Adót fizetni muszáj, de lehetőleg minél kevesebbet! Az év végéhez közeledve érdemes kihasználni minden olyan lehetőséget, amivel legálisan mérsékelhetik a vállalkozások, a magánszemélyek fizetendő adójukat. Az új adótörvényben láthatóan igen sok lesz a szigorítás, bizonyos „műveletek, cselekedetek” jövőre már keményebb jogszabályi feltételek, többnyire magasabb közterhek megfizetése mellett végezhetők.
Itt a vége!
Cikkünk megjelenése óta szavazott az Országgyűlés, az elfogadott törvényeket kihirdették a Magyar Közlönyben. Kérjük az Olvasót, tanácsaink közül a 17. számút ugorja át, ez végeredményben haszontalan, mivel a kulcs mégsem nőtt. A többi tippet azonban annál inkább érdemes elolvasni! – a szerk. 2003. 11. 21.
Jelentősen leszűkül a természetbeni juttatások köre a jelenlegiekhez képest: a jövő évtől lényegében csak a reprezentáció és az üzleti ajándék, az adómentes természetbeni juttatások, a kifizető személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem, valamint több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék vagy szolgáltatás (ha a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek jövedelmét) tartozik csak ebbe a fogalomba.
Minden más esetben, például ha munkaviszonyra tekintettel nem pénzbeni formában jut a magánszemély jövedelemhez, az az adózás szempontjából munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül: azaz a jelenlegi 44 százalékos kifizetői adózás megszűnik. Vagyis megszűnik a természetbeni juttatások jelenlegi adóelőnye a pénzbeni juttatásokhoz képest. Ez azt is jelenti, hogy az adó alapja is emelkedik, a saját előállítású termék, saját szolgáltatás esetén például a jövedelmet – a közvetlen önköltség helyett – a szokásos piaci értéknek megfelelően kell meghatározni – hangsúlyozza Szolnoki Béla, a BDO Kontroll Kft. adószakértője.
A szigorítás miatt azt javasolja: a természetbeni juttatással járó akciókat, rendezvényeket még idén bonyolítsák le a cégek, ha tudják. Mint ahogy a dolgozói, vezetői juttatáscsomagok nem pénzbeni konstrukcióit is osszák ki még ebben az évben, mert vélhetően januártól ezek is a bérrel hasonlóan fognak adózni.
Egyébként már csak azért is érdemes minden természetbeni juttatást, amit lehet időben erre az évre előrehozni, mert jövőre a munkáltató, a társas vállalkozó akkor is köteles lesz az utána felmerülő adót megfizetni, ha jövedelem hiányában nem tudja az adót levonni. Az új szabályozás révén ugyanis a kifizetőnek meg kell fizetnie az adóhatóság felé a természetbeni juttatás után minden közterhet: a 40 százalék szja-előleget, a 29 százalék tb-t és a 3 százalék munkaadói járulékot, majd a befizetett adóelőleget kell a dolgozón behajtania. Ráadásul így az adminisztrációs kötelezettségek is igen megszaporodnak, hiszen a cégnek nyilvántartást kell vezetnie minden természetbeni juttatásról, az ebben részesülő dolgozókról és a befizetett, illetve a levont adóelőlegről is.
2. Meg kell szüntetni a kedvezményes munkáltatói kölcsönöket!
A természetbeni juttatásokhoz hasonlóan „balsors” vár a kedvezményes munkáltatói kölcsönökre is. Alaposan megváltoztatják ugyanis a kamatkedvezmény adózására vonatkozó szabályokat. Jelenleg a magánszemély kamatkedvezménye a jegybanki kamathoz viszonyítva 44 százalékkal adózik, jövőre a jegybanki alapkamat kétszerese lesz az irányadó kamat, ráadásul a dolgozónak juttatott ilyen típusú jövedelem esetén az adókötelezettség jogcíme is változik. Ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy például a dolgozónak adott kedvezményes kölcsön (a kedvezményes kereten felül) utáni kamatkedvezmény összevonandó jövedelem lesz, vagyis növeli a magánszemély éves jövedelmét. Ezért minden cégnél érdemes az ilyen típusú jövedelmeket átvizsgálni, és lehetőség szerint még idén megszüntetni – javasolja Szolnoki Béla.
