A Fidesz lenullázhatja az Ab-t

Egyhangú döntést hozott az Alkotmánybíróság, amikor kedden bejelentette, hogy megsemmisíti azt a júliusban elfogadott törvényt, amely januárig visszamenőleg 98 százalékos adót vet ki a közszférában a kétmillió forint feletti végkielégítésekre.

A testület szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.

Ugyanakkor az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel – a most vizsgált különadótól eltérő módon – élhet a törvényhozó.

Ez voltaképpen azt jelenti, hogy ha kivették volna a törvényből a jogszabály alapján kiszámítható jövedelmeket – akkor valószínűleg átment volna a törvény” – mondta a Figyelőnetnek Lövétei István alkotmányjogász.

A törvény, amelyet több mint kilencvenen támadtak meg az Alkotmánybíróságon, mégsem megy az iratmegsemmisítőbe, mert a Fidesz a döntés után alig három órával közölte, hogy változatlan formában újra beterjeszti azt.

Lázár János frakcióvezető azt is közölte, hogy kezdeményezik az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből.

A politikus szerint költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdésekben, központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók központi szabályozását érintően nem lehet országos népszavazást tartani. Ezt kiegészítenék a járulékokkal. Ezekben a kérdésekben pedig – Lázár János javaslata szerint – az Ab-nak nem lenne módja, hogy alkotmányos felülvizsgálattal éljen. “Ha a nép nem dönthet egy kérdésben, akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak sem” – mondta a Fidesz frakcióvezetője.

Arra a kérdésre, hogy akkor is benyújtottak volna egy ilyen tartalmú alkotmánymódosítást, ha az Ab nem minősíti alkotmányellenesnek a 98 százalékos különadót, a frakcióvezető úgy válaszolt, ha az Ab jóváhagyta volna a különadót, akkor nyilván nem álltak volna elő egy ilyen kezdeményezéssel.

Kolláth: politikai öngólt rúghat a Fidesz

Minőségi döntést hozott és az alapértékek mellett állt ki az Alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette a 2 millió forint feletti végkielégítésekre vonatkozó különadót – mondja Kolláth György.

Az alkotmányjogász szerint a 40 oldalas határozatban világosan le van írva, hogy miért nem jó a júliusban elfogadott törvény. Ha pedig erre az a válasz, hogy szűkítik az Ab hatáskörét, akkor őrületesen kilógna a lóláb – véli Kolláth, aki szerint politikai öngóllal érne fel egy erre irányuló alkotmánymódosítás és Burundi szintjére süllyesztené a jogállamiságot.

LMP: példátlan, Jobbik: nem elegáns, MSZP: el a kezekkel

Schiffer András kezdeményezi a párt választmányánál és frakciójánál, hogy vonuljanak ki az alkotmány-előkészítési folyamatból.

Az LMP képviselőcsoportjának vezetője szerint a Fidesz átlépett egy határt. “Ezt a módszert Nurszultan Nazarbajev is meg fogja irigyelni Kazahsztánban” – fogalmazott.

Példátlannak nevezte, hogy a Fidesz a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntésre így reagál, és akkor nyúl bele az alapvető alkotmányos rendszabályokba, amikor a parlamenti pártok éppen egy alkotmányozási folyamat kellős közepén vannak.

A Jobbik szerint az alkotmány egy olyan egyetemes alapértékeket megjelenítő jogi normát jelent, “amihez nem illik ötpercenként hozzányúlni”, nem illik aktuálpolitikai céloknak alárendelni. Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a különadót érintő alkotmánybírósági döntésre válaszoló fideszes reakció nem meglepő és nem is elegáns.

Az MSZP szerint Lázár János ma ékes bizonyítékát adta pártja jogállamhoz való hozzáállásának, egyúttal világossá tette: a Fidesz demokráciafelfogása távol áll Európától, a civilizált világtól.

A szocialisták közleményükben azt írták: „A Magyar Szocialista Párt a lehető leghatározottabban felszólítja az alkotmányos bukásban részesített fülkeforradalmárokat és vezérüket: El a kezekkel az Alkotmánybíróságtól!”