MTI / ANSA / EPA / Tino Romano
Nagyvilág koronavírus

Magyar, török és örmény bevándorlók győzhetik le a járványt

Orbán Viktor szerint kis túlzással magyar vakcinának is nevezhetjük a Pfizer és a BioNTech koronavírus elleni oltóanyagát, mert „amerikai pénz és magyar ész van benne”. A miniszterelnök szerint büszkék lehetünk a Nobel-díj esélyeseként is emlegetett, Karikó Katalinra, „a tudós asszonyra, aki egy kisújszállási asszonyság egyébként”. Szerzőnk annak járt utána, kiknek és minek köszönhetjük a vakcinát.

Hazájukban érvényesülni nem tudó magyar, török és libanoni-örmény bevándorlók állnak azon cégek mögött, amelyek megváltoztathatják a járványok elleni küzdelmet. A koronavírus elleni első két vakcinát két olyan cég engedélyeztette, amelyet Libanonból és Törökországból származó bevándorlók alapítottak egy magyar kutatónő módszere alapján.

Karikó Katalin 30. születésnapjára, 1985-ben nem túl kedves ajándékot kapott a Szegedi Biológiai Kutatóközponttól: egy elbocsátó üzenetet. A kutatónő a ’80-as években egy kevesek által értett jelenséget tanulmányozott, a messenger vagy hírvivő RNS (mRNS) szerepét vizsgálta Szegeden. A géneket alkotó DNS-szakaszoktól az mRNS-ek viszik el a hírt, hogy milyen fehérjéket készítsen a sejt – erről korábban írtunk.

HANDOUT / FAMILY HANDOUT / AFP

Miután Magyarországon nem fogták fel Karikó kutatásainak a jelentőségét, a Kisújszállásról származó tudós kivándorolt az Egyesült Államokba, és ott futott be karriert. Ma már többen is úgy gondolják, Nobel-díjat érne a Drew Weissman amerikai tudóssal együtt kidolgozott módszere. A kitüntetésre a világhírű evolúcióbiológus, Richard Dawkins is érdemesnek tartaná Karikóékat.

A koronavírus elleni vakcinákhoz alkalmazott Karikó-módszer lényege az, hogy a kutató kicserélte az mRNS-t felépítő egyik alkotóelemet, és kiderült, hogy az általa létrehozott mRNS sokkal hatékonyabb választ – akár sokszoros immunválaszt is – kiválthat az emberi szervezetben.

Időközben Karikó lánya, Francia Zsuzsanna az USA-nak nyert két olimpiai bajnokságot az ottani evezős válogatott tagjaként. Karikóék tehát megállták a helyüket új hazájukban. Ahogy egy interjúban hangsúlyozta:

Magyarországon valószínűleg egy középszerű kutató maradt volna, ha nem dobják ki a harmincadik születésnapján Szegedről.

Pedig Amerikában sem fogadták mindig lelkesedéssel a felfedezéseit. 1995-ben például gyakorlatilag visszaminősítették az egyetemen, ahol dolgozott, majd a Nature című folyóirat sem méltatta közlésre azt a felfedezésüket, amelyet Weissmannal együtt ért el. Ám végül egy kisebb lapban megjelent a tanulmány, és kiderült, hogy Karikóék módszerével Derrick Rossinak sikerült egyszerű hámsejtekből őssejteket kialakítania. Ezzel 2010-ben Rossi lett világhírű. Az ő olasz származású apja ötven évig egy autógyárban dolgozott, a fiú pedig Kanadából került át az USA-ba – tehát többszörösen is bevándorló famíliáról van  szó.

2010-es sikere után Rossi megalapította a Moderna nevű céget, amely ma az első két olyan vállalat között van, amely képes volt világszerte engedélyeztetni a koronavírus elleni vakcináját. Rossi nem tudta volna a vállalatot megalapítani, ha nem szerez hozzá tőkét. Több társával, többek között a kínai származású Ken Chiennel együtt kerestek befektetőt. Rossi hírneve segített, és szereztek is pénzt: egy örmény származású libanoni befektető szállt be a Modernába. Nouber Afeyanról van szó, aki ekkor már tapasztalt volt az induló vállalkozások, különösen a biotechnológiai cégek felfuttatásában.

