Arrakis
A hely: A sci-fi irodalom leghíresebb Föld-szerű bolygója első ránézésre kietlen, alig-alig élhető: forró, sivatagos, oázis egy szál sem. Még ha egyébként túl is élnénk a szabadban az ember saját vizeletét és izzadtságát iható vízzé alakító cirkoruhában, jó eséllyel megesz minket egy hatalmas, a homok alatt perisztaltikázva száguldozó óriásféreg, amely az Arrakis nagyjából egyetlen őshonos faja. Azt eleinte senki sem tudja, hogy maradnak életben a fremenek, a bolygót a betolakodóktól védő, szigorú törzsi hierarchiában harcoló emberek (?); kiderül az első regényből. Ahogy az is, hogy az Arrakis szó szerint hatalmas titkokat rejt a felszín alatt. Szóval nagyon kemény hely, de hát nincs mit tenni, ha egyszer itt terem az univerzum legdrágább nyersanyaga, a Fűszer, amelyet a bolygóközi utazást irányító (és szemét módon monopolizáló), az emberre generációról generációra egyre kevésbé hasonlító Navigátorok szednek, hogy hallucinációs bódulatban megálmodják a koordinátákat. (Igen, a Dűne a hatvanas években íródott.)
Kimenetel: Inváziók, dinasztiák acsarkodása és erőszakos kolonizáció feszül össze a nomádok vadságával. Aztán megjelenik a kiválasztott próféta és győz az igazság. A regényfolyam persze itt nem áll meg, az Arrakis felszínét földszerűre formálják, az utolsó fűszermezőn pedig egy ember-féreg mutáns uralkodó ül, és egyéb furcsa dolgok történnek.
Tanulság: Ne kezdj ki a helyiekkel, amíg nem mérted fel, hányan vannak és mire képesek! Ha a homokra mész, lépkedj összevissza, ritmus nélkül! Ne szedj túl sok LSD-t!
Pandora
A hely: Az ezerszer elmesélt történetet (cinikus, „fejlett” fehér ember bemegy a vadonba és a civilizáció nevében megrontja, vagy simán megöli az ott élő nem fehér embereket) pár éve újra elmesélte James Cameron az Avatarral, annyi csavarral, hogy a vadon most egy külön bolygó, a gusztustalanul gyönyörű Pandora, rajta madárgyíkokkal, pávaorrszarvúakkal és – jé! – törzsi hierarchiában élő, a természettel szó szerint szoros kapcsolatot ápoló, háromméteres kék macskaemberekkel, akik valamiért kenyai akcentussal beszélik az angolt. Szóval odamegy a fehér ember az – jé! – ásványokért, igaz, a levegő kicsit mérgező, de anyagilag még így is megéri, plusz tényleg tök szép az egész. A helyieknek ez persze nem tetszik, így a szadista fehér emberek elkezdik szétrakétázni a fájukat. Az emiatt kétségbeeső na’viknak már csak egyvalaki segíthet:
a jó fej fehér ember.
Kimenetel: Segít is. A magánhadsereggel érkező gonosz kapitalistákat visszanyilazzák oda, ahonnan jöttek, a macskaemberek pedig békében és boldogságban tekerhetik rá a farkukat a faágakról lógó foszforeszkáló fehér izékre. Készül a folytatás.
Tanulság: A KAPITALIZMUS ROSSZ, ÉRTEM?! (Kivéve, ha félmilliárd dollárt kell összeszedni, hogy ezt elmeséljük.)
Majmok bolygója
A hely: Ha valaki ismeri Pierre Boulle nagyszerű regényének Nagy Poénját, az tudja, miért kakukktojás a Majmok bolygója ezen a listán. Mégsem hagyhattuk ki. Például azért, mert a csimpánzok, páviánok és gorillák által rabszolgasorba taszított, saját nyelvüket is elfelejtő emberek sorsa csodálatos illusztrációja annak,
milyen lenne Magyarország Orbán Viktor és a Hír24 legaktívabb kommentelői szerint, ha nem kergetnénk vissza a menekülteket.
Meg annak is csodálatos illusztrációja, hogy milyen hülyék vagyunk, amikor azt hisszük, hogy a Föld a miénk. (A film is nagyszerű, szóval ha valaki nem ismerné a történetet, nyugi, még csak olvasni sem kell!)
Kimenetel: Minden el van rontva és ez most már így is marad. (A folytatásokat most hagyjuk.)
Tanulság: Nem árt jóban lenni az állatokkal. Ki tudja.
LV-426
A hely: „Lehet rajta járni” – nagyjából ez az egyetlen pozitívum, amit a Nostromo tudományos tisztje, Ash el tud mondani az Alien barátságtalan kisbolygójáról, amire hőseink kénytelenek leszállni. Az LV-426 atmoszférája mérgező, rettenetes viharok dúlnak rajta, életnek pedig nyoma sincs, kivéve persze a savas vérű gyilkológépeket, amelyek évszázadok óta várják, hogy kikelhessenek a tojásból. De azokat is csak úgy véletlenül hozták ide. Hogy akkor mit keres a Föld-szerű bolygók listáján? Egyszerű: A bolygó neve Halálban a bolygót már terraformálták, azaz lehet lélegezni és elég rossz körülmények között, de élni is. Kivéve, amíg akaratukon haza nem visznek a kolóniára egy embriót, hogy aztán kiderüljön, hogy az egész A Gonosz Cég ármánykodása – a többi filmtörténelem.