3. A középvállalkozások halasszák a jövő évre bizonyos beruházásaikat!
A középvállalkozások fejlesztési lehetőségeinek a javítását célozza az az intézkedés, amely szerint 2004-től a ma még csak a mikro- és kisvállalkozások által igénybe vehető 30 millió forintos beruházási adóalap-kedvezménnyel a középvállalkozások is élhetnek. Mint Oszkó Péter, a Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője hangsúlyozta: a beruházást tervező középvállalkozásoknak éppen ezért érdemes a jövő évre halasztani ezen tevékenységüket.
A beruházási adóalap-kedvezmény egyébként idén januártól a korábban még használatba nem vett szellemi termékek, valamint a nem üzemkörön kívüli ingatlanon végzett beruházás után is igénybe vehető. E mellett jár még – többek között – új, nem üzemkörön kívüli ingatlan és új műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolt tárgyi eszközök beruházása esetén is. Vagyis ez azt jelenti, hogy a középvállalkozásoknak – ha más okok miatt nem feltétlenül szükséges – érdemes jövőre venni például egy új irodát, nem pedig idén, vagy felújítani a mostanit, esetleg egy új gépsor üzembe helyezésével sem fontos sietni.
4. Bizonyos tárgyi eszközöket még idén szerezzenek be!
A kis és középvállalkozások által tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe vehető adókedvezmény feltételei is módosulnak jövőre. Szomorú hír, de tény, hogy jogharmonizációs kötelezettségek miatt 2004-től már nem jár adókedvezmény a szállítási tevékenységet végző adózó által nemzetközi szállításhoz használt tárgyi eszközhöz felvett hitel után, valamint a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt adózónak sem. Vagyis, ha az említett adózók szeretnének adókedvezményre jogosító hitelt felvenni, még most tegyék meg, még idén érvényesíthetik az adókedvezményt, jövőre viszont már nem.
5. A szervezeti átalakulásokat még idén bonyolítsák le!
A nyereséges céget a veszteségessel összeolvasztani, s ezáltal csökkenteni a fizetendő adót – ezzel a lehetőséggel évek óta élhetnek, s gyakran élnek is különösen azok a vállalkozások, amelyeknek ugyanaz a tulajdonosa, persze ez nem feltétel. A jövő évtől kicsit nehezebben megy mindez: a veszteséget elhatárolni átalakulásnál csak az adóhatóság engedélyével lehetséges. Vagyis érdemes még idén lebonyolítani az esetleges ilyen irányú terveket – hangsúlyozta Oszkó Péter. Már csak azért is érdemes ezt megtenni, mert az APEH külön engedélyének a megadása a jelenlegi gyakorlatban is nehézkesen működik – állítja Szolnoki Béla.
6. Ne siessenek a kamat és a jogdíj hazautalásával!
Az már a csatlakozási tárgyalások befejezése óta köztudott, hogy Magyarország nem kapott derogációt arra, hogy a külföldre fizetendő kamatból és jogdíjból forrásadót levonhasson. Így viszont jövőre a költségvetés ezen a jogcímen tetemes összegtől esik el, mivel nem adóztathatjuk meg az ilyen típusú jövedelmeket. Mindez annyit jelent, hogy a vállalkozások ne siessenek a külföldre történő jogdíj és kamat hazautalásával, mivel januártól már adómentesen tehetik ezt meg – hangsúlyozta Oszkó Péter.
7. Az osztalékadót inkább jövőre utalják haza!
A belföldi személy által a külföldinek kifizetett osztalék is adómentes lesz az uniós csatlakozás idejétől, ha az osztalékban részesülő az osztalék fizetés napján legalább 2 éve a belföldi személy anyavállalatának minősül, s az anyavállalat legalább 25 százalék részesedéssel rendelkezik egy másik társaság jegyzett tőkéjében. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor Szolnoki Béla szerint mindenképpen célszerű az osztalék kifizetést 2004. május elseje utáni időszakra időzíteni. Ha viszont nincs meg a 2 év anyavállalati viszony és a legalább 25 százalékos részesedés, akkor inkább még idén érdemes kifizetni a magánszemélynek járó osztalékot, mert a személyi jövedelemadóban az adómérték a jelenlegi 20 százalékról jövőre 25 százalékra emelkedik.
8. Az ellenőrzött külföldi társaságból még idén vonják ki az osztalékot!
A társasági adótörvény tervezete szerint januártól szigorítják a külföldi társaság fogalmát, s egyre több társaság fog ennek minősülni, így például egy holland vagy egy ciprusi holding is. Az elképzelések szerint ugyanis az ellenőrzött külföldi társaság fogalma kiterjed a külföldi telephellyel alacsony adózású államban rendelkező társaságokra is. Ezért tanácsolja Oszkó Péter, hogy a kedvezményes adózású külföldi holdingokból még idén vonják ki osztalékként a jövedelmet a magyar társaságok.
