címmel politikai társasjátékot űznek a politikai elit képviselői. Tegyük hozzá gyorsan: ez nem magyar specialitás. A tagállamok a népszerűtlen intézkedésekért a felelősséget sokszor az unióra hárítják. Brüsszel miatt kell adót emelni, illetve visszafogni a kiadásokat – hallani még megállapodott demokráciákban is. Jön tehát a „kiskapuzás”, a szabályok kijátszásának nem túl nagy ívű, ám rövid távon kifizetődőnek tűnő módszere.
A magyar kormányok is rendre valami hasonló módszerrel kísérleteznek. Most például a Gyurcsány-kabinet egy ügyes húzással kiszervezi a költségvetésből az állami pénzből finanszírozott autópálya-építéseket. Érthetetlen, hogy az Állami Autópálya Kezelő Rt. kilátásba helyezett kötvénykibocsátása, hitelfelvétele, valamint – az építések fejében – az államtól kapott úgynevezett rendelkezésre állási díja miként is maradhat kívül az államháztartási elszámoláson. Nem kétséges, hogy csak statisztikai trükkök sorozatával. (A módszer lényegében megegyezik azzal, amikor az Orbán-kormány a Magyar Fejlesztési Banknak nyújtott milliárdokat egyszerűen kihagyta az állami költségvetésből.) A korábban megvalósítani szándékozott PPP-modell mára kiüresedett, és a bonyolult sztrádaépítési konstrukció (egyik) fő céljává az vált, hogy a beruházásokra fordított százmilliárdokat a büdzsén kívül lehessen tartani. Hogy miért? Mert különben nem teljesíthető az euró bevezetéséhez szükséges 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány.
Nem vitatva, hogy a kormányzatnak valóban több követelménynek kell megfelelnie – egyszerre kell megőriznie a makrogazdasági egyensúlyt és modernizálnia az országot -, hosszabb távon nem lehet célravezető, hogy ismét összekuszálják az államháztartás rendszerét. És nemcsak a sztrádaépítések ügyében. Miként az áfa-viszszatérítés kérészéletű késleltetése is inkább negatív hatású volt, a regisztrációs adó ügyében előbb-utóbb szintén be kell tartani az uniós szabályokat, néhány éven belül pedig a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket újra beszámítják majd a költségvetési kiadások közé.
Trükközni két okból sem érdemes. Egyrészt előbb-utóbb úgyis meg kell változtatni a kiskapuzó gyakorlatot, másrészt a szabályok túlnyomó többsége az uniótól teljesen függetlenül a magyar gazdaság érdekét szolgálja (gondoljunk a fenntartható növekedés alapjának tekintett maastrichti feltételekre). E felismerés hiánya miatt van egyebek mellett szükség az uniós szabályokra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
