Tudomány

Rosetta-küldetés: idegen életformák lehetnek a megfigyelt üstökösön

csurjumov-geraszimenko üstökös (Array)
csurjumov-geraszimenko üstökös (Array)

Szerves anyagokban gazdag sötét kéreg és vízjégfoltok is lehetnek az égitesten, amelyre tíz évig tartó utazás végén küldtünk leszállóegységet.

Idegen mikrobiális életformáknak adhat otthont a 67P/Csurjomov-Geraszimenko üstökös – erről beszélt két brit asztrobiológus a Királyi Csillagászati Társaság walesi éves közgyűlésén.

Az üstökösre 2004-ben indított űrszondát az Európai Űrügynökség. A Rosetta tavaly augusztusban állt pályára az égitest körül, majd leszállóegységet küldött rá. Az elmúlt hónapokban készült felvételekből arra lehet következtetni, hogy nem „közönséges űrszikla”: felszínét szerves anyagokban gazdag „kéreg” borítja, vízjégfoltokat és befagyott krátertavakra utaló jeleket is találtak.

 Fotó: Wikimedia Commons

Chandra Wickramasinghe, a Buckinghami Egyetem professzora és Max Wallis, a Cardiffi Egyetem kutatója úgy véli: az üstökös szokatlan küllemére nincs más magyarázat, minthogy a jeges felszín alatt változatos mikrobiális életformák rejtőznek. Hasonló szervezetekről lehet szó, mint amilyenek földünkön is megtalálhatóak ott, ahol szélsőséges körülményekhez kellett igazodniuk – írja beszámolójában az MTI.

Ugyanakkor sem a Rosetta űrszonda, sem pedig a Philae leszállóegység nem rendelkezik idegen életformák azonosítására szolgáló műszerekkel – egyszerűen azért nem, mert amikor a projekt tervezésekor ez felmerült, a döntéshozók még az ötletet is nevetségesnek tartották.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik