Idegen mikrobiális életformáknak adhat otthont a 67P/Csurjomov-Geraszimenko üstökös – erről beszélt két brit asztrobiológus a Királyi Csillagászati Társaság walesi éves közgyűlésén.
Az üstökösre 2004-ben indított űrszondát az Európai Űrügynökség. A Rosetta tavaly augusztusban állt pályára az égitest körül, majd leszállóegységet küldött rá. Az elmúlt hónapokban készült felvételekből arra lehet következtetni, hogy nem „közönséges űrszikla”: felszínét szerves anyagokban gazdag „kéreg” borítja, vízjégfoltokat és befagyott krátertavakra utaló jeleket is találtak.
Fotó: Wikimedia Commons
Chandra Wickramasinghe, a Buckinghami Egyetem professzora és Max Wallis, a Cardiffi Egyetem kutatója úgy véli: az üstökös szokatlan küllemére nincs más magyarázat, minthogy a jeges felszín alatt változatos mikrobiális életformák rejtőznek. Hasonló szervezetekről lehet szó, mint amilyenek földünkön is megtalálhatóak ott, ahol szélsőséges körülményekhez kellett igazodniuk – írja beszámolójában az MTI.
Ugyanakkor sem a Rosetta űrszonda, sem pedig a Philae leszállóegység nem rendelkezik idegen életformák azonosítására szolgáló műszerekkel – egyszerűen azért nem, mert amikor a projekt tervezésekor ez felmerült, a döntéshozók még az ötletet is nevetségesnek tartották.
