Az Országgyűlés hétfőn név szerinti szavazással elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Az MTI összesítése szerint a szavazáskor 204-en voksoltak igennel, 168-an nemmel, Gyenesei István független képviselő pedig egyedüliként tartózkodott. A liberálisok frakciójából egyedül Eörsi Mátyás hiányzott, ő nem szavazott, mivel előre jelezte, Strasbourgban az Európa Tanács liberális frakciójának ülésén vesz részt. A kormánykoalícióból senki sem szavazott ki.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke – aki korábban a zárószavazás elhalasztását kezdeményezte – nem szavazott, mivel ő elnökölt, és ilyenkor nem voksolhat.
A név szerint szavazást pfújolás és bekiabálások kísérték, Kontur Pál (Fidesz) hangos véleménynyilvánítása miatt rövid ideig állt a szavazás. A zárószavazás után Kóka János, az SZDSZ elnöke külön gratulált Horváth Ágnes egészségügyi miniszternek.
Az Országgyűlés hétfői ülésén megszavazta a 2008-as költségvetési törvényt, döntöttek a népszavazás tavaszi kiírásáról, valamint megszavazták az autósok új felelősségre vonási rendszerét, az új pontszámítási metódust, döntöttek az élettársi kapcsolatokról, és elsőként mi ratifikáltuk az EU új szerződését. Nem vették napirendre viszont az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságáról szóló tervezetet, az ombudsmanjelölteket pedig leszavazták.
Az SZDSZ felügyeli majd
Az MSZP egyébként bejelentette: egészségügyi kormánybiztost szeretnének kinevezni. Az SZDSZ-szel azonban még nem egyeztettek erről, ám Kóka János cáfolta azt a sajtóinformációt, hogy szocialista kormánybiztos felügyeli majd az egészségügyi reform végrehajtását. Elmondása szerint azt a szabad demokrata egészségügyi tárca és szakemberek végzik majd. Annyit tett hozzá, hogy ahogy a reform elékészítésének szakaszában, úgy most is bevonják majd a társminisztériumokat, például a pénzügyi, az igazságügyi tárcát, de az irányítás továbbra is az Egészségügyi Minisztériumnál marad.
Kóka János a szavazást követően azt hangsúlyozta, hogy a törvény elfogadásával megmarad a nemzeti kockázatközösség, de emellett az emberek megkapják a választás jogát is. Horváth Ágnes jelentős napnak nevezte a hétfőit, mert véleménye szerint egy olyan változást tudnak elindítani az egészségügyben, “amely csak ad, nem vesz el semmit az emberektől.”
Kóka János újságírói kérdésre úgy nyilatkozott a törvényről, hogy olyan kompromisszum született, amely a liberálisok javaslatából indult ki. A pártelnök szerint ahhoz, hogy törvényt hozhassanak, meg kellett állapodniuk koalíciós partnerükkel. Megjegyezte, hogy nemcsak vállalható, de várhatóan a korábbinál sokkal jobb minőségű egészségügyi szolgáltatást hozó törvény született.
Viharos vita a szavazás előtt
Elhúzódó, időnként indulatos záróvitát folytatott az Országgyűlés hétfőn az egészségbiztosítási törvény zárószavazása előtt, a vita során az is előfordult, hogy Szili Katalin házelnök megvonta a szót a képviselőtől. Az ellenzéki képviselők azt kifogásolták, hogy az alkotmányügyi bizottság záróvitához készített, 134 pontból álló ajánlását nem kapták meg időben, így annak áttanulmányozására nem volt lehetőség.
A vitában Szili Katalin megvonta a szót Salamon Lászlótól, a KDNP képviselőjétől arra hivatkozva, hogy nem az ilyenkor mérvadó, részletes vitára vonatkozó szabályok szerint szólt hozzá. Az Országgyűlés elnöke többször figyelmeztette a képviselőket, hogy a házszabálynak megfelelően szólaljanak fel a vitában. “Szégyelljék magukat!” – mondta egy alkalommal a házelnök, miután többszöri kérése ellenére sem az ajánlás pontjaihoz szóltak hozzá a képviselők, illetve folyamatosan zajongtak és kiabáltak.
Fidesz: kettészakad a társadalom
A Fidesz szerint kettészakítja a társadalmat az egészségbiztosításról szóló törvény, amelyet a kormánypártok hétfőn “átnyomtak” az Országgyűlésen – mondta Navracsics Tibor. A frakcióvezető hangsúlyozta: egy hatalmi alku született, hiszen végül a kormánypártok számára nem az volt a lényeg, hogy egy valamennyire is koherens egészségügyi rendszert hozzanak létre, hanem az, hogy valahogyan “átverjék” a parlamenten a javaslatot.
—-Erősen korlátozott verseny—-
A hétfőn elfogadott törvény nyomán 2009. január elsejétől is mindenkinek lesz társadalombiztosítása, amiért továbbra is a jelenlegi szabályok alapján kell fizetni, vagyis az egészségügyi reform záróaktusát jelentő törvény elfogadása önmagában nem drágítja az állami egészségügyi szolgáltatások igénybevételét. A sürgőségi ellátás továbbra is bárhol igénybe vehető lesz, és a tb által jelenleg finanszírozott kezeléseket az új biztosítók is finanszírozni fogják.
A törvény értelmében a 2009-ben megszűnő Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) helyén megyénként szerveződő biztosítótársaságok jöhetnek létre már 2008 januárjától; vélhetően nem lesz annyi biztosító, ahány megye, mert egy társaság csak akkor alakulhat meg, ha legalább félmillió, legfeljebb kétmillió tagja van. A legsűrűbben lakott középső régióban – a fővárosban és környékén – négy társaság versenghet a tagokért. A tárca és szakértők várakozása szerint végül 7-10 biztosító kezdi el működését 2009 januárjától.
Horváth Ágnes szerint nõ a színvonal (Fotó: MTI)
A megalakuló biztosítók közül bárki szabadon választhat, aki ezt nem teszi meg, azt a területileg illetékes pénztárhoz sorolják be. A pénztárak egyetlen jelentkezőt sem utasíthatnak vissza, sőt a jelentkezéskor egészségügyi állapotunk felől sem érdeklődhetnek. A pénztárak ráadásul nem is a tagjaik által fizetett járulékokat kapják meg; azok továbbra is egy központi kasszába folynak, ahonnan a tagjaik után, azok ellátási igényeit figyelembe véve fejkvótát kapnak. Horváth Ágnes miniszter ígérete szerint a fejkvótaképlet a biztosítottak szükségleteit és az egészségügyi szolgáltatások múltbeli igénybevételét egyaránt figyelembe veszi majd. Mindenki évente egyszer válthat biztosítót, ha pedig elköltözik, akkor akár többször is.
Szintén a betegek érdekét védi a kormánypártok szerint a törvénynek az a passzusa, amely szerint ha a pénztár nem képes kifizetni tagjának kezelési költségeit, akkor azt az állam megteszi helyette a mögöttes állami felelősség elve alapján.
Új betegutak
Az új pénztárak kötelesek lesznek valamennyi tagjuk háziorvosával szerződést kötni, sőt ellátási területükön – esetleg azon kívül is – szerződnek majd kórházakkal és más egészségügyi szolgáltatókkal, ahová a háziorvosok a betegeket továbbküldhetik. A rendszer logikája szerint egy kórház vagy súlyponti ellátó intézmény több – akár az összes – biztosítóval is szerződéses kapcsolatba léphet.
Ha a beteg a körzeti orvos után olyan kórház orvosához akar fordulni, amelyikkel biztosítójának nincs szerződése, akkor ezt egy kikérő nyilatkozattal megteheti: ebben biztosítója vállalja, hogy a kezelés költségét „az idegen” orvosnak is kifizeti. Az egészségügyi miniszter szerint a kikérő nyilatkozat elfogadása egyszerű formalitás lesz.
A betegutak meghatározásánál a biztosítót két cél vezérli majd a rendszer kitalálói szerint: egyfelől a beteg mihamarabbi gyógyulása (a félrekezelt beteg további kezelése igencsak költséges), másfelől az, hogy a beteg a lakóhelyéhez legközelebbi egészségügyi intézményben gyógyuljon, mert ez a legkevésbé drága.
Hol a tőke?
Az elfogadott törvény értelmében a megalakuló új pénztárak részvényeinek kisebbségét – 49 százalékát – magánbiztosítók vehetik meg, és a pénztárak első számú vezetőjét is ők jelölhetik. A törvényalkotók reményei szerint a szolgáltatások hatékonyabb megszervezésével és a jobb egészségügyi ellátás nyomán a biztosítók profitot is termelhetnek, aminek 51 százaléka értelemszerűen a többségi tulajdonost, az államot illeti; ezt a pénzt a jogszabály szerint kötelező az egészségügyi ellátás fejlesztésére fordítani.
A koalíció szerint a pénztárak többféleképpen is versenyezni fognak a biztosítottakért: például referenciaként kínálják számukra azokat az egészségügyi szolgáltatókat (kórházakat), amelyekkel szerződésben állnak, és amelyeknek különlegesen jó mutatóik vannak egy-egy betegségcsoport kezelésében (a pénztárak működését ellenőrző Egészségbiztosítási Felügyelet ugyanis köteles közzétenni az intézmények minősítését).
Emellett a pénztárak ingyenes szűrővizsgálatokat, megelőző eljárásokat, illetve bizonyos feltételek mellett a vizitdíj kifizetését is felajánlhatják tagjaik számára.
—-Kifehéredés vagy káosz?—-
Az egészségbiztosítás új rendszerében a pénztárak versenyeznek a betegekért és versenyre késztetik a szolgáltatókat; a kétszintű verseny jobb ellátáshoz és az átlátható finanszírozáson keresztül a hálapénz eltűnéséhez vezet – érvelt a törvényjavaslat expozéjakor Horváth Ágnes miniszter.
A Fidesz ezzel szemben úgy véli, hogy a kormány nem kapott felhatalmazást az emberektől a társadalombiztosítás rendszerének átalakítására, ráadásul a törvény felmondja az eddigi, társadalmi szolidaritáson nyugvó rendszert.
A legnagyobb ellenzéki párt ezen túl hiányolta az átalakítással kapcsolatos hatástanulmányokat és a törvény végrehajtási rendeleteit, ráadásul úgy vélik, hogy a betegek érdekeinek védelmében a törvényben szereplő garanciák mindezek hiányában csak látszólagosak.
Mikola a kockázatközösségért aggódik (Fotó: MTI)
A Fidesz a jogszabály elfogadása nyomán attól is tart, hogy mind területileg, mind szociálisan kettészakadhat az ország, például az északkeleti régió egészségügyi lemaradása tartóssá válhat Nyugat-Magyarországhoz képest.
Értelmiségiek pro és kontra
Gyurcsány Ferenc a legutóbbi parlamenti választások előtti vitában maga is amiatt aggódott, hogy „…el fog válni a szegények biztosítója a gazdagok biztosítójától…”. Ezért kérjük a szocialista pártot, a kormánypárti képviselőket, hogy ne bontsák föl az egységes biztosítási rendszert, utasítsák el a parlament előtt fekvő társadalombiztosítási reformtervezetet – írta 140 társadalomtudós, szakszervezeti vezető, környezetvédő, művész és aktivista néhány nappal a szavazás előtt.
A többek között Tamás Gáspár Miklós, Szalai Erzsébet, Ferge Zsuzsa, Szikinger István és ef Zámbó István által aláírt dokumentum szerint nem létezik olyan garancia, amely kizárná, hogy a tőke képviselői által vezetett pénztárak szűkítsék a szolgáltatási csomagot, vagy a súlyos betegeken takarékoskodjanak.
A levél nyomán 117 értelmiségi a reform mellett állt ki nyilvánosan, arra kérve a tiltakozókat, hogy ne akadályozzák az egészségügyi rendszer hatékonyabbá és igazságosabbá tételét, és ne tegyenek úgy, mint ha a mostani rendszer nem szelektálna szegények és gazdagok között.
A többek között Bauer Tamás, Békesi László, Liska Tibor és Ormos Mária által aláírt levélben arra kérik az ellentábort, hogy „ne álljanak annak a rendszernek a pártjára, amely az egészségügy válságának okozója”.
Még nem dőlt el minden
“Terveink szerint tavasszal már a tényleges toborzással szembesülhetünk, tehát tudjuk azt, hogy melyik befektetető szerezte meg egy-egy területre az ellátási felelősséget, illetve megindul az ügyfelekért folyó verseny a pénztárak között” – vázolta a számára kívánatos 2008-as eseménysort még a szavazás előtt Horváth Ágnes. Az egészségügyi miniszter tervét sok minden keresztülhúzhatja. 
Lehet, hogy nem változik a rendszer (Fotó: MTI)
Sólyom László államfő még nem szólalt meg az egészségügyi reform vitájában, de a törvény elfogadása után rajta a sor. Amennyiben annak tartalma számára is elfogadható, aláírja azt, és a jogszabály hatályba lép. Ha egyes részeivel vagy az egésszel elégedetlen, akkor a jogszabályt egyszer visszaküldheti az Országgyűlés elé, ahol kötelezően újra tárgyalni és szavazni kell róla. Ha viszont alkotmányossági aggályai vannak, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Vélhetően ha ezt nem ő teszi meg, akkor az átalakítás ellenfelei közül valaki.
A törvényjavaslattal kapcsolatos egyik legnagyobb kétely, hogy a magántőke mit szól hozzá. Eddig ugyanis egyetlen biztosítótársaság sem válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy részt kíván-e venni az új rendszerben; a magántőke részvétele nélkül viszont az egész átalakítás értelmetlen.
A befektetőket eddig nemcsak a részletek ismeretének hiánya, hanem a Fidesz ellenérzései is távol tartották a határozott választól. A legnagyobb ellenzéki párt ugyanis többször és határozottan kijelentette: hatalomra kerülése esetén visszaállítja a most működő finanszírozási rendszert.
