Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a válság egyelőre nem növelte jelentősen sem a táppénzt igénybe vevők számát, sem pedig a betegállományok időtartamát. Elgondolkodtató tény, hogy például 2007 januárjához képest 2009 első hónapjában 14 ezerrel kevesebben mentek betegállományba, a februári adatok pedig szinte változatlanok.
A keresőképtelenség időtartamában is alig érzékelhető nagyobb kiugrás. Kizárólag a táppénzesek napi átlagos létszáma nőtt meg látványosan, így idén februárban 5609-cel többen jelentettek beteget, mint két éve ugyanekkor.
Az OEP korábbi tájékoztatása szerint a betegállomány időtartama, valamint a betegszabadságon lévők száma is évek óta csökken. Több oka is lehet ennek, így például az úgynevezett passzív táppénz maximális időtartamának 180-ról 45 napra történt csökkentése az új kormány rendelkezése szerint, de fontos tényezők lehetnek a korszerűbb gyógyszerek, amelyek a terápia idejét jelentősen csökkentik.
Fordult a kocka
Sajátos változásról számolnak be az FN-nek név nélkül nyilatkozó háziorvosok. Azt mondják, egyre több „beteg” a munkáltatója javaslatára veteti magát táppénzre, noha néhány hónapja még arról lehetett olvasni, hogy a munkáltatóknak összességében évente 30-40 millió forintos kárt okoznak a táppénzcsalók.
Az úgynevezett passzív táppénz is általános menekülő út lett mostanában – állítják az orvosok. Ez akkor jár, ha a dolgozó a keresőképtelenné válását követő 3 napon belül felkeresi a háziorvost, és 45 napig vehető igénybe. Ám indokolt esetben ez az időtartam hosszabbítható. A doktorok szerint a hozzájuk fordulók többsége azt hiszi, ez automatikusan, szinte állampolgári jogon jár mindenkinek, jóllehet, a betegség tényét a passzív táppénzeseknél is ellenőrizhetik.
A kontroll azonban köztudottan igencsak esetleges, ráadásul a frissen munkanélkülivé váltak túlnyomó hányadánál valóban kimutatható a betegállomány orvosi indokoltsága. A hatályos jogszabályok szerint egyébként a betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár, ezt a munkáltató fizeti, s ez az összeg adó- és járulékköteles.
Egyelőre nincs pontos válasz arra, hogy a Bajnai-csomagban jelzett szigorítások mekkora megtakarítást jelenthetnek az Egészségbiztosítási Alap (EA) táppénzkasszájában. Az ezzel összefüggő költségvetési irányzat eredetileg 102,8 milliárd forint, ami 6 milliárddal kevesebb a tavalyinál.
Szigorúan ellenőrzött betegek
A munkáltatóknak elvileg módjuk van arra, hogy némi hozzájárulás (15 800 forint) ellenében leellenőrizzék, valóban beteg-e a táppénzen lévő dolgozó. A kontrollt a területileg illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnál lehet kezdeményezni, amelyet a felülvéleményező főorvosok folyatnak le.
Ők – egyebek mellett – előzetes bejelentés nélkül felkereshetik a beteget az otthonában, betekinthetnek az orvosi dokumentációba, sőt a táppénzbe vevő orvostól függetlenül további vizsgálatokra küldhetik az illetőt. Az FN információi szerint tavaly összesen 1500 esetben kértek ilyen ellenőrzést a cégek.
Egy összesítés szerint felére csökkent a táppénzes napok száma az utóbbi 14 év alatt. Míg 1995-ben 63,1 millió nap volt, addig 2007-ben csak 33 millió, 2008-ban pedig 32, 8 millió. 1995-ben 1590 ezer táppénzes eset volt, ezzel szemben 2007-ben 1116 ezer, 2008-ban pedig 1175 ezer.
Ezzel szemben a passzívak száma növekedést mutat: míg 2007-ben 84 ezer, 2008-ban már 87 ezret számoltak.
Gyanakvó munkaadók
Az adatok ismeretében igencsak meglepő, hogy néhány cég még most is nagyon gyanakvó a munkavállalóival szemben. Az egyik FN-nek nyilatkozó háziorvos olyan esetről beszélt, amelyben a munkáltató folyamatosan zaklatta mind a betegállományban lévőt, mind a táppénzbe vevő doktort, mert táppénzcsalást gyanított. A beteg néhány hetes otthonlét után ismét dolgozni kezdett, majd nem sokkal a munkába állását követően hirtelen meghalt.
Az orvosok egyébként leggyakrabban partnerséget vállalnak a dolgozókkal. Mint mondják, a válság óta szinte értelmezhetetlen fogalommá vált a táppénzcsalás. Úgy tapasztalják ugyanis, hogy az emberek (az elbocsátástól tartva) inkább betegen is vállalják a munkát és csak súlyos állapotban keresik fel a háziorvost.
Egy-egy könnyebb náthával manapság már senki nem marad otthon – vélekednek . Hozzáteszik azt is: az igazán komoly „tételt” továbbra is a leszázalékolás jelenti, amely a válságtól függetlenül továbbra is igen gyakori.
érvek és ellenérvek
Tisztességtelen a kormány érvelése, hogy a visszaélések miatt kell csökkenteni a táppénzek összegét, s a csalók miatt büntetni mindenkit – vélik a szakszervezetek. Vezetőik éppen azt tapasztalják a munkavállalók körében, hogy betegen is dolgoznak. A megszorítás ráadásul értelmetlen is, érezhető költségvetési hatása nincs, idén a kormány mintegy 3 milliárdot spórolna meg az intézkedéssel. A munkaadók viszont elfogadhatónak tartották a kormány érvelését, szerintük a válság miatt egyre gyakoribb a betegállományba menekülés. A kormányzat részéről két érv hangzott el: egyrészt, hogy jelentős a táppénzzel való visszaélések száma, másrészt hogy mindenkinek ki kell venni a részét a válságkezelés terheiből.