9. A fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházást halasszák jövőre!
A vállalkozások befektetési-fejlesztési lehetőségeinek javítása, versenyhelyzetük erősítése érdekében jelentős könnyítések lesznek jövőre a fejlesztési adókedvezmény feltételeiben, ám ezek főleg a nagyobb társaságokat érintik. Bár előfordulhat, hogy közepes cégek is élni tudnak a kedvezőbb lehetőséggel. Így például az önálló környezetvédelmi, valamint a szélessávú internetszolgáltatást eredményező fejlesztéseknél „már” 100 millió forintos beruházás megvalósítása is elegendő a fejlesztési adókedvezmény igénybe vételéhez.
Jövőre tovább bővül a kedvezményezett beruházások köre, mivel kiegészül az élelmiszer-higiéniai feltételek megteremtését szolgáló beruházásokkal. Ami ugyancsak annyit jelent, hogy az érintett élelmiszer-ipari cégeknek érdemesebb jövőre ilyen típusú beruházást megvalósítani, ami egyébként több vállalkozás számára uniós előírás.
A fejlesztési adókedvezmény feltételeiben az előzőtől elktérő típusú beruházásoknál is lesznek kedvező változások, hiszen a beruházási küszöbérték 10 milliárd forintról 3 milliárd forintra, hátrányos térségekben pedig 1 milliárd forintra csökken. A foglalkoztatási feltételek is mérséklődnek: 500 főről 100 főre, hátrányos térségekben pedig 300 főről 50 főre. Ráadásul az adókedvezmény igénybevehetőségének az időtartama is változik: mégpedig a jelenlegi 5 évről tíz évre. Ugyancsak pozitív változás, hogy az adókedvezménnyel támogatott fejlesztések jelenlegi köre kibővül a munkahelyteremtő beruházásokkal.
Az viszont kevésbé örömteli, hogy az adókedvezmény nem 100 százalék lesz, hanem csak a számított adó 80 százalékáig jár majd. Ez utóbbi ellenére jövőre könnyebbé válik a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele, vagyis érdemesebb lesz jövőre jogosultságot szerezni ezen kedvezményre. Az egyetemek területén K+F tevékenységet végző vállalkozásoknak is érdemes ilyen típusú költségeiket a jövő évre is halasztani: 2004-től ugyanis a K+F közvetlen költségük háromszorosával, maximum 50 millió forinttal csökkenthetik adóalapjukat.
10. A nagyobb ügyleteket érdemes lehet jövőre átvinni
Hosszú évek óta először csökken jövőre a társasági adó, 18-ról 16 százalékra. Ez nem jelent óriási adócsökkentést, de bármennyit is érdemes kihasználni: ami annyit jelent, hogy nagyobb jövedelemmel kecsegtető ügyleteket érdemes lehet a jövő évre halasztani – állítja Oszkó Péter.
11. Még idén vigyék szervizbe az autókat!
Még tavaly elfogadta az Országgyűlés az áfa-törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint 2004. január elsejétől nem vonható le a cégautók javítására, karbantartására fordított költségek áfája. Vagyis ha lehet, érdemes az autókat még az idén javítóműhelybe vinni – hangsúlyozta Szolnoki Béla, mivel így nagyobb autópark esetén, adott feltételek mellett, igen sok pénzt meg lehet spórolni. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy éppen az áfa-levonás megtiltása miatt – adó szempontjából nem kedvezőbb-e az autók teljes szolgáltatásos bérleti formája, amikor a bérbeadó levonhatja a karbantartás áfáját is.
12. Használják ki a lakáshitelhez kapcsolódó adókedvezményt!
A személyi jövedelemadó rendszerben alaposan megszigorítják a lakáshitelhez kapcsolódó adókedvezmény feltételeit. Idén utoljára használt vagy új lakáshoz kapcsolódó hitel esetén is érdemes inkább előtörlesztést végezni annak érdekében, hogy az adózó kihasználja a maximum 240 ezer forintos adókedvezményt, amit egyébként, ha van elég fizetendő adója márciusban már vissza is kap.
A maximális adókedvezményt éves szinten 600 ezer forintos hiteltörlesztéssel lehet kihasználni, vagyis év végén ennyire kell kiegészíteni az évközi befizetéseket. Ugyanakkor azért annak is utána kell számolni: van-e elegendő fizetendő adója az adózónak, amelyből a kedvezményt elszámolhatja.
