Amerika tényleg nincs messze, akár egy nap alatt is megjárható oda-vissza, csak annak nincs semmi értelme. Jeszenszky Géza újabb botrányra készül, a washingtoni nagykövet elintézte, hogy Orbán Viktor kiruccanjon az Egyesült Államok fővárosába április végén, de elfelejtettek szólni az ifjú Bushnak, s ez tegnap nyilvánosságra került. Nem kis blamázs, legalábbis nem ártott volna egy kicsit várni, hátha később ráér az USA elnöke Orbán Viktor kitüntetésére. A hírek szerint ugyanis a konzervatív, republikánus körökhöz közelálló American Enterprise Institute által a magyar kormányfőnek adományozott kitüntetést George Bush volt elnök adná át. Az eseményen megjelenne George W. Bush jelenlegi amerikai államfő is, ami alkalmat adna az elnök és a magyar kormányfő informális megbeszélésére – értesült a Népszabadság. Más források viszont csak egy Bush jelenlétéről tudnak, az öregebbéről. Hova lett az orbáni önérzet? Mit keres a magyar miniszterelnök a hátsó bejáratnál? (A magyar kormányfőt az alapítvány, illetve a Folger Shakespeare Könyvtár hívta meg az Egyesült Államokba – és senki más nem vesz róla tudomást.) Nem közvetlenül kapcsolódik a hírhez, de ezen a héten jelentette ki a nagy nyilvánosság előtt Orbán Viktor, hogy a MIÉP és a Fidesz koalíciós esélyeiről a választások első fordulójáig nem nyilatkozik.
Tegnap a Postabank sorsa is eldőlt. Eörsi Mátyás még tett egy erőtlen kísérletet arra, hogy nyilvánosság előtt vonja kérdőre a kormányt és a Postabank leköszönő vezérigazgatóját, de választ egyetlen megjegyzésére sem kapott, hiába feszegette, hogy mennyi támogatást adott a bank a Fidesznek és az MSZP-nek az utolsó választáskor, illetve azóta a koalíciónak a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország átjátszásakor és finanszírozásával.
Lesz még idő a Postabank átalakításának részletes elemzésére, megteszi azt majd a FigyelőNet is, most elég emlékeztetőnek annyi, hogy hiába jelentkeztek rendes bankok, legutóbb a Raiffeisen a Postabank megvételére, a kormány nem engedi, hogy tisztességes versenyben dőljön el, illetve az üzleti tárgyalások során derüljön ki, mennyit ér a pénzintézet, és mi van a széfben. Bankozni jó dolog, azzal sok pénzhez lehet jutni, ha ügyesek a bankárok, de ebben az esetben a költségvetés, vagyis az adózók pénze forog kockán. Erre lett volna kíváncsi Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő is. Őt az foglalkoztatta, hogy hova lett az a 156 milliárd forint, amit a költségvetésből fordítottak az államosításra. Másokat az izgat, hogy miért kell a Postának egy bank, és ki fogja megfizetni a két szervezet informatikai fejlesztésére elkerülhetetlenül fordítandó több tíz milliárdot.
Az egyik feltételezés szerint a Posta beszállna az elektronikus aláírások hitelesítésébe, ami óriási üzletnek ígérkezik, hiszen minden átutalás után jutalékot számolhat fel. Már módosították is a törvénytervezetet, amelyet hamarosan tárgyal a parlament. Szakértők szerint az új jogszabály által előírt, fél-egymilliárdos beruházást igénylő, minősített aláírás-hitelesítésre csak néhány nagy cég vállalkozhat. A Giro Rt. és a Netlock Kft. megerősítette ebbéli szándékát, de mellettük többen is esélyesnek tartják a Magyar Posta Rt.-t és a Matávot. Márton Attila fideszes képviselő módosításai gyakorlatilag egy új szereplőt építenek be az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó hitelesítési és engedélyezési folyamatba: a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert. Aki az utolsó változat alapján nemcsak nyilvántartja és ellenőrzi, hanem kijelöli az erre alkalmas szervezeteket. Molnár Gyula szocialista politikus szerint elfogadhatatlan lenne, ha az üzleti alapon végzett aláírás-hitelesítő szolgáltatók kijelölésére joga lenne a miniszternek. A huszonegyedik században ne a kormány egy tagja határozza meg, hogy melyik cég lehet piaci szereplő és melyik nem – mondta.
A mai Magyar Hírlap beszámol arról, hogy meghívásos pályázaton választották ki azt a hat kivitelezőt, akik közösen osztoznak az árvizi helyreállítás építészeti munkáira szánt hat milliárd forinton. Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője elmondta, hogy a helyreállítási és építési munkákkal kapcsolatosan azért döntöttek a meghívásos pályázat mellett, mert abban az esetben, ha közbeszerzési pályázatot írnak ki, nagyon sok időt veszítettek volna. Az 1995. évi XL. törvény 6. paragrafusának “h.” pontja szerint katasztrófahelyzetet követően egyébként van törvényi lehetőség a közbeszerzési eljárás kikerülésére. A gyorsaság érdekében tehát olyan tőkeerős cégeket kerestek meg, amelyek képesek szeptember 30-áig elvégezni a feladatokat. A kormány nevében egy hamarosan érvénybe lépő kormányhatározat alapján Bakondi György, a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság elnöke kap majd felhatalmazást a szerződés aláírására.
Már úgy tűnt, hogy véget érnek az agrárbotrányok, de nem. Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vizsgálatot indított a tárca tulajdonában lévő Concordia Közraktározási Rt. egy váltóügylete miatt. Erről a miniszter nyilatkozott pénteken a Népszabadságnak. A minisztériumban létrehozott bizottságnak jövő hét keddig kell elkészítenie jelentését. Ha törvénytelenségeket tár fel a testület, a miniszter feljelentést tesz. Az ügy részleteiről Vonza András nem kívánt nyilatkozni. A háttérben egy olyan négyszázmillió forintos váltó áll, amelyet a Concordia vezetése állított ki, s amelynek kedvezményezettje a cég tulajdonában lévő, összesen 127 millió forintos törzstőkéjű GMS-96 Kft. volt – értesült más forrásból a Népszabadság. A tv2 szerint több milliárd forintos kétes kifizetés miatt indította az eljárást Vonza András, és a jövő héten feljelentést is tesz a Concordia Rt. vezetősége ellen jogtalan váltófedezet felhasználása miatt. Az ügyben érintett lehet az FVM nemrég távozott vezetősége is – értesült a tv2.
Két tévés hír is említést érdemel: az MTV Rt. felügyelőbizottsága a köztelevízió idei forráshiányát közel 10 milliárd forintra becsüli. A testület elnöke, Wighardt Mara a gazdasági válság hátterében az intézmény vezetőinek koncepcióhiányát és a külső gyártású produkciók erősen vitatható szerződéseit látja. Haraszti Miklós (SZDSZ) a hírre reagálva lapunknak elmondta: a felügyelőbizottság tegnap ismét megerősítette, hogy a vezetői koncepció hiánya vezetett a többmilliárdos veszteséghez. Az SZDSZ a Legfőbb Ügyészségen hétpontos feljelentést tett február végén a Magyar Televízió ügyében, ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. A lapok beszámolnak arról is, hogy a hónap elejétől az MTV egykori elnöke, Szabó László Zsolt már a Külügyminisztériumban készül diplomáciai feladataira. Megerősítették: Ausztráliába tart. Érdemes lenne megkérdezni újra az alkotmánybíróságot, ma is úgy gondolja-e, hogy a csonka kuratóriummal védhető a legjobban az MTV a vagyonvesztéstől.
