Aggályos a fővárosi tömegközlekedési sztrájk idejére tervezett BKV-s buszsofőr-toborzás – vélekednek az MTI által megkérdezett munkajogászok. „Enyhén aggályos a közlekedési társaság lépése” – fogalmazott Fodróczy Géza, a Fodróczy Ügyvédi Iroda vezetője, aki szerint több munkajogi kérdés is felmerül azzal kapcsolatban, hogy a közlekedési vállalat az elmúlt napokban újsághirdetéseken keresztül toborzott munkatársakat.
„Amennyiben jogszerű a sztrájk, akkor nem lehet semmiféle kényszerítő eszközzel fellépni azon munkavállalók ellen, akik ebben részt vesznek” – mondta a szakjogász, aki úgy vélte, „meglehetősen kérdéses” a BKV azon lépése, amely szerint előzetesen informálódnának arról, munkatársaik közül kik vennének részt a sztrájkban.
Inkorrektség?
Egy 2000-ben hozott legfelsőbb bírósági határozat szerint nem jogellenes a BKV „válasza” az esetleges szeptember 4-i sztrájkra – mondta az MTI-nek Vincze Kornélia munkaügyi szakjogász, aki hozzátette: a cég ezzel együtt „rendeltetésellenesen”, inkorrektül áll hozzá a vállalat sztrájkolni készülő munkatársaihoz.
Az ügyvédként praktizáló szakember elmondta: munkavállalók átirányítása egy cégen belül lehet jogszerű, de ebben az esetben kérdéses, hogy az alkalmi sofőrök munkaviszonya milyen jellegű és időtartalmú lesz.
Vincze Kornélia hozzátette: a sztrájktörvényben van egy szakasz, amely szerint olyan „munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja”. A jogász szerint mindez valóban lehetőséget biztosít a BKV-nak, de „egy bíróságnak is nehéz lenne döntenie abban, hogy a vállalat módszere korrekt, avagy sem”.
Kérdéses, lesz-e leállás (Fotó: MTI)
A BKV célja az, hogy értelmét és erejét veszítse a sztrájk, vagyis ezzel ellehetetleníti munkavállalóinak sztrájkjogát – vélekedett a jogász.
Nyugdíjasok, külsősök
Regőczi Miklós, a BKV vezérigazgató-helyettese a Figyelőnet megkeresésére közölte, elsősorban szeretnék elkerülni a sztrájkot, ám ha mégis lesz munkabeszüntetés, akkor sem áll le teljesen a tömegközlekedés.
A sztrájkolók helyére ugyanis sok külsős jelentkezik, emellett több ezer BKV-nyugdíjassal is felvették a kapcsolatot a helyettesítésre. Kérdésünkre Regőczi elmondta, nem éri kár a céget a külsős járművezetők alkalmazásával, hiszen a sztrájkolók a munkabeszüntetés alatt nem kapnak fizetést, a felszabaduló bértömeg pedig fedezi a külsősök és nyugdíjasok pénzét.
Már a toborzáson is vitáznak
A Liga szakszervezetek szerint a közlekedési társaság megszegi a Munka Törvénykönyvében foglalt együttműködési kötelezettséget. Mint írták, a BKV vezetése „folyamatosan szabotálja a közel két hónapja folyó tárgyalásokat”, amely az Európai Unió és a magyar törvények által jogszabályokba foglalt munkaügyi kapcsolatok „semmibe vételét jelenti”.
A közlekedési vállalat viszont úgy látja, hogy az alkalmi munkavállalók felvétele és munkába állítása mindenben megfelel a törvényeknek. „A száz százalékos munkabeszüntetés megbéníthatja a főváros közlekedését, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. A szakszervezetek nem az elégséges szolgáltatást, hanem nulla százalékot javasoltak írásban, ezért a társaság felelőssége, hogy szolgáltatást biztosítson napi négymillió utasuk részére” – áll a BKV közleményében.