Neilson Barnard / Getty Images for 100 LIVES/ AFP

Afeyan családja a törökországi örmény népirtás miatt menekült a XX. század elején Libanonba. Ám ott polgárháború tört ki, így a kutatóként és vállalkozóként is ismert befektető előbb Kanadába, majd Amerikába repült. Afeyan filozófiájának lényege maga a bevándorlás, és ezt alkalmazza befektetőcége, a Flagship Pioneering élén a mindennapokban is. A Fortune magazinnak arról beszélt: mindenkinek ajánlaná a bevándorlók gondolkodását.

Az innovációk jelentős részét nem véletlen ők fejlesztik ki, különösen a hipermodern üzletágakban és legújabb tudományos területeken. A bevándorlókra ugyanis egyszerre jellemző a rugalmasság és az alkalmazkodási készség Afeyan szerint. Ezek olyan tulajdonságok, amelyek egy vállalkozó számára elengedhetetlenek, viszont ritkák. Ugyanakkor minden bevándorlónak kénytelen-kelletlen el kell sajátítania ezeket a készségeket.

Afeyan egy másik interjújában az örmény genocídium hátborzongató örökségét említette: nagyapja túlélte a törökök népirtó akcióját, így került Libanonba, ahol Afeyan 1962-ben született. Neki is menekülnie kellett később onnan, így az örménység szétszóratásának jelentőségét is kiemelte: menekülési és újrakezdési képességük nagy fontosságú a vállalkozások indításában is.

Afeyan – akinek a nevéhez körülbelül száz találmány, illetve szabadalom is fűződik, tehát nem egyszerű befektetője, hanem szakértője is a biotechnológiai iparnak – manapság már több milliárd dolláros befektetéseket kezel a start-upokba invesztáló cége révén. A Fortune szerint nem csak a Modernába fektetett be, több más biotechnológiai cége is a vírusellenes küzdelemmel foglalkozik. Ezek nem vakcinát fejlesztenek, hanem mesterséges intelligenciát vetnek be a „harcban”, illetve számítógéppel tervezett antitesteket gyártanának a kórokozókkal szemben.

A nemzetközi felsőoktatási portál Afeyant azon négy kutató és vállalkozó közé sorolja, akik bevándorlóként a koronavírus elleni küzdelmet irányítják a világon. Rajta kívül elsőként a Pfizer vezérigazgatóját, a görög holokauszt-túlélők leszármazottját, Albert Bourlát említi a Study International. (A Pfizert német bevándorlók alapították az USA-ban a 19. század közepén – ezt is hozzátehetjük.) Bourla vállalata a BioNTech nevű német céggel működik együtt, amelyet viszont egy házaspár, két török orvos alapított.

Drew Angerer / Getty Images / AFP

A bevándorlók sikereihez azonban nem csak bevándorlók kellenek. Szükség van a befogadó államok megfelelő kulturális, tudományos, politikai és gazdasági intézményrendszerére is.

A befogadó intézményrendszer képes ugyanis integrálni az országban felhalmozott tudást, akár a szegényebb rétegekből feltörekvő, akár az országba külföldről érkező tudósokról, feltalálókról, vállalkozókról van szó. Amerika nem véletlenül a „lehetőségek hazája” – ez a közhely gazdaság- és társadalomtörténészek, szociológusok és közgazdászok vizsgálatainak tárgya évtizedek óta.

Az ötszáz legnagyobb céget tartalmazó Fortune 500 listán egyes becslések szerint 216 társaságot alapítottak bevándorlók. Ami a konkrét eseteket illeti, az Amazont létrehozó Jeff Bezost (akinek biológiai apja egy bicikliszerelő, Ted Jorgensen volt) egy kubai bevándorló nevelte fel mostohapaként.. A Google társalapítója, Szergej Brin apja a szovjetunióbeli üldöztetés elől vándorolt be az USA-ba 1979-ben. Elon Musk, a Tesla és a SpaceX hátterében álló vállalkozó gyerekkorában számos zaklatásnak volt kitéve Dél-Afrikában, majd az ottani hadseregbe való besorozása (és talán apja) elől menekült 17 évesen előbb Kanadába, aztán az USA-ba. A Facebook létrehozója, Mark Zuckerberg büszke német, lengyel és osztrák területekről elszármazott őseire, és Donald Trump amerikai elnök ellenében is kiállt a bevándorlás mellett.

