A legnagyobb esélye – a kis pártok korábbi nyilatkozatai alapján – egy szakértői kormánynak van, amelynek a feje egy reformközgazdász lehetne. Külföldi példák azt mutatják, hogy válság idején a jegybank elnökére hárul e megtisztelő, de általában nem túl népszerű feladat.
Bokros Lajos (1954)
Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, a Horn-kormány második pénzügyminisztere, az 1990-es évek magyar költségvetési kiigazítási csomagjának névadója, a Közép-európai Egyetem korábbi vezérigazgatója. A róla elnevezett Bokros-csomag a rendszerváltozás óta a legnagyobb méretű gazdasági kiigazítás volt Magyarországon.
Az ő nevét – sokak számára meglepő módon – az MDF „húzta elő”. Szerinte a fő kérdés az, hogy kinek és milyen programja van a válságkezelésre. Az MDF-nek és nekem van programunk – írta az FN-nek eljuttatott közleményében. Ez a program azt állítja: a válság nemcsak veszély, hanem esély is egyben. Veszély, mert a nem cselekvésnek súlyos lesz az ára: kockára teszi a 11. és a 12. havi nyugdíjat és bért, a hitelre vásárolt ingatlanokat és a munkahelyeket. Ugyanakkor esély is, mert itt az alkalom, hogy a jelenleg nem működő Magyarországot működő, versenyképes országgá alakítsuk, amely ismét a régió vezető országa lesz.
A csomagjáról elhíresült volt pénzügyminisztert az MDF-en kívül, jelen állás szerint egy párt sem támogatja.
Surányi György (1954)
Surányi György közgazdász, bankár, a CIB Bank elnöke, a rendszerváltás után a független Magyar Nemzeti Bank első elnöke 1990 és 1991 közt, majd később még egyszer, 1995 és 2001 között. 1995-ben jegybankelnökként kulcsszerepet játszott a magyar gazdaság megbomlott egyensúlyának stabilizálásában, majd az ennek következtében felszökő infláció leszorításában. Második hivatalba lépésével egyidőben vezették be a forint csúszóleértékelését és 4,5 százalék széles lebegtetési sávját. Hivatali ideje alatt folytatódott a magyar tőkepiacok liberalizációja.
az Őszödi beszédből
“Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fent lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Vagy elküldi a papírját, amelyen kiszámolja, és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon, és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében.”
Surányi szerint a költségvetési hiány még további szűkítése „öngyilkosság” lenne, „a legjobb recept arra, hogy mi is a 29-33-as gazdasági válságba kerüljünk”, ugyanis a legfőbb piacaink depresszió előtt állnak, a kamatkockázati prémiumok emelkednek, az elérhető pénzügyi források szűkülnek.
Éppen ezért Surányi hozzányúlna a költségvetés kiadási oldalának legfontosabb elemeihez. Elvennék a 13. havi nyugdíjat, és a közalkalmazottak 13. havi bérét, a közszférában befagyasztanák a nominális béreket, és az egészségügyi hozzájárulást alanyi kötelezettséggé tennék. Surányi György egyébként hiányolja a jegybank világos árfolyampolitikáját, úgy gondolja, hogy hiba volt a forint árfolyamsávjának a megszüntetése is.
Surányi esetleges kormányfői jelölésével kapcsolatban az a hír járja, hogy még ha az MSZP, az SZDSZ, és az MDF támogatná is (állítólag támogatnák), Surányi csak akkor vállalná el a miniszterelnöki tisztséget, ha a Fidesz elnöke is támogatná.
Békesi László (1942)
Békesi László, közgazdász, az előző rendszerben pénzügyminiszter-helyettes, a Németh Miklós-kormányban és a Horn-kormányban pénzügyminiszter volt. 1989-ben alapító tagja volt az MSZMP utódpártjaként alakult MSZP-nek. 1990-ben bejutott az MSZP országos listájáról a parlamentbe, felszólalásaiban, nyilatkozataiban az államháztartási reformot, a bankprivatizációt és általában is a privatizáció felgyorsítását sürgette. Ő dolgozta ki az MSZP gazdaságpolitikai programját.
2002 óta keményen bírálta a regnáló szocialista vezetésű kormányok költekező költségvetési politikáját, és hiányolta a hosszú távú stabilitást biztosító reformokat. 2009-ben csatlakozott a Reformszövetséghez. Idén februárban Gyurcsány kiigazító intézkedéseiről kijelentette: „Épeszű ember ilyet nem mond. Ha valaki azt akarja, hogy hangosan röhögjön a világ, akkor kell ilyeneket mondani.”
Békesi egyébként úgy véli, hogy a leendő miniszterelnököt Gyurcsány Ferenc fogja a háttérből irányítani. Ilyen értelemben tehát mindegy, hogy hívják a miniszterelnököt, „bárkit elő lehet rángatni”. Békesit – nyilván nem véletlenül e bírálatok után – a szocialisták nem támogatják.
Glatz Ferenc (1941)
Glatz Ferenc Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. 1989-ben a Németh-kormány művelődési miniszterévé nevezték ki. Nevéhez több intézkedés kötődik, amelyek a szovjet típusú művelődéspolitikai rendszer lebontásához járultak hozzá (cenzúra eltörlése, az orosz nyelv kötelező voltának megszüntetése, idegennyelv-tanítási program indítása, az iskolaalapítás állami monopóliumának feloldása, az állam és az egyház viszonyának újraszabályozása.)
1996-ban a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották, Kosáry Domokos utódjaként. 1999-ben megerősítették pozíciójában, 2002-ig volt az Akadémia elnöke. Neve 2005-ben felmerült lehetséges köztársaságielnök-jelöltként is. Részt vett az alternatív gazdasági program kidolgozására létrehozott Reformszövetség megszervezésében.
Glatz Ferenc egyelőre nem alakította ki álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a neve szerepel a sajtóhírekben a lehetséges miniszterelnök-jelöltek között. „Érdeklődéssel figyelem kívülről, hogy mi történik, és közben a Reformszövetség újabb anyagán” dolgozom – közölte az akadémikus.
Vértes András (1951)
Vértes a Gazdaságkutató Intézetben kezdett. Először munkatárs, 1978-81-ben tudományos főmunkatárs, majd a külkereskedelmi és fejlesztési csoport vezetője lett, volt a Figyelő rovatvezetője is.
1981-85 között az Országos Tervhivatal közgazdasági főosztályán csoportvezető, 1985-86-ban az összefoglaló osztályt, 1986-87-ben a közgazdasági főcsoport összefoglaló főosztályát irányította.
1987-92 között a Gazdaságkutató Intézet igazgatójaként, 1992-98 között a Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatójaként, 1998 óta elnökeként tevékenykedik.
1988-90-ben a Gazdasági Reformbizottság tagja, 1990-95 között a Kék Szalag Bizottság munkabizottságának társelnöke, a Magyar Statisztikai Társaság választmányának tagja. 1996-ban az Országos Statisztikai Tanács tagja.
1996-98-ban a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának elnöke, 1994-ben a Fotex Rt., 1995-98 között a Medicor Rt., 1997-98-ban a Szerencsejáték Rt. igazgatótanácsának tagja, 1998-ban az Aranykor ABN-Amro Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke, 1995-2002 között a Pick Rt. és az Europool Rt., 2002-ben a Skála-Coop Rt. felügyelőbizottságának elnöke volt.
1994-ben a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület tagja, 2003-2004-ben a Köztársaság Etikai Tanácsának tagja volt.
Mészáros Tamás (1946)
Mészáros Tamás közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, a Stratégia és Projektvezetés Tanszék egyetemi tanára, egyetemi doktor, a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa.
Neve szocialista körökből merült fel, ő azonban nem akarta kommentálni, hogy megkeresték-e a jelölés ügyében. Mint mondta, nagyon fontos lenne, hogy mielőbb megalakuljon az új kormány, mivel szorít az idő, de éppen ez teszi nehézzé, hogy megtalálják a pártok a megfelelő személyt a kormányfői posztra.
Kovács Árpád (1948)
A gazdasági szakember a rendszerváltás előtt tervezőmérnökként kezdte a pályályát az Uvaterv autópálya-irodáján, majd gazdasági szakemberként és középvezetőként dolgozott több állami szervezetnél. A rendszerváltás után 1990-ben az Állami Számvevőszék főcsoportfőnöke, később igazgatója lett. 1996-ban az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnökévé választják, 1997-től az Állami Számvevőszék elnöke. 2008-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar közgazdaságtani és statisztikai tanszékének egyetemi docense.
Először még 2006-ben került elő a neve, mint egy szakértői kormány miniszterelnöke. A Heti Válasz szerint őt javasolja a Fidesz az általuk elképzelt szakértői kormány élére, amikor azt is megjegyezték, hogy Kovácsnak államfői ambíciói is vannak. A lap szerint Kovács Árpád azért lenne a legalkalmasabb jelölt, mert az ÁSZ vezetőjeként maga a megtestesült pártokfelettiség, és mindig szigorúan szakmai alapon kritizálta az egyes tárcák gazdálkodását és a büdzsé egészét. Maga Kovács akkor alaptalannak nevezte a jelölését, és elmondta, hogy soha senki ilyen gondolattal nem kereste meg a politikai élet részt vevői közül, és méltatlannak tartja a személyét érintő híresztelést. Jelen helyzetben a Népszabadság értesült arról, hogy a szocialista megyei elnökök tanácskozásán bedobták Kovács Árpád nevét, akit a lep szerint az elnökség nem támogatna. A számvevők első embere, akárcsak 2006-ban, ismét elmondta, hogy nem keresték meg, és nincsenek is ilyen ambíciói.