13. Bizonyos beszerzéseket hozzanak előre!
Az általános forgalmi adótörvényben nagyobb változások főleg az EU-csatlakozást követően, vagyis május elsejétől lesznek. Ez azzal jár, hogy jövő tavasszal újra kell tanulni a vállalkozásoknak az áfa-törvényt, mivel az „agyon toldozott-foltozott” jogszabályt újrakodifikálja tavasszal az Országgyűlés. Januártól viszont főleg átsorolásokra, illetve többnyire adóemelésre számíthatnak a vállalkozások. Mindez némi leegyszerűsítéssel annyit jelent: érdemes előre hozni bizonyos jövő évi beszerzéseket, mert még alacsonyabb áron lehet beszerezni. Különösen igaz ez a kedvezményes áfa-kulcsú termékekre, hiszen esetükben az áfa 12 százalékról 15 százalékra nő.
Még nagyobb lesz az adóemelés, s így vélhetően az áremelés is azon termékeknél és szolgáltatásoknál, amelyek a kedvezményes kulcsból a normál kulcsba kerülnek. Így például a gyógyszeralapanyagok, a CD-ROM, a napkollektorok, az azbesztmentes fékbetét, a film- és DVD-gyártás és terjesztés, a kiadói szolgáltatások 2004. január elsejétől a kedvezményes kulcs helyett 25 százalékos adómértékkel adóznak. Ugyancsak a magasabb adómérték vonatkozik a villamos energiára is.
14. Egyes beruházásokat kezdjenek el még ebben az évben!
Jövőre az állami támogatásból megvalósuló beruházások esetében az adózó az ezen támogatásból finanszírozott beszerzéseket terhelő áfát csak részben helyezheti levonásba, mégpedig az arányosítás szabályai szerint. Az új szabályok csak a 2003. december 31-e után indult beruházások, beszerzések esetében érvényesek, a már folyamatban lévő beruházásoknál nem kell alkalmazni. Éppen ezért emiatt érdemes átgondolni: nem éri-e meg bizonyos beruházásokat idén elkezdeni.
15. Még idén vásároljanak telket, értékesítsék az új lakásokat!
Jogharmonizációra hivatkozva a jövő évtől megszűnik a telek tárgyi adómentessége, s 25 százalék áfa terheli majd. Éppen ezért Szolnoki Béla szerint célszerű a telek beszerzést, valamint az új lakásértékesítést is 2003. december 31-e előtt – birtokbaadással együtt – realizálni. Megfelelő átmeneti rendelkezés esetén, a telek kialakításához kapcsolódó közművesítés és egyéb költségek áfája levongatóvá válhat.
16. Érdemes visszafizetni az adóhitelt
A tervek szerint 2004-től megszűnik az adóhitel, s akiknek van, azoknak legkésőbb 2007. március 20-áig vissza kell fizetni. Ugyanakkor a minél korábbi visszafizetést várhatóan különböző kedvezményekkel támogatja a törvény. Ha jövőre visszafizeti az adóhitelt a magánszemély, s már 2003-ban sem él az adókedvezménnyel, akkor 45 százalék a kedvezmény, ha 2005-ben fizeti vissza, akkor 25 százalék, ha 2006-ban akkor pedig 5 százalék. A várható szabályok fényében Szolnoki Béla azt tanácsolja, hogy ez évre már ne vegye igénybe a magánszemély a befektetési adóhitelt, s jövő október végéig fizesse vissza a korábban igénybe vett adóhitelt, s akkor 45 százalékot (bizonyos korlátokkal) elenged az adóhatóság.
17. A forrásadós jövedelmeket célszerű idén megszerezni
Az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsa a jelenlegi 20 százalékról jövőre 25 százalékra nő. Ezen jövedelmek közé tartozik – többek között – az ingó vagyontárgy, az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából, az értékpapír-kölcsönzésből, az osztalékból, a vállalkozásból kivont, az árfolyamnyereségből, a pénzbeli nyereményből, a privatizációs lízingből, valamint az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem is.
Az adókulcs emelkedése miatt Szolnoki Béla szerint célszerű e jövedelmeket erre az évre „átcsoportosítani”, ha ez lehetséges. Tehát érdemes lehet eladni egy ingatlant, s az értékesítésből származó adót még idén megfizetni, vagy mondjuk egy kisebb cégnek megérheti a teljes jövő évi garázsbérleti, vagy lakásbérleti díjat akár az idén egy összegben kifizetni.
