A KSH mai előzetes adata alapján 4,2 százalékkal emelkedett 2000 utolsó negyedévében a bruttó hazai össztermék (GDP) az előző esztendő azonos időszakához képest. Ez lényegében megfelel a piaci várakozásoknak. A makroelemzők ugyanis korábban átlagosan 4,13 százalékos bővülést prognosztizáltak (a Napi Gazdaság felmérése alapján) – jól ráérezve arra, hogy az évkezdeti dinamika fokozatosan lelassult.
A lassulásnak azonban részben számszaki okai vannak. Az adatokat mindig az előző év azonos időszakához viszonyítják, ezért a növekedés ütemét nagyban meghatározza a bázisidőszak mutatója. 1999 utolsó negyedévében már 4,5 százalékos volt a GDP bővülése, ez sokkal nagyobb bázist jelent például az első negyedéves 3,5 százalékhoz képest. A tavalyi esztendő első negyedéves kiemelkedő, 6,6 százalékos dinamikáját így részben az alacsony bázis magyarázza. A tavalyi év fokozatosan lassuló növekedési adatai ráadásul megfelelnek a nemzetközi tendenciáknak is.
Nemzetközi összehasonlítás Nemzetközi összehasonlításban az éves növekedési ütem továbbra is magasnak számít. Az OECD adatai szerint az Európai Unióban a GDP átlagos növekedési üteme tavaly 3,4 százalékos volt, egy százalékponttal magasabb, mint 1999-ben. Az OECD 29 tagországa közül 9 országban (USA, Mexikó, Koreai Köztársaság, Finnország, Írország, Luxemburg, Magyarország, Lengyelország és Törökország) nőtt a GDP 5 százalék körüli, illetve ezt meghaladó mértékben. A tavalyi esztendő második felében mind az Európai Unióban, mind USA-ban a konjunktúra mérséklődése volt tapasztalható.
Rekordév
Bár a tendencia lefelé tart, éves szinten még így is sikerült 5,3 százalékos bővülést felmutatnia a magyar gazdaságnak, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb éves növekedési ütemnek számít (1999-ben 4,4 százalékos volt a növekedés). Többek között ezért nevezte Mellár Tamás, a KSH elnöke a tavalyi esztendőt gazdaságilag sikeresnek és eredményesnek.
• Ipar: Az ipar termelése nőtt leggyorsabban a nemzetgazdaság ágazatai közül, ám a növekedés itt is lassuló tendenciát mutat. A bruttó termelés 2000-ben 18, 3 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző évben – decemberben azonban már “csak” 10 százalékos volt a növekedés. Hasonlóan a korábbi esztendőkhöz, a dinamikus növekedésben nagy szerepet játszott az export, amely 27 százalékkal emelkedett, ám 2000-ben már az élénkülő belföldi kereslet is éreztette hatását. Ez utóbbi abban is megmutatkozik, hogy a belföldre eladott termékek mennyisége 9 százalékkal haladta meg az előző évi szintet.
• Épitőipar: Az építőipar fejlődése is gyors, de mindenképpen szerényebb mértékű, mint az iparé. Éves szinten ugyanis az építőipari teljesítmény mindössze 6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az utolsó negyedévben regisztrált növekedés azonban nem csökkent jelentősen, hasonló mértékű, mint az éves mutató.
• Mezőgazdaság: Az agrárágazat termelése összességében 8 százalékkal maradt el az 1999-es szinttől. Gabonából 13, napraforgóból 40, cukorrépából 32 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint 1999-ben. A decemberi szarvasmarha-állomány 6, a sertésállomány pedig 9 százalékkal lett kisebb, ugyanakkor a baromfiállomány 18 százalékkal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest.
• Kiskereskedelem: A kiskereskedelmi forgalom volumene éves szinten 2 százalékkal bővült. Mellár Tamás szerint az elmúlt esztendőben a szolgáltatások növekedése volt igen dinamikus.
GDP ferlhasználásA KSH előzetes becslése szerint a háztartások fogyasztási kiadásai 3,6-3,8 százalékkal növekedtek 2000-ben, a természetbeni juttatások értéke 2,3-2,6, a közösségi fogyasztás 1,5-2, a végső fogyasztás pedig 3,3-3,5 százalékkal bővült.
Beruházási dilemmák
A GDP termelési adat tehát nem okozott semmilyen különösebb meglepetést az elemzőknek. Piaci szakértők azonban most inkább a felhasználási oldalról számított GDP-re koncentrálnak, amelyet főleg a háztartások végső fogyasztása és a beruházásokat is tartalmazó bruttó állóeszköz felhalmozás alakulása határoz meg. Az előző esztendő végén ugyanis jelentősen megnőtt az import: a behozatal növekedése – szemben az év első felével – meghaladta az exportét, az e mögött rejlő okok azonban ismeretlenek voltak. A dilemma az volt, hogy a megugrott importot a fogyasztási cikkek vagy beruházási javak behozatala magyarázza.
Romló külkermérleg Tavaly a külkereskedelmi mérleg hiánya 3,99 milliárd dollár volt, ami csaknem egymilliárd dollárral magasabbb, mint az 1999-es deficit. 2000. decemberében tovább folytatódott az utóbbi hónapokban megfigyelhető egyensúlyromlás: a 404 millió dolláros utolsó havi hiány jelentősen meghaladja az 1999-es 290 milliós értéket.
A beruházások növekedése 2000 első három negyedévében fokozatosan lassult: a harmadik időszakban már csak 2,2 százalékos volt a ráta. Bár ennél mindenki magasabb adatot várt, a szintén ma publikált beruházási növekmény mindenkit alaposan meglepett: korrekciók nélkül 8,4 százalékos volt a bővülés, 6,5 százalékra emelve így az éves értéket.
Mivel sem a végső fogyasztásra vonatkozó előzetes adatok (a KSH szerint 3,3-3,5 százalékos növekedés), sem a kiskereskedelmi forgalom nem igazolja a lakosság túlköltekezését, így valószínűsíthető, hogy a külső egyensúly szempontjából a kedvező változat jött be: a romló külkereskedelmi mérleg mögött a beruházások növekménye állhat. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője azonban egyelőre még óvatos, véleménye szerint a tisztánlátáshoz meg kell várni a részletes felhasznált GDP és a fizetési mérleg számadatait.
Prognózisok 2001-re
A múlt év mérséklődő növekedési ütemének ellenére az idei esztendőre átlagosan 4,8-4,9 százalék körüli növekedést prognosztizálnak az elemzők. A szóródás azonban meglehetősen nagy. A pesszimistábbak a mérséklődő EU konjunktúra miatt csupán 4 százalékra számítanak. A másik oldal azonban emlékeztet arra, hogy idén már az egyre erősödő belföldi kereslet lehet a külkereskedelem helyett a húzóerő.
Fontos figyelmeztetés lehet azonban, hogy az egyik legmeghatározóbb jelzőszám, az ipari növekedés jelentős lassulását várja a piac. A tavalyi 18,3 százalékkal szemben 2001-re akár 12 százalékra is lelassulhat a bővülés.
