Üzleti tippek

Milliárdos tartalékok vannak a köztévékben

Az ORTT holnap dönt az RTL Klub és a TV2 koncessziós díjának csökkentéséről. A közszolgálati televíziók ez ellen kézzel-lábbal tiltakoznak, holott milliárdos tartalékok találhatók a köztévék finanszírozási rendszerében.

Nehéz helyzetben van most az ORTT, hiszen kedden elvileg dönteniük kellene az RTL Klub és a TV2 műsorszolgáltatási díjának a csökkentéséről. Bármire is jut a médiahatóság, mindenképpen érdekeket fognak sérteni. A Magyar Televízió és a Duna Televízió ma közös sajtóközleményt adott ki, amelyben elfogadhatatlannak tartják a kereskedelmi televíziók koncessziós díjának a csökkentését. A két televízió ugyanis 70-30 arányban részesedik a TV2 által fizetendő díjból, amit egymilliárd forinttal szeretne csökkentetni a kereskedelmi csatorna. (Az RTL Klub félmilliárdos csökkentésért lobbizik, a tőlük származó pénzt a digitális átállásra kell fordítania az ORTT-nek). A két közszolgálati csatorna azzal érvel, hogy ekkora kiesést nehezen tudnának kezelni, veszélybe kerülne a közszolgálati feladataik ellátása.

Értéktelen földfelszín

A két kereskedelmi televízió alapvetően kétféle indokot hoz fel a csökkentés mellett. Az egyik maga a válság, aminek hatásaként az év eddigi részében körülbelül 15 százalékkal csökkentek a reklámbevételeik az előző év azonos időszakához képest. A másik pedig az, hogy mostanra gyakorlatilag elértéktelenedett az analóg földfelszíni sugárzás, de legalábbis évi közel kétmilliárd forintot – amennyit külön-külön fizet a két televízió – biztosan nem ér meg. Ennek oka az, hogy jelenleg már a háztartások 81 százaléka kábeles, műholdas, vagy IPTv-s vételi móddal tévézik.

Bár úgy tudjuk, hogy az országból való távozás egyik nagy kereskedelmi televíziónál sincs napirenden, de elvi szinten megtehetnék, hogy – a tematikus csatornákhoz hasonlóan – szerződést bontsanak az ORTT-vel és külföldre helyezzék át a székhelyüket. Ebben az esetben egyből megspórolnák a közel kétmilliárdos műsorszolgáltatási díjat, továbbá az Antenna Hungáriának az analóg földi sugárzásért fizetendő összeget.

Utóbbihoz képest a műholdas sugárzás fillérekből kihozható, ráadásul attól kezdve előfizetési díjat kérhetne a két televízió a kábeles és műholdas szolgáltatóktól a műsora továbbításáért.
A lakosság jelenleg földi analógon tévéző 19 százalékának többsége pedig valószínűleg nem érné be pusztán a közszolgálati csatornákkal, hanem előfizetne havi ezer forint körüli összegért valamelyik kábeles, vagy műholdas szolgáltatásra.

Spórolási lehetőségek

elfogathatatlan?

A közmédia támogatásának évek óta tartó, folyamatos csökkentése nemcsak gazdaságilag taszítja kiszolgáltatott helyzetbe a nemzeti médiavállalatokat, de akadályozza a demok- ratikus alapértékeket érvényre juttató, független, a társadalmi párbeszédet szolgáló műsorkészítést, ezáltal az állampolgárokat rövidíti meg. A Magyar Te- levízió és a Duna Televízió mindezek miatt tiltakozik az országos kereskedelmi tévék koncessziós díjának csökkentése ellen. (Részlet az MTV-Duna közleményéből)

A két köztévé esetében az egymilliárdos kiesés ugyan elsőre tényleg komoly érvágásnak tűnhet, ugyanakkor az a szomorú helyzet, hogy ez a pénz elvileg megtalálható a meglehetősen furcsán működő közszolgálati médiafinanszírozás rendszerében. Érthetetlen például, hogy miért kell a határon túli magyarokat megszólító Duna Televíziónak jelen lenni a magyarországi földfelszíni digitális sugárzásban.

Emiatt ugyanis a HD-formátumban sugárzó Duna Tv után évi 929 milliós, a Duna II – Autonómia esetében pedig 220 milliós plusz kiadás keletkezik, a csatorna műholdas sugárzási díjain felül. Ennek megszüntetésével már önmagában több mint egymilliárdot lehetne spórolni, de csak elvileg, ugyanis a Duna Tv 12 évre szóló szerződést kötött a földi digitálison való részvételről az Antenna Hungáriával.

Ezen felül a kiadásai – igaz nem fájdalommentes – átcsoportosításával elvileg az ORTT is ki tudná gazdálkodni a kieső bevételeket. Egyik forrásunk szerint az Antenna Hungáriával a földi analóg sugárzásra vonatkozó szerződések is újratárgyalhatók lennének. Olyan „apróságokról” nem is beszélve, hogy a magyarországi médiatámogatási rendszer nem EU-konform volta miatt ki vagyunk zárva mindenféle uniós médiapályázatból. Utóbbi persze már végképp a politikai döntéshozók felelőssége, akik képtelenek új médiatörvényt alkotni.

A fent vázolt – banánköztársaságokat megszégyenítő – médiafinanszírozási rendszerről aligha az RTL Klub és a TV2 tehet. Valamiféle változásnak mindenesetre lökést adhat, hogy – információink szerint – a Pénzügyminisztérium évi hétmilliárd forinttal kívánja csökkenteni a közszolgálati médiumok finanszírozására szánt teljes összeget. Magyarán a kínálkozó „spórolási” lehetőségeken előbb-utóbb muszáj lesz elgondolkozniuk az érintetteknek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik