A vártnál kisebb gazdasági növekedés miatt a 2011-es költségvetésben jelentkezett 100 milliárdos “lyuk betömése” érdekében bevezetendõ lépések között “lesz egy-két” adóemelés, így például a szerencsejátékok adói, valamint az alkohol és a cigaretta jövedéki adója – mondta a TV2-nek adott interjújában csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfõ hangsúlyozta: azokat a típusú adókat emeli a kormány, amelyek “nem a mindennapi élet legfontosabb kiadásaihoz kötõdnek, illetve minden olyan kiadást leállítunk, amit nem feltétlenül muszáj az idén elvégezni, hanem ráérünk egy vagy két év múlva megvalósítani.” Költségvetési elemek zárolására “már nem nagyon van mód, hiszen a közkiadásoknak elértük azt a kritikus határát, amely alá már nem mehetünk” – tette hozzá a miniszterelnök, azzal, hogy további konkrétumokat csak jövõ szerdán a kétnapos kormányülést követõen mond majd.
Azt ugyanakkor leszögezte: csak olyan változást hajt végre a kormány, amely nem veszélyezteti a legfontosabb célkitûzéseket: így nem akadályozza a munkahelyteremtést, a közfoglalkoztatás elindítását és az otthonvédelmet.
A stabilitási törvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: a törvény célja, hogy a magyar gazdasági rendszernek azokat a pilléreit helyezze biztonságba, amelyeken nyugszik a gazdaság teljesítõképessége. Vagyis az ország versenyképességének legfontosabb tényezõit védi meg ez a kétharmados törvény, amely rögzíti, hogy önfenntartónak kell lennie a magyar nyugdíjrendszernek, az egészségügyi kasszának, a magyar felsõoktatási rendszernek és “az önkormányzatoknak a gazdálkodásuk során állami szempontokat és érdekeket is szem elõtt kell tartaniuk, vagyis ne fordulhasson elõ, hogy miközben a központi költségvetés stabil, aközben az önkormányzatok költségvetése szétesik, nyakig eladósodnak” – mondta Orbán Viktor.
A felsõoktatási rendszerrõl szólva a kormányfõ hozzátette: a rendszer ma nem enged elegendõ számban fiatalokat az egyetemek kapuin belülre, és nem ez a kormány érdeke. Ugyanakkor a kormánynak az is a célja, hogy azokról a helyekrõl érkezzenek diplomás fiatalok, ahol a munkaerõpiac lehetõséget kínál a megélhetéshez. Orbán Viktor szerint a cél az oktatás és a munkaerõpiac összehangolása úgy, hogy közben senkit se zárjanak el a tanulás elõl, miközben azt a problémát is meg kell oldani, hogy a friss diplomások ne menjenek el külföldre.
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök kiemelte: ez nem jelent intézménybezárásokat, hanem “azt jelenti, hogy meg fogjuk mondani, hogy mely intézményeket tudja és kívánja fenntartani az állam, és segítséget nyújt, hogyha más intézmények magánintézményként tudják folytatni a mûködésüket, akkor ezt megtegyék.”
A nyugdíjakkal kapcsolatban a kormányfõ megerõsítette, a legfontosabb cél a védett kor intézményének megteremtése, hogy az emberek a nyugdíjukat megelõzõ utolsó 5-10 évben egyfajta védettséget élvezzenek. “Ennek a közgazdasági és jogi alapjait” õsszel terjeszti a parlament elé a kormány – mondta Orbán Viktor.
A kormányfõ kérdésre válaszolva elmondta: 2-3 hónapja tájékoztatta a belügyminiszter arról, hogy valakik az õ és felesége telefonhívásairól korábban “híváslistákat állítottak össze és egy rajzot készítettek arról, hogy kikkel állnak kapcsolatban”. Orbán Viktor ezt “disznóságnak” nevezte és mint mondta “rendes ember ilyet nem csinál.”
A Heti Válasz és a Magyar Nemzet csütörtökön írtak arról, hogy a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati elitjét érintõ, a katonai ügyészség által nyomozott büntetõügyek egyikének sértettje Orbán Viktor miniszterelnök és szûk családja, valamint Kövér László házelnök lehet.
A miniszterelnök arról is beszélt: nem lát esélyt arra, hogy az európai gazdaság 8-10 évnél hamarabb kerüljön ki a jelenlegi válságperiódusból. Orbán Viktor szerint ugyanis az “elmúlt 2-3 hónapban eldõlt, hogy az eurózónában lévõ országok és vezetõik nem tudnak, nem akarnak, nem képesek olyan döntéseket hozni, amelyekkel megakadályoznák, hogy saját országaik tovább adósodjanak el, vagyis belezuhannak egymás után az adósságcsapdába. Görögország már belezuhant: akkora az adóssága, hogy mindenki tudja, hogy nem tudják visszafizetni.” Jelenleg Svédország és Magyarország kivételével minden uniós tagállamban nõ az államadósság, vagyis “mindenki az adósságcsapda felé tart és az európai gazdaság a következõ 8-10 évben folyamatosan küzdeni fog az adósságcsapdával” – tette hozzá Orbán Viktor.
A devizahitelesek megsegítésére létrehozott árfolyamgát intézményével kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: csak ideiglenes megoldás, nem oldja meg tartósan és véglegesen a családok problémáit, de “levegõhöz juttatja õket.” A Fidesz-KDNP frakciószövetség a jövõ heti háromnapos frakcióülésen tárgyalja a további otthonvédõ lépéseket. A kormányfõ leszögezte: a cél, hogy a bankok és az emberek közösen osszák meg a terheket.
A szolidaritási adó lehetséges bevezetését a miniszterelnök nem támogatja, mert az ahhoz vezethet, hogy “a gazdagok kihúzzák magukat az adózás alól” és kiviszik az országból a jövedelmüket. A kormányfõ emellett kitart az egykulcsos adórendszer mellett és azt is elmondta: a kormány a posta bevonásával vizsgálja annak a lehetõségét, hogy ez emberek közvetlenül vásárolhassanak államkötvényt.
Orbán Viktor elmondta: jelenleg az államadósság 3-4 százalékos csökkenését tartja elérhetõnek, ezzel kapcsolatban a jövõ héten tesz bejelentést.
Külpolitikában a miniszterelnök szerint Magyarországnak keleten kell keresnie új és erõs szövetségeket: így például az arab országokkal, Izraellel, Kínával, Indiával és Oroszországgal kell egy-egy területen szoros szövetséget kialakítania, mivel ezekben az államokban csökken az adósság és nõ a gazdaság. Orbán Viktor szerint Magyarországnak is megvan az esélye, hogy ilyen ország legyen.
