A most megjelent Figyelő Dupla szaltó című összeállítását olvasva az az érzése az embernek, hogy a munkahelykeresés egy kicsit hasonlít a születéshez. A természet csodálatos módon megoldotta, hogy a magzat másodpercek alatt átáll a lélegzésre, ahogy felsír.
A diákok többsége is csaknem teljesen magára hagyva kell, hogy eligazodjon a versenyszférában, ahogy kilép a felsőoktatási intézmény falai közül. Hiába volt jó tanuló, ez újabban már nem is számít olyan sokat. Hiába választott tudatosan nehéz egyetemet, ma már annak is kisebb a szerepe.
Az akadémikus ismeretek halmozásában szerzett gyakorlat csak részben kamatozik a cégvilág belső szabályainak elsajátításakor, a praktikus ügyek intézése során. Ezért sem mindegy, ki hol kezdi a pályát. a frissen végzettek azzal szembesülnek, hogy az esetlegességek száma a sokszorosa a megszokottnak.
Fürjész Beáta, a Grafton Recruitment Személyzeti Tanácsadó Iroda helyettes vezetője úgy látja, rendszerint a nagyobb társaságok vesznek fel friss diplomásokat. A komolyabb létszámú szervezetben jobban tudnak velük foglalkozni, s a képzésükre is inkább tudnak áldozni. A kisebb cégek elvárják a néhány éves tapasztalatot, tehát a nagyobbaknál érdemesebb próbálkozni.
Széni Zoltán, az Ernst & Young (E&Y) könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég humánpolitikai vezetője szerint a végzős közgazdászok közül egyre többen szereznek munkatapasztalatot, külföldön tanulnak néhány szemesztert, sőt előfordul, hogy egyesek dolgoznak is az országhatáron kívül.
A vállalatok sok jó jelölt között választhatnak, ugyanakkor egy-egy kiváló végzős is válogathat az ajánlatok között. A kevésbé tudatos diplomázók azonban nagyon nehezen találnak állást jó cégnél. “Az állásinterjúkon megkérjük a pályázót, hogy kommentáljon egy gazdasági eseményt, s kiderül, van, aki egyáltalán nem olvas újságot” – mond példát Széni Zoltán.
A nyelvtudást tekintve is nagyok a különbségek. Vannak, akik felvesznek egy tárgyat idegen nyelven, csereprogramban vesznek részt, s vannak, akik számvitel szakos létükre nem tudják, hogyan mondják a mérleget angolul.
Céges követelményekDIPLOMA.
Ez csak a minimum.
OSZTÁLYZATOK. Nem ez számít.
MELYIK INTÉZMÉNYBEN VÉGZETT? Ezt nem nézik, de vannak egyetemek, főiskolák, ahonnan jobban beválnak a végzősök.
MENTALITÁS. A munkaszeretet, a szorgalom, a tisztesség és hasonló, inkább otthonról, s nem az iskolából hozott normák fontosak.
MUNKATAPASZTALAT. Nemcsak cégeknél szerezhető meg, jó az is, ha valaki dolgozott diákszervezetben, tudományos diákköri dolgozatot írt, külföldi ösztöndíjon vett részt.
FOLYÉKONY ANGOLNYELV-TUDÁS. Közgazdászoknál nem gond, műszakiaknál már inkább, a középfokú nyelvvizsga nem elég.
MÁSODIK NYELV ISMERETE. Egyre több helyen jelent előnyt.
PREZENTÁCIÓS KÉPESSÉG. Műszakiak ebben kevésbé jók.
A cégeket nemigen érdekli a papíron elért eredmény. Mint Vass Kornélia, a Dreher Sörgyárak Rt. humán erőforrás igazgatója mondja, a diploma annyiban fontos, hogy meglegyen a pozíció betöltéséhez szükséges szakmai alapképzettség. Az adott munkakör megfelelő színvonalú ellátásához szükséges tudásra és gyakorlatra a munkahelyen tehet szert a fiatal.
A szakirányú felsőfokú intézményeket nem rangsorolják előzetesen, bár bizonyos intézményekből többen beválnak, mint máshonnan. Elsősorban a jelentkező belső motivációira kíváncsiak: valóban érdekli-e az előtte álló feladat, akar-e és képes-e komolyan dolgozni, fejlődni, vagy netalán csak gyorsan valamiféle munkához akar jutni.
Fontosnak tartják azt is, hogy van-e a pályázónak valamilyen munkatapasztalata. Például volt-e külföldi gyakorlaton egy FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkekkel foglalkozó) cégnél.