Első hallásra talán kevésbé ismert Abdul Fattah Jandali története, aki 85 éves korára most Nevadában él, és aki Szíriából származik. Ezután Libanonban, a bejrúti egyetemen tanult. Jandali politikai okokból kénytelen volt elhagyni Libanont, így jutott el az Egyesült Államokba. A ma is az iszlám kultúráját tiszteletben tartó (de vallását aktívan nem gyakorló) Jandalinak gyermeke született 1955-ben egy amerikai nőtől, akinek a családja nem nézte jó szemmel a szíriai férfit. A nő ezért kaliforniai nevelőszülőknek adta örökbe a közös fiukat. A gyereket a nevelőszülők aztán adoptálták is. A félig szír származású gyerek nem más, mint Steve Jobs, az Apple 2011-ben elhunyt alapítója. A történet egyébként a világhírű graffitist, Banksyt is megihlette.

NurPhoto / Getty Images

Jobsból vagy Muskból szülei hazájában aligha lett volna dollármilliárdos. Jobs apja a szíriai Homszból származik, a várost az elmúlt évtized polgárháborúja romba döntötte.

A nem befogadó, zárt államok egy ponton túl akadályozzák az innovációt, ami új gazdasági tudományos eredményekhez vezethetne. Az újítások többnyire veszélyeztetik az autokrata kormányok hatalmát, és felborítják a meglévő társadalmi szerkezetet. Az új technológiák profitja ugyanis az államtól független polgárság bevételeit gyarapítja, destabilizálva a fennálló hatalmi struktúrákat – akárcsak az ipari forradalom kezdetén. Ezzel a témával foglalkoznak a modern intézményi közgazdaságtan művelői, például a Törökországból kivándorolt örmény Daron Acemoglu. Ő az elmúlt tíz év egyik legtöbbet idézett közgazdásza a tudományos világban, és a neves MIT egyetem professzora az Egyesült Államokban. James Robinsonnal írt könyvükben (Miért buknak el nemzetek?) többek között az osztrák császár, I. Ferenc példáján mutatták be, hogy az önkényuralkodók miért rettegnek a gyors gazdasági fejlődéstől. Acemogluék megmagyarázták a megmagyarázhatatlant – azt, hogy miért tiltotta például az osztrák császár az 1800-as évek elején a gyárak létesítését, amikor a polgári átalakulástól és a polgári forradalomtól tartott, és valójában a saját hatalmát féltette a gazdasági innovációtól. Csak mi tesszük hozzá, hogy a magyar reformkor is éppen ennek a korlátolt császárnak a politikájával szemben indult meg, miután Széchenyi István közzétette a Hitel című művét, majd a Stádiumot, amelyben a tőkés átalakulás előtt álló akadályokat sorolta fel Magyarországon. Ezzel szemben Anglia a XVI-XVIII. századtól azért is tudott hallatlan prosperitást felmutatni, mert befogadott olyan vallási menekülteket (protestánsokról volt szó), akiket hazájukból, Németalföldről vagy Franciaországból elüldöztek.

A bevándorlók sikereihez tehát a befogadó állam toleráns kultúrája és befogadó intézményrendszere is kell. A bevándorlás pedig mindig is összefüggött a tudományos és technikai fejlődéssel.

Ezt 2020-ban minden korábbinál jobban illusztrálta a koronavírus elleni küzdelem. Az a két cég, amely elsőként volt képes világszerte engedélyeztetni a vírus elleni vakcináját, egyaránt olyan környezetben működik, amely azt az innovációt befogadó intézményrendszerrel könnyíti meg. Az USA-ról és Németországról van szó, konkrétan a Moderna és a BioNTech cégekről.

Mindkettő a magyar kutatónő módszerét, az Amerikában szabadalmaztatott Karikó–Weissman-eljárást használja a vakcinagyártáshoz. A módszer felgyorsította és hatékonyabbá tette a Covid-ellenes küzdelmet világszerte. A BioNTech nevű német cégnél dolgozik egyébként Karikó is, alelnökként, és tanácsadó a vállalat mellett Drew Weissman is.

A Moderna társalapítója, Derrick Rossi pedig Richard Dawkinsnál is korábban beszélt arról, hogy Nobel-díjat érdemelne Karikó és Weissman. Rossiék vakcinája is ezen az elven alapul, tehát ő biztosan tudatában van annak, hogy mi a jelentősége a kisújszállási kutatónő eredményeinek.

