel 10 százalékát adta. A 17,4 százalékos eredménynövekedéshez további segítséget jelentett, hogy a forint erősödésével a cég deviza alapú hitelein 10 milliárdos árfolyamnyereséget könyvelhetett el. Bár a vezetés kihangsúlyozza az új Westel csomag sikerét, a mobil szektor növekedése lassult és a vezetékes üzletág is stagnált. Az elemzők a MakTellel kapcsolatban is óvatosságra intenek: a nagy országkockázat miatt a macedón cég akvizícióját sem tekintik egyértelműen pozitívnak.

Féléves gyorsjelentések – gyengén reagált a BÉT 5OTP – állóvíz

Az OTP nyugodt, 15,8 százalékos eredménynövekedéssel kezdte az évet. A cégcsoport kamatbevétele a lakossági és a vállalkozói hitelállomány bővülésével 17,2 százalékkal haladja meg a bázisidőszakit. A lakossági hitelek emelkedése a fogyasztási és lakáshitelek dinamikus térnyerésének köszönhető. A pénzintézet keddi sajtótájékoztatóján a cég képviselői azt is közölték, hogy az év egészére vonatkozóan 22 milliárd forintos adózás előtti nyereségük megduplázódását remélik. Az OTP számára jelzés volt, hogy piaci részesedésük a hitelpiac minden szektorában csökkent, nem véletlen tehát a külföldi érdekeltségek gyűjtése. A szlovák IRB Bankért 14 millió dollárt is megadna a vezető hazai pénzintézet.

Gyorsjelentések 2001. elsõ félév
(milliárd Ft)
Árbevétel
2001/2000
Adózott eredmény
2001/2000
OTP
67,5
+12,5%
17,8
+13,1%
MOL
540,7
+15%
-4,7
Egis
25,4
+18,7%
4,8
+10,3%
AH
11,5
+30%
-2,3
Rába
29,3
-5,1%
0,05
-97,5%
Matáv
263,3
+23,1%
57,38
+17,4%
TVK
76,9
-16,8%
5,4
-52,6%

Ajánlott videó

Olvasói sztorik