Sport

Törött gerinccel is van út felfelé

Josh Dueck, 30 éves kanadai freestyle síelő. Deréktól lefelé béna. Így jellemezné magát: semmiképp nem vagyok beszari.

Josh Dueck teljesen normális kanadai gimnazistaként arról álmodozott, hogy mindig is a szenvedélyének, a szabad stílusú síelésnek él majd. Így is tett. Síelt reggel, síelt délben és este – nem nagyon találni Kanadában olyan hegyoldalt, amelyet ne síelt volna be. 2002-től már hivatásszerűen, pénzkeresetként foglalkozott álmával. Edzősködni kezdett rendkívül tehetséges és már akkor is extra tudású freestyle síelőkkel. Olyanokkal, akik már-már felülmúlták mesterüket.

Persze a csúszást sosem adta fel. 2004 márciusában éppen a tanítványainak akarta megmutatni a front flippet. Ezerszer ugrotta már, szinte védjegyévé vált. Először bemutatta kicsiben, aztán feljebb ment, mert rövidnek érezte a nekifutást. Rosszul tette. Már rácsúszás közben érezte, hogy túl gyorsan halad. Bepánikolt. A dobbantást követően aztán kiszabadult az energia. Megközelítőleg harminc méter magasra repült. Elvesztette uralmát teste felett és rosszul landolt. Túlpörögte és arccal előre becsapódott.

A baleset óta ülve, monosível hódol őrült szenvedélyének

“Esés után nem voltam teljesen tisztában azzal, hogy mi történt. A gyerekek szeméből láttam, hogy nagy a baj. Ekkor senki nem mondta még biztosra, hogy mi történt, de tudtam a szívem mélyén, hogy akármi is az, az a valami nagyon borzalmas lesz. Legközelebb a kórházban ébredtem fel. Láttam a fényeket, de nem tudtam megszólalni, hiába működött a szám, a fájdalomtól a beszélés gondolata is fájt.”

“Amikor észleltem, hogy lebénultam és a normál morfium mennyiség hétszerese sem csökkentette a fájdalmaimat nem akartam tovább élni, túl sok volt. Nem tudtam elképzelni, hogy van jövőm… A legjobban az fájt, hogy az egyetlen ember, akit okolhattam az én magam voltam.”

A hatalmas esés 3:00-tól

Josh Dueck deréktól lefelé teljesen lebénult. Az ugrás, amit már annyiszor megcsinált gyökereiben megváltoztatta életét. Nem érezte és azóta sem érzi a lábait, a nemi szervét. A mai napig katéterezi magát. Annyira azonban nem keseredett el, hogy szinte azonnal ne közölje: “Még mielőtt az emberek pislogni tudnának, én már monosíben fogok ülni és azt akarom, hogy minden barátom szeresse és csodálja a síelést úgy, ahogy azt én mindig is tettem. Nincs miért siratni, mert visszatérek”.

Vancouverben olimpiai ezüstéremmel jutalmazták kitartását

És így is tett. Iszonyatos akaraterővel 2005-ben megtanult monosízni, 2006-ban már versenyzett, 2007-ben megnyerte a kanadai bajnokságot, 2008-ban kvalifikálta magát a Világ Kupa szériára, ahol rengeteget esett, de megtanulta a leckét. 2009-ben lesiklásban megnyerte a világbajnokságot, ami teljesen őrület és így kvalifikálta magát a 2010-es paralimpiai játékokra. Vancouverben ezüstérmet nyert Kanadának, és idén megnyerte a Monoskier X-et a freestylosok legnagyobb megmérettetésén, a téli XGame világjátékokon.

Josh Dueck így vall magáról

Az esés három fontos leckére tanította meg. Egy: bízz az ösztöneidben. Amikor azt jelzi, hogy valami nagyon nem stimmel, azonnal fordulj vissza. Második: világlátásod, az képes formálni a cselekedeteidet. Harmadik: találd meg a szenvedélyedet és merj nagyot álmodni.

Ennél szemléletesebben nem lehet a hitvallásról nyilatkozni

“Síelés a mindenem. A szenvedélyem és álmom. Az élet megnehezítette nekem mindezt, de én továbbra is hű maradtam ahhoz, amit igazán szeretek – az utazást, a síelést, a világ és saját magam felfedezését. A síelés nem más, mint maga a szabadság.”

Josh Dueck jelenleg a szóvivője a WorkSafeBC-nek, The Men in Motion Alapítványnak és a Mozgássérült Síelők Egyesületének.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik