Szegő Iván Miklós

A brexit, Putyin háborúja és az energiaválság is egymásnak ugrasztotta Németországot és Franciaországot, ám mint eddig oly sokszor, most is egy keleti kihívásra kell közös választ adniuk, ami újra összehozhatja őket.

Kommunikációs lépés vagy valódi fenyegetés?

A lengyel államfő szerint biztonsági garanciát kellene adni Ukrajnának arra az időszakra, amikor lezárul az oroszok által Kijev ellen indított háború. A magyar vezetés viszont fontosnak tartja az orosz kapcsolatot, és Orbán Viktor hétvégi értékelője szerint a NATO csak védelmi szövetség. Mindez jelzi, hogy a már eddig is feszült lengyel-magyar viszony a háború után éleződhet ki igazán.

Az ország most új kormányfővel igyekszik kivergődni a kettős válságból – a biztonsági-belpolitikai és az energiaellátási-gazdasági krízisből.

Diplomáciai botrányt okozott a szlovák külügyminiszter, aki Magyarország esetleges területi követeléseire utalt. Rastislav Kácer fellépése nyilván a szlovák belpolitikai helyzetben kreált „politikai termék”, ugyanakkor illeszkedik abba a nyilatkozatsorozatba, ami elszigetelni látszik minket Európában.

Kilenc személyt mentesítene az Orbán-kormány a brüsszeli szankciók alól. Utánanéztünk, kiket, és arra jutottunk, hogy orosz „gazdasági fegyverként” szolgálnak a világ élelmiszer- és nyersanyagpiacainak sakkban tartására.

A geopolitikai blokkok közötti konfrontációnak Szijjártó Péter szerint mindig a két tömb határán fekvő államok a vesztesei. Történészek szerint viszont Ausztria és Finnország – két világrendszer határán elhelyezkedve – a legdinamikusabban fejlődő országok közé tartozott a hidegháború idején Európában.

Petr Pavel tábornok nyugatos álláspontot képvisel, Andrej Babis volt kormányfő viszont a magyar miniszterelnökéhez hasonló nézeteket hangoztat.

Horvátország az év elején csatlakozott a schengeni övezethez és belépett az eurózónába is, emiatt várhatóan még kisebb lesz az inflációjuk, pedig az már most is 9 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk. Ráadásul Horvátország egyre inkább kulcshelyzetbe kerül a magyar energiaellátás szempontjából is.

A csütörtökön megbukott szlovák kormány vezető pártjának elnöke szerint, ha Robert Fico volt miniszterelnök és annak szövetségesei jutnának hatalomra, az első dolguk az lenne, hogy az „orbáni Magyarország” mintájára változtatnák meg a választási rendszert, ami a demokrácia végét jelentené.

Óriási felzúdulást keltett Romániában, hogy Ausztria megvétózta a csatlakozásukat a schengeni övezethez. Bukarestben osztrák cégek bojkottjára készülnek, hazahívták a bécsi nagykövetüket is. Mindeközben az osztrák közmédiában azt feszegetik, hogy nem Románia, hanem Magyarország miatt érkezik sok migráns Burgenlandba.

A visegrádiak együttműködésről beszélnek, de a kooperáció akadozik az Ukrajna elleni orosz háború óta.

Ukránellenes magyar, lengyel és román területi követeléseket próbált élesztgetni Vlagyimir Putyin. Mi áll a háttérben?

Szerbiába folyamatosan érkeznek a menekültek, ám az adatok szerint mégsem emelkedik az ott lévő migránsok száma. Eközben Ausztriában május óta rekordszámú illegális határátlépőt találtak. Ez a hullám csak Magyarországon keresztül érhette el Burgenlandot. De hogyan?

Natasa Pirc Musar stewardessből lett tévés, majd az információs jogok biztosa volt, ügyvédként képviselte Melania Trumpot is. Egyik barátnője kiszállt az elnöki posztért folytatott versengésből, miután a jelölését orbáninak nevezte.

Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának akár területi követelései is lehetnének Ukrajnával szemben – vetette fel a napokban Putyin orosz elnök. A románok elutasították, a lengyelek dezinformációnak nevezték a szavait, a magyar kormány pedig „helytelenítette” az orosz nyilatkozatot. De mi áll mögötte?

Egyes régiókban már szinte gazdasági szükségállapot van Oroszországban.

Bár semmi sem kizárt, mégsem valószínű, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket vetne be Ukrajnában – véli a 24.hu által megkérdezett katonai szakértő. Ám tévedés, hogy e fegyverek kisebb csapást tudnak mérni, mint a hirosimai bomba.

Svéd és finn lapok igyekeznek kideríteni, miért nem vette napirendjére a magyar parlament a két ország NATO-csatlakozását. A legtöbb szakértő zsarolásról beszél.

Ellentmondásosak a hírek arról, hogy mi történt az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékekkel az elmúlt héten. A biztonságpolitikai szakértő szerint három módszert is alkalmazhattak.

Rejtélyes szabotázsakciók történtek az elmúlt napokban a Balti-tengeren. A használaton kívüli két csővezeték, az Északi Áramlat 1 és 2 is megsérült, hatalmas mennyiségű földgáz ömlik így a tengerbe. Az eset mögött sokan az oroszokat sejtik, akik inkább Amerikára próbálják terelni a gyanút.

Olaszországban elvileg minden adott – a nagy parlamenti többség és a gyenge, megosztott ellenfél is –, hogy a nagyot nyerő jobboldal stabilizálja a hatalmát.

Sárba ragadhatnak és jégbe fagyhatnak a frontvonalak a következő hónapokban, az ukrán területeken kiírt népszavazások viszont komoly kockázatot jelentenek: ezek eszkalálhatják az orosz hadsereg következő lépéseit.

Előretört a svéd szélsőjobb, csak miattuk nyert a jobboldal összességében. Mivel azonban szalonképtelenek, így várhatóan a velük szövetkező Mérsékelt Párt adhatja az új kormányfőt. A baloldali szocdemek hiába erősödtek, a saját jobbközép szövetségesük zuhanása miatt megbuktak.