A kamatdöntéssel egy időben került publikálásra az MNB „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványának novemberi száma, amely tartalmazza a jegybank szakértőinek inflációs előrejelzését, valamint a pénzügyi piaci környezet aktuális folyamatainak ismertetését.
Az előrejelzés csökkenő inflációt valószínűsít 2005-2006-ra. Az árnövekedés ütemének csökkenése a szakértői tanulmány szerint különösen 2005 elején lesz markáns. A Monetáris Tanács prognózisa szerint az infláció 2005 és 2006 végén 4 illetve 3,5 százalékos céljának közelében várható.
Pozitív fejleménynek tekinti továbbá a jegybanki testület, hogy az inflációs várakozások javuló tendenciát mutatnak. A vállalatok és a lakosság csökkenő inflációs várakozásai különösen annak fényében tekinthetők kedvező fejleménynek – áll a hétfőn kiadott közleményben, hogy az indirekt adók (főként áfa és jövedéki adó) ez évi emelése a fogyasztói árak emelkedésén keresztül a várakozások magas szinten történő beragadásának veszélyét hordozta. Ez a veszély a legfrissebb felmérések tanúsága szerint csökkenni látszik.
A jegybanki elemzés szerint előző évinél erősebb forintárfolyam is fontos szerepet játszott az infláció csökkenésében, közvetlen hatásain túl az inflációs várakozások mérséklésén keresztül is hozzájárult az áremelkedés ütemének csökkenéséhez. Így szerepe volt a korábban említett indirektadó-emelések inflációt befolyásoló másodlagos hatásainak megfékezésében is.
Növekedési pálya felé
A reálgazdaság a Monetáris Tanács megítélése szerint 2005-ben a termelőkapacitások bővülésével összhangban álló növekedési pálya irányába mozdul el. Az MNB előrejelzése szerint a GDP az idei 4 százalék után jövőre 3,7, 2006-ban 3,6 százalékkal fog nőni. A 2004-es évhez képest várhatóan alacsonyabb lesz a beruházások, és magasabb az export hozzájárulása a növekedéshez, és a lakossági fogyasztás a korábbi évek dinamikája után szerényebb mértékben fog bővülni – enged bepillantást a közlemény a jegybank magyar gazdaság kilátásait elemző tanulmányába.
Az MNB közgazdasági főosztályán készült tanulmány szerint a belföldi kereslet lassulása is segíti a dezinflációt és ellensúlyozza a vállalati bérköltségek lassuló, de továbbra is magas növekedését. A nominális bérköltségek emelkedéséhez a munkaerő-tartalékok alacsony szintre süllyedése is hozzájárul, így a vállalatok között a munkaerő megtartásáért folyó verseny egyre feljebb tornászta a béreket. A Monetáris Tanács mindezen tendenciák ellenére a nominális bérköltség-növekedés lassulására számít.
Rossz pályán a költségvetés
A külső egyensúlyi mutatók terén is lassú javulást vár a Monetáris Tanács. Bár a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya idén még nem csökken a tavalyihoz képest, a gazdaság külső finanszírozási igénye 2004-2005-ben javulni fog – szögezik le.
A folyó fizetési mérleg hiányának mérséklésében kulcsszerep hárul a költségvetési politikára, amelynek a konvergencia programban kijelölt pályán kell haladnia, a tanács szerint ez a 2005-re vonatkozó költségvetési és adótörvény-javaslatok alapján azonban nem látszik megvalósulni.
Az egyensúlyi helyzet javulását ugyanakkor támogatják a kedvező nemzetközi konjunkturális folyamatok. A világgazdaság növekedését azonban számottevő kockázatok övezik – int a jegybanki közlemény óvatosságra. Amennyiben főbb kereskedelmi partnereink, elsősorban az eurózóna konjunkturális helyzete a vártnál rosszabbul alakulna, a jelenleg is törékeny külső egyensúlyi helyzetben a stabilitási kockázatokat növelné – állítják.