Simor András (1954)
Nem kötelezte el magát politikai irányzatok mellett, és a Magyar Nemzeti Bank elnökeként hangsúlyozta az MNB függetlenségét. Pályafutását a jegybankban kezdte, majd a magánszférában a Creditanstaltnál, a CA IB Investmentbanknál. Később Járai Zsigmondot váltotta négy évre a Budapesti Értéktőzsde elnöki székében, majd 1999-ben a Deloitte magyarországi leányvállalatának a vezetője lett. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök először a konvergencia tanácsba hívta meg, majd 2007-ben őt jelölte a Magyar Nemzeti Bank élére, Járai Zsigmond helyére.
Míg korábban arról lehetett hallani, hogy felhőtlen a jegybank elnöke és a miniszterelnök kapcsolata, Simor a HVG-nek adott nyilatkozatában a magyar gazdaság kapcsán perspektíva nélküli vergődésről beszélt, míg a kormányhoz közel álló Népszava azt vetette a szemére, hogy a válság közepette szabadságra utazik, és ciprusi offshore cége van. Simor cáfolt, mondván kinevezése óta egyik cég sem folytat tevékenységet. Ezután Gyurcsány Ferenc és a jegybank elnöke is kettejük korrekt viszonyáról nyilatkozott a sajtónak. Március 11-én Surányi György, a volt jegybankelnök kritizálta, mert szerinte az MNB ellentmondásosan beszélt és cselekedett, amivel hozzájárult a forint mélyrepüléséhez. Simor miniszterelnökségére elég kevés az esély, miután a hétfői kamatdöntő ülésen bejelentette, hogy a pártok nem keresték meg, de ha ez megtörténne, akkor sem vállalná.
Karvalits Ferenc (1964)
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) volt elnöke. Miután Simor Andrást kinevezték a jegybank élére, az elnök Karvalitsot javasolta az MNB alelnökének és egyúttal az MNB kamatait meghatározó Monetáris Tanács tagjának.
1989 és 1994 közt a Fidesz gazdaságpolitikai szakértője is volt. 1990 és 1997 közt a Nemzetközi Bankárképző Központban tartott előadásokat, 1996-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen is tanít, banküzemtant, kockázatkezelést és bankrendszerelemzést. 2004-től a miniszterelnök Gazdasági Tanácsadó Testületének tagja.
Tölgyessy Péter politikai elemző, az SZDSZ korábbi elnöke tavaly szeptemberben a Magyar Rádió reggeli műsorában arról beszélt, hogy az MSZP-nek vagy egy kipróbált tekintélyes személyiséget, vagy egy, a közvélemény előtt kevéssé ismert, de bizonyított technokratát kellene jelölni. Az előbbire Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék jelenlegi elnökét, utóbbira Karvalits Ferencet, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét hozta fel példának.
Karvalits Ferenc nézetei sok tekintetben egyeznek főnökével. A GKI egyik konferenciáján ő is – sok más egyéb mellett – a szociális transzferek elszaladását okolta a gazdaság gondjaiért. Karvalits az ingatlanadó mellett is lándzsát tör, s megjegyzi: a szociális elosztórendszerek átalakításának a munkaképes korú lakosság aktivizálását is ösztönöznie kell.
Bajnai Gordon (1968)
A korábban cégvezetőként tevékenykedő Bajnai Gordon kormányzati posztot először 2006-ban vállalt, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hívására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos lett. 2007-ben Lamperth Mónikát váltotta az önkormányzati miniszteri poszton pártonkívüliként. Miután az SZDSZ kilépett a koalícióból az újonnan alakult Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetését vette át. 1991-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakán szerzett diplomát. 1995 és 2000 között a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese volt, ugyanabban az időszakban, amikor a cég vezetője Simor András későbbi jegybankelnök volt. Itt közreműködött több nagy cég tőzsdére vitelében. 2000-2005-ben a Wallis Rt. vezérigazgatója volt. 2005 óta a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke, a Zwack Rt. felügyelő bizottságának tagja, a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja.
Debreczeni József Az új miniszterelnök című könyvében Gyurcsány Ferencet Bajnai neve közös focizásokra, sörözésekre és hosszú esti beszélgetésekre emlékezteti az 1980-as évek végén. Közel áll a szocialistákhoz, de nem lépett be az MSZP-be. Akárhányszor megkérdőjeleződött Gyurcsány helyzete a kormányon belül, lehetséges alternatívaként Bajnai neve is előkerült, ahogyan most is.
