Belföld