Említettük már, hogy a Moderna-alapító Rossi apja egy autógyárban dolgozott ötven évig, olasz bevándorlóként Kanadában. Majdnem ugyanebből a helyzetből indult Németországban egy török orvos is. Ugur Sahin Iskenderunból származik. A város maga is a migráció terméke: az erőszakos migrációé, amikor európaiak hatoltak be Kisázsiába az ókori Perzsa Birodalom területére.

A Sahin családról minden európai nyelven csak annyit olvashatunk, hogy Törökországból származnak. Valójában ennél bonyolultabb a helyzet: a család a Wikipedia török szócikke szerint az alevita vallási irányzatot követi, szertartásaik részben kurd nyelven zajlanak. Az aleviták tehát kétszeresen is kisebbségben vannak Törökországban: a többségi szunnita iszlámmal szemben a síitákhoz kötődnek. Etnikai szempontból pedig a török mellett kurdokhoz is kötődnek. Sahin családja nem véletlenül mehetett tehát Németországba.

Bármi is volt azonban Sahin apjának a motivációja – a pénzkeresés vagy a kisebbségi sorsból menekülés – az bizonyos, hogy a kölni Ford-gyárba ment dolgozni. Az új hazában pedig – csakúgy mint Derrick Rossi apja Kanadában – egy autógyárban dolgozott évtizedekig.

A gyári munkás fia, Ugur Sahin volt az első „Gastarbeiterkind”, azaz vendégmunkásgyerek abban a kölni gimnáziumban, ahová bejutott a tehetséges tanuló. Sahin tipikus bevándorló: apja ment először Németországba, édesanyja pedig a négyéves Ugurral akkor követte a férfit, amikor az már valamennyire megalapozta a család megélhetését. Így aztán Ugur nemcsak a gimnáziumba, hanem az orvosi egyetemre is bejutott, ahol hamarosan felismerték a tehetségét.

Sahin az egyik német klinikán ismerkedett meg szintén török származású feleségével, Özlem Türecivel, aki már Németországban született. Türeci magát nem egyszerűen németországi töröknek tartja, hanem egyenesen „porosz-töröknek” – szintén török források szerint.

Henning Kaiser / dpa / AFP

Sahin képességeit mutatja, hogy orvosként matematika szakra is járt, Türeci pedig immunológus lett. Együtt már korábban is hatalmas eredményeket értek el: előző cégüket, a Ganymed Pharmaceuticalst állítólag 1,34 milliárd dollárért adták el egy japán gyógyszervállalatnak. Ezt a céget a török házaspár egy német befektető ikerpár, Andreas és Thomas Strüngmann 150 millió eurós invesztíciójából indította be, és mint látható, majdnem tízszeres összegért adtak túl vállalkozásukon. Strüngmannék alighanem sokat kerestek ezen, bár ők már eleve dollármilliárdosok voltak korábbi gyógyszeripari tevékenységük révén.

A török házaspár bő tíz évvel ezelőtt alapította a BioNTechet is, amely Karikó és Weissman módszerével dolgozik a koronavírus elleni vakcinákon. Sahinék 2014-ben Karikót is a céghez csábították. A Strüngmannok ennek a vállalkozásnak, a BioNTechnek a beindítását is megfinanszírozták. Az alapításhoz szükséges 180 millió euró jelentős részét ők adták a rendelkezésre álló információk szerint. A német ikerpár jelenleg is a BioNTech legnagyobb befektetőinek számít, bár ez csak feltételezés, hiszen ma már a céget az amerikai technológiai tőzsdén is jegyzik, így tulajdoni viszonyai állandóan változhatnak.

A BioNTech és a Pfizer amerikai gyógyszergyár együttműködik a Covid-ellenes vakcina fejlesztésében, így a németországi török Sahin és a Pfizer görög bevándorlóból lett vezérigazgatója szoros munkakapcsolatba került. Bourla és Sahin a sikeres vakcinafejlesztés esetére már meg is beszélték egymással, hogy ha eredményesen küzdenek meg a Coviddal, akkor együtt megisznak majd egy rakit (pálinkát), amit mindkét tudós-vállalkozó eredeti hazájában, Görögországban és Törökországban így neveznek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.