Túlóra (rendkívüli munkavégzés)

Rendkívüli munkavégzésnek minősül
• a munkaidő-beosztástól eltérő,
• a munkaidőkereten felüli, illetve
• az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá
• készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam.

Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

A rendkívüli munkavégzés a munkáltató szóbeli, vagy írásbeli utasítására történhet, kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén azonban a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni.

Túlmunkavégzésre sor kerülhet úgy is, hogy a munkavállaló önként végez túlmunkát. Ha a munkáltató ezt nem kifogásolja, a többlet munkavégzést pedig elismeri, a munkavállaló igényt tarthat a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazásra.

A munkavállaló napi munkaideje a rendkívüli munkavégzéssel együtt a 12 órát, heti munkaideje a 48 órát nem haladhatja meg

A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb 200, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, melybe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető.

Rendkívüli munkára nem vehető igénybe
• a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
• a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint
• a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, akkor sem, ha abba a munkavállaló is beleegyezik.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – gyermeke egyéves korától négyéves koráig – csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.

Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés – kivéve a terhes nőket és gyermekét egyedül nevelőket az fentiek alapján – ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor.


Vonatkozó jogszabály:
Munka Törvénykönyve 127-128. §