Előny, ha nemcsak egy idegen nyelvet beszél, mert ez jelzi az ambíciót. Fürjész Beáta szerint egyre több helyen elvárják a második nyelv ismeretét. Főként a németet és a franciát, s a spanyol iránt is mind nagyobb az érdeklődés, de portugálul és hollandul beszélő munkavállalókat is keresnek. A megfelelő számítógépes felhasználói ismeret ugyancsak szükséges.
FizetésekPályakezdő diplomások tavaly – a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég 2000. augusztus 15-ei állapotot feltérképező felmérése szerint – átalagosan 140 ezer forintos fizetést kaptak, függetlenül attól, hogy közgazdász, mérnök, jogi, illetve más diplomát szereztek-e. “A szórás azonban nagy, volt 70 és 260 ezer forintos fizetés is” – tájékoztat Zsembery-Csóka Krisztina, a PwC menedzsere, hozzátéve, hogy azóta mintegy 10 százalékot emelkedhettek a bérek. A felső szegmensben fizetnek például a telekommunikációs cégek az informatikusoknak, ők 250-300 ezer forintot is elérhettek az augusztusi adatok szerint. Zsembery-Csóka Krisztina szerint amennyiben egy cég 160 és 200 ezer forint között ajánl, akkor az már igen korrekt összegnek számít. A külföldi tulajdonban lévő cégek jobban fizetnek, mint a magyarok. “Egy közepes méretű, termeléssel foglalkozó magyar vállalatnál nem tudnak 150 ezer forintot adni egy kezdőnek” – jegyzi meg a PwC menedzsere, hozzátéve, hogy már tapasztalható felzárkózás is. Nem mindig igaz már az sem, hogy Kelet-Magyarországon alacsonyabbak a keresetek; előfordul, hogy az odatelepülő cégek ugyanannyit, sőt, pár ezer forinttal többet is adnak egy pályakezdőnek, mint a fővárosban, hogy megakadályozzák az elvándorlást.
Ajánlatok
Az összeállítás részletesen bemutatja, hogy a bankszektorban hol van esély a pályakezdésre, persze figyelmeztetetnek arra, hogy a pénzügyi szervezeteknél – a nemzetközi folyamatokhoz igazodva – most inkább a leépítés a jellemző. Megkérdeztek néhány nagyobb bankot a szerzők, hogy nálunk hányan számíthatnak felvételre a friss diplomások közül illetve, hogy a jogi , a vegyész, kémikus, orvos diplomát szerző fiatalok iránt mekkora a kereslet.
Évek óta egyre jobb a képzés a jogi fakultásokon, bár vannak különbségek az egyetemek között – ez Kajtár Géza, a Baker & McKenzie-vel együttműködő Martonyi és Kajtár Ügyvédi Iroda ügyvezető partnerének tapasztalata. Ennek is köszönhetően minden évben több pályakezdőt vesznek fel, mint tervezik: a mintegy húszszoros túljelentkezés mellett minden valóban jó jelöltet alkalmaznak, ez évi 4-5 friss diplomást jelent.
A kiválasztásnál nem a már megszerzett tudás a fontos, hanem az, hogy az illető milyen gondolkodásmóddal közelít az egyes ügyekhez, hogyan keres választ a kérdésekre, kreatív-e, innovatív-e. A diplomát sosem nézik meg előre, de azt fontosnak tartják, hogy a polgári jogot, a római jogot és a nemzetközi magánjogot mennyire sajátította el a jelölt, a jogi műveltség ugyanis ezekből a tárgyakból mérhető le.
Mint Kajtár Géza rámutat, a tíz évvel ezelőttihez képest nagyot változott a piac, felnevelődött egy új jogászgeneráció. Ez a pályakezdők felvételénél is megmutatkozik: a követelmények nemzetközi szintűek.
Gyógyszeripar
“A gyógyszeripari cégeknek leggyakrabban értékesítési területre közvetítünk munkatársakat, akik kizárólag orvosok, gyógyszerészek lehetnek; szívesen vesznek fel frissen végzetteket is” – tájékoztat Gogolák Rita, a gyógyszeripari munkaerő-közvetítésre szakosodott RDL Magyarország Kft. tanácsadója. A gyógyszerészeknek van lehetőségük arra is, hogy gyógyszergyártásban, minőségbiztosítási területen helyezkedjenek el. Végzős gyógyszerészek, orvosok egyaránt választhatják a monitori tevékenységet, amely a klinikai gyógyszerkipróbálások szervezését jelenti.
