Az árfolyamok nemcsak felfelé mozdulhatnak. Ezt a szomorú tényt – legalábbis egy ideje – Magyarországon is tudják a befektetők, de hogy a tőzsdei forgalom is tartósan csökkenhet, arra az utóbbi másfél évben kellett rádöbbennie a brókerszakmának. Amíg 1998-ig az összesített tőzsdei forgalom évről évre dinamikusan bővült, többször is előfordult, hogy egyik évről a másikra négy-ötszörösére emelkedett, addig tavaly alig 15 százalékos növekedést mértek. Még elkeserítőbb a helyzet, ha csak a részvényforgalmat nézzük, ami nominálisan is csökkent 1999-ben. (Ez a trend különösen elkeserítő, ha felelevenítjük, hogy 1992 és 1998 között összességében ezerszeres bővülést regisztráltak.) Ráadásul a lejtmenet az idén is folytatódott, az év eleji erős forgalom lépésről lépésre apadt, és nyáron gyakran már az 5 milliárd forintot sem érte naponta.
Nem átmeneti visszaesésről van szó, hanem egyszer és mindenkorra vége a dinamikus bővülésnek – ezt ma már szinte valamennyi értékpapír-kereskedő elismeri. A privatizáció lezárását követően a Budapesti Értéktőzsde és a pénzügyi kormányzat nem tudta a parkettre csalogatni a magántársaságokat, így nem gyarapodott a tőzsdén gazdát cserélő részvények száma. A börze működésének zavarát mutatja az is, hogy a már a parketten lévő meghatározó társaságok közül egyik sem bocsátott ki új papírokat az utóbbi másfél évben.
Ezzel párhuzamosan a még mindig meghatározó jelentőségű külföldi befektetők is inkább elfordultak a piactól. A méretnek az értékpapírpiacoknál is fontos szerepe van, sok külföldi intézményi invesztornak a magyar piac egész egyszerűen túl kicsi. Mi több, az új bevezetések hiánya miatt unalmas is. Ezzel ellentétben egyes külföldi börzéken kifejezetten mozgalmas a kereskedés. Varsóban például – részben a privatizáció újabb állomásainak köszönhetően – nincs hiány vonzó kínálatban, és ott a magáncégek tőzsdére terelésében is sikerült eredményeket elérni.
Az értékpapír-kereskedők részvénypiaci toplistájának változása jól mutatja a folyamatokat. A döntően külföldi intézményi befektetőkkel bíró, nagy brókercégek közül háromnak is igen meredeken csökkent a bevétele. Az egy évvel korábbi listavezető ING-Barings részvénypiaci forgalma például kevesebb mint negyedére esett vissza, ami 1999-ben már csak a 13. helyhez volt elegendő. A részvénypiaci bevételeinek közel negyedét veszítette el a CA IB, és 20 százalékkal csökkent az ABN Amro forgalma is. Ezzel párhuzamosan először tört az élre az Erste, és számottevő a részben hazai befektetőkre szakosodott brókercégek térnyerése is. A Buda Cash a 6., a Procent a 7., míg a Concorde a 8. helyet foglalja el az 1999-es részvénypiaci adatok alapján.
A hangulat változását, és a hazai, ezen belül is elsősorban a kisbefektetők felértékelődését jól mutatja, hogy az egykor szinte kizárólag külföldi intézményi befektetők kiszolgálására szakosodott Concorde Értékpapír Rt. egyre-másra vásárolja meg azon brókercégek ügyfélállományát, amelyek a kisbefektetőkre koncentráltak.
Amíg tavaly 57 brókercég részesedett a 16 ezer milliárd forintnyi tőzsdei összforgalomból, ma már kevesebb mint félszázan osztoznak a piacon. A konszolidáció pedig – a legtöbb elemző szerint – még csak most kezdődött. Debreczeni Kálmán, a Befektetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke szerint például ez a piac nemigen tud 30-40 brókercégnél többet eltartani. (Az értékpapír-kereskedő társaságok jelenlegi száma, beleértve a bankokat is, ma még 100 feletti, igaz sok közülük inaktív). Debreczeni szerint egyébként a magyar tőzsde intézményrendszere és az egész értékpapírpiac meglehetősen drága, és komoly gondot okoz az is, hogy nincsenek új termékek.
Az idei év eddig eltelt részében egyébként a forgalom tovább apadt, nyáron például gyakran már 5 milliárd forint alatti volt a napi részvényforgalom. Debreczeni ősszel ugyan számít némi felfutásra, részben a jó magyar makroadatokra, részben pedig arra alapozva, hogy a neves hitelminősítők előbb-utóbb magasabb kategóriába sorolják Magyarországot, ez pedig növelheti a külföldiek aktivitását. A 20 milliárd forintos forgalmú egykori szép napok visszatérésére azonban véleménye szerint aligha van esély.
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. vezérigazgatója úgy véli: a nyári inaktivitás jelentőségét nem szabad túlbecsülni. Ez a fajta pangás ugyanis évek óta jellemzi a magyar börzét, kivételt csak az 1996-97-es évek jelentettek, amikor annyira alulértékelt volt a magyar piac, hogy még nyáron is vonzotta a befektetőket. Ősszel szerinte is jóval élénkebb kereskedés várható, köszönhetően az összességében vonzó magyar gazdasági képnek. Úgy látja: a napi 9-10 milliárd forintos forgalom az a kritikus határ, amely alatt nemcsak a brókercégek kerülhetnek nehéz helyzetbe, de maga a tőzsde is. Két éven belül azonban komoly átalakulásra számít a Concorde vezetője. A bankszektorban és a brókercégek között is gyors konszolidáció várható, és hasonlóan lényeges tendencia lesz a pénzügyi közvetítők (bankok, biztosítók, brókertársaságok) közötti integráció. Az új termékek és a hatékony marketingmunka pedig azt is jelenti, hogy nemcsak az intézményi befektetések növekednek majd, hanem a lakossági megtakarításoknak is egyre nagyobb része jelenik meg az értékpapírpiacon. A lakossági befektetők közül egyre többen üzletelnek majd interneten keresztül, ami jóval költségtakarékosabb megoldás a brókercégek számára, mint a hagyományos “fizikai kiszolgálás”. Az utóbbi másfél évben egyébként új tendenciaként már sor került felvásárlásokra is a magyar piacon. Míg tavaly a Dunainvest volt a legaktívabb ezen a téren, addig az idén, mint már jeleztük, a Concorde vette át a stafétabotot.
