Vállalati felmérés
A Figyelő-Hewitt Legjobb Munkahely-felmérés eredményéről, Magyarország tíz legjobb munkahelyének listájáról, és a vállalatokról részletesebben ősszel olvashat a Figyelőben.
Ötödik alkalommal mondhatták el véleményüket a FigyelőNet, második alkalommal pedig a Nők Lapja Cafe olvasói a Figyelő-Hewitt Legjobb Munkahely-felmérését kísérő online szavazás keretében. Idén arra is kíváncsiak voltunk, olvasóink mennyire érzik úgy, hogy a munkaerőpiac értékes szereplői, illetve hogyan látják az aktuális munkaerő-piaci problémákat.
Kiderült, hogy olvasóink közül minden második szíve szerint teljesen mással foglalkozna, de egzisztenciális megfontolásokból marad a jelenlegi munkahelyén. Válaszadóink 40 százaléka nincs tisztában a munkaügyi központok szolgáltatásaival, vagyis állásuk elvesztésekor nem tudják, milyen állami segítséget vehetnének igénybe. Megoszlanak a vélemények a bejelentett és a számlázó munkavállalókat illetően is, a férfiak szerint a számlázók jobb helyzetben vannak, mint a bejelentett társaik.
Bár tavaly megnőtt az elégedett munkavállalók aránya 41 százalékra, idén még a két évnél korábbi szintet sem érte el: a válaszadóknak csupán 32 százaléka volt elégedett munkahelyével. A kis- és nagyvállalatok versenyében az eddigi tendencia tovább folytatódik: a nagyok lassan, de biztosan vesztenek népszerűségükből a munkavállalók körében, idén a kérdőívet kitöltők 34 százaléka dolgozna nagyvállalatnál a legszívesebben, míg minden ötödik már a kicsiket tartja vonzóbbnak.
Melyik iparágban dolgozna?
1. Bank és biztosítás 27,3%
2. Média 15,4%
3. Szolgáltatás 14.5% 4. IT/Telecom 13,5% 5. Tanácsadás 9,1%
Az iparágakat tekintve az idén először szereplő média (15,4 százalék) még a korábban mindig nagyon vonzó IT/Telecom szektort (13,5 százalék) is megelőzte, bár az eddig mindig első helyen végzett Bank/biztosítás ágazattól (27,3 százalék) továbbra is messze elmarad. Az EU intézményeiben végzett munka tavaly még minden második munkavállalót vonzott, idén már csak 33 százalékot. A legtöbben továbbra is a versenyszférában szeretnének dolgozni, a közszféra népszerűsége lassan nő, főleg a nők (36 százalék) gondolják úgy, hogy a jövőben szívesen ott dolgoznának, még ha kevesebb fizetést is kapnának.
A felmérésől
Idén a FigyelőNet és a Nők Lapja Cafe oldalán is elérhető kérdőívünket közel négyezren töltötték ki. A felmérés természetesen nem reprezentatív. A női olvasók aránya 67 százalékos volt.
Az aktuális munkaerő-piaci problémák és a munkavállaló, mint érték problémakörét feszegető kérdésekből egyértelműen kiderült, hogy a válaszadók gyakran a háttérbe sorolják magukat, és a munkaadók igényeinek próbálnak minden áron megfelelni. Minden harmadik munkavállaló úgy tekint az állásinterjúra, ahol mindenképpen el kell adnia magát, míg a cégnek nem kell bizonyítania, hogy a jelentkezőnek tetsző munkát vagy munkakörülményeket tud biztosítani. Csupán minden tizedik munkavállaló várja el, hogy a munkaadó is megfeleljen az ő igényeinek, ne csak fordítva.
A válaszadók általában nincsenek nagyon jó véleménnyel munkaadóikról, 61 százalékuk szerint munkahelyükön nem az embereket tartják a legértékesebb erőforrásnak, és csak 31 százalékuk ért egyet azzal, hogy vállalatuk családbarát munkahelynek mondható. A munkaadók igényeinek való megfelelést nem indokolja egyébként a munkavállalók azon félelme, mely szerint nehezen találnának újra állást: 18 százalék hiszi azt, hogy gyorsan és könnyen találna állást, további 42 százalékuk bízik a pár hónap alatti elhelyezkedésben, és csupán 15 százalék félne az álláskereséstől.
A válaszadók többsége egyébként azzal sincs tisztában, hogy milyen állami támogatásokat vehetne igénybe, ha elvesztené állásását: 40 százalék nem ismeri a munkaügyi központok szolgáltatásait. Igaz, minden negyedik munkavállaló nem is regisztráltatná magát munkanélküliként. Ebben a kérdésben a férfiak önérzetesebbnek bizonyultak, 34 százalékuk nem jelentkezne munkanélkülinek, míg a nőknek csak 22 százaléka.
Szintén nem egyértelmű a munkavállalók számára, hogy a számlás vagy a munkaszerződéssel rendelkező alkalmazottak vannak-e jobb helyzetben. Harminc százalék ugyanis inkább a számlázást választaná. Ebben is a férfiak a bátrabbak, 40 százalékuk a számlázókat tekinti jobb helyzetben lévőknek.
Kiállnának igazukért
Minden második válaszadó beperelné vállalatát, ha súlyos méltánytalanság érné munkahelyén. A kérdőívet kitöltők egyébként tisztában vannak munkavállalói jogaikkal, 77 százalékuk jelölte be egyértelműen ezt a választ.
Tavaly a válaszadó nők 66 százalékánál már az állásinterjún rákérdeztek családi állapotára – mikor tervez gyereket, hány gyermeke van, stb. – idén 65 százalékuknál. A nők egyébként diszkriminatívabbnak látják munkaadóikat: 36 százalékuk nem értett egyet azzal az állítással, mely szerint nem/kor/etnikai hovatartozástól függetlenül minden munkavállalót ugyanúgy kezelnek a munkahelyén, míg a férfiaknak csupán 25 százaléka gondolkodik hasonlóan.
A kérdőív tanúsága szerint a férfiak észre sem veszik, ha munkahelyük diszkriminatív a nőkkel szemben: a férfiak 77, a nők 56 százaléka érzi úgy, hogy a vállalatánál a nők és férfiak ugyanakkora fizetést kapnak, ha hasonló munkakörben dolgoznak. A női munkavállalóknak biztosított egyenlő karrierlehetőséggel a férfiak 71 százaléka, a nők 57 százaléka értett egyet.
Meglepő volt, hogy több olyan férfi (61 százalék) munkavállaló van, aki olyan női kollégával vagy vezetővel dolgozik együtt, akire felnéz. A női munkavállalóknak csak 54 százaléka számolt be ilyen munkatársról.
Ha a Hewitt-Figyelő Legjobb Munkahely-felmérésről szeretne többet megtudni, látogasson el a www.legjobbmunkahely.hu oldalra.
