A Betegségek Globális Terhei (Global Burden of Disease Study, GBD) című tanulmány a témáról készül legátfogóbb, legrészletesebb munka, a Lancet brit orvosi hetilap hétfői száma tette közzé.
A munka 1990 és 2013 között készült, 23 év alatt a bajok alig változtak: derékfájás, depresszió, vashiányos vérszegénység, nyaki fájdalom, időskori hallásgyengülés okozták világszerte az egészséggel kapcsolatos legnagyobb gondokat, melyeket a “betegséggel élt években” (Years Lived with Disability, YLD) mérnek.
A legtöbb iparosodott ország lakói leggyakrabban derékfájástól, az esések következményeitől, nyaki fájdalmaktól, krónikus bronchitisztől és depressziótól szenvednek. Ezeket követi a hallásromlás, a migrén, a szorongás, a diabétesz és az Alzheimer-kór.
A kutatók hangsúlyozták, hogy Közép-Európában az esések a betegségterhek átlagosnál nagyobb arányát idézik elő. A világon 2013-ban a mozgásszervi bajok – leggyakrabban hát- és nyakfájdalmak, ízületi gyulladások – jelentették az összes betegség felét.
A vizsgált időszakban az egész világon nőtt a betegséggel élt évek száma – mintegy 530 millióról 760 millióra – a népesség növekedése és az idősödés miatt. A világ népességén belül a betegek aránya az 1990-es egyötödről egyharmadra nőtt.
A szegény országokban más betegségek vezetik a listát: a karibi térségben a szorongás gyakori, Mexikóban, Nicaraguában, Panamában és Venezuelában a diabétesz. Kambodzsában, Nicaraguában és Ruandában a háború és a konfliktusok idézik elő a bajokat, Vietnamban még mindig ez utóbbi a második leggyakoribb betegségcsoport. Fekete-Afrikában a HIV és az AIDS miatt emelkedik a betegségek terhe.
A statisztika nem csak a súlyos betegségekről számol be. Az emberiség egytizede szenved nyolc egészségügyi problémától, többek közt a fogszuvasodástól (2,4 milliárdan), a stresszes fejfájástól (1,6 milliárdan) és a vashiányos vérszegénységtől (1,2 milliárd).