Kimenetel: Mit mondhatnánk? Felrobbantanak mindent.
Tanulság: A kapitalista ember annyira hülye, hogy azt hiszi, hogy még a savas vérű gyilkológép szörnyekből is pénzt tud csinálni. Szóval: A KAPITALIZMUS ROSSZ, ÉRTEM?
Felettünk a Föld (Another Earth)
A hely: Ez a 2011-es, nagyszerű független film már csak a címe miatt is kívánkozik a listára, még úgy is, hogy inkább romantikus, mint tudományos-fantasztikus. Nem lőjük le a poént, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy felfedeznek egy új bolygót a miénkhez egészen közel (vagy talán ott terem, ki tudja), ami nagyon-nagyon hasonlít a Földhöz. Végül kiderül, hogy nem csak hasonlít.
Kimenetel: Nincs katarzis, és ez rendben is van így. Nem az az érdekes, amit elmesél a film, hanem amit nem.
Tanulság: Van remény.
Inverted World
A hely: „Elértem a hatszázötven mérföldes kort” – így kezdődik minden idők egyik legbizarrabb regénye, az igazi hardcore sci-fi alapmű Inverted World. Az első mondat után ugyan még fogalmunk sincs, hol járunk, de abban már biztosak vagyunk, hogy valami nagyon-nagyon nincs rendben ezzel a hellyel. Az érzés a regény végéig megmarad – sőt. Az Inverted World egy egészen kicsi, de önálló világként működő városban játszódik, ami síneken halad előre, nem tudni, miért és meddig. Egy titoktartásra felesküdött mérnök kaszt feladata, hogy a síneket a város mögül felszedve építsék a pályát a város előtt, ami nagyon lassan halad (naponta százhatvan métert), így az ott élők nem tudják, nem is tudhatják, hogy haladnak. A mérnökök úgy tudják, hogy a gravitációval nincs rendben valami, és addig kell utaztatniuk a várost, amíg el nem érik az Optimumot – bármi is legyen az. A nap furcsa alakú, mintha torz tükrön keresztül néznénk, ahogy maga a valóság is torzul, térben és időben is, amint valaki kimerészkedik a városból. Sötét, nyugtalanító olvasmány, csak ajánlani tudjuk!
Kimenetel: A minden értelemben torz Föld nem lesz jobb hely a regény végére.
Tanulság: Ha nagyon furcsa lesz körülöttünk a világ, nem biztos, hogy a világgal van baj. Ne engedjük az őrült tudósokat kísérleti generátort építeni!
Interstellar
A hely (vagy inkább helyek): A Föld unokatestvérének felfedezését mintha direkt időzítették volna egy évvel az Csillagok között (Interstellar) című film bemutatója után. Nem akarjuk túldimenzionálni az írók, a nekik segítő tudósok és Christopher Nolan rendező érdemeit, de a NASA mostani nagy bejelentése lehet, hogy nem lenne akkora durranás, ha nem ragadta volna meg a fél világ képzeletét Matthew McConaughey (vendégünk egy üveg Távoli Galaxisra, aki Google nélkül le tudja írni a nevét) és csapata fekete lyuk körüli és –beli kirándulása. Függetlenül attól, hogy kinek mennyire ment le a torkán a tömény szentimentalizmus, az alkotók nagyon büszkék voltak arra, hogy filmjük többé-kevésbé (hollywoodi mércével nyilván inkább többé) hiteles tudományosan. A történet szerint három bolygó esélyes „az emberiség új otthona” címre. Messze vannak, még szerencse, hogy manifesztálódik a Naprendszerben egy féregjárat, amely éppen a bolygók rendszeréhez vezet. Nincs mese, meg kell nézni mindet, még úgy is, hogy egy csapat korábban már eltűnt ugyanitt, és úgy is, hogy a bolygók elég ellenségesnek tűnnek. Bocsánat a spoilerért, de nem fogják kitalálni, a háromból melyik jön be: hát persze, hogy a harmadik!
A kimenetel: Ez egy hollywoodi nyári sikerfilm. Hármat találhatnak.
A tanulság: Matt Damon még egy mérgező jégtömbön is képes meghízni. Matthew McConaughey viszont sosem öregszik meg. Ja, és a lényeg (lassan mondom, hogy mindenki értse): ha három bolygó van, akkor három csapatot kell küldeni, oké?
Ajánljuk még:
Minden világok legjobbika – Űrodüsszeia-sorozat. Arthur C. Clarke regénysorozatának első részében még nem derül ki, mire megy ki a játék, a második végén igen. A lényeg: lesz egy testvérbolygónk, ahova tilos leszállni. (Aztán persze leszállunk.)
Genezis – Star Trek-filmek. Ez nem egy bolygó, hanem egy gépezet, amely képes a Földhöz hasonló bolygókat lakhatóvá tenni. Részben erről szól a Khan haragja (1982) és egy kicsit a Spock nyomában (1984), szóval ezeket ajánljuk.
Gyűrűbolygók – HALO-játékok. A világ egyik legsikeresebb videojáték-sorozatának meghatározó pillanata, amikor először körülnézhetünk az egyik dús növényzettel, folyókkal teli gyűrűbolygón, amely szabályosan kettéhasítja az eget a fejünk felett. 2001-ben egyszerre szédült el több millió játékos. Mivel videojáték, ezért természetesen kiderül róluk, hogy egy ősi faj által hátrahagyott fegyverrendszer, amit, ha bekapcsolnak, megsemmisül a világ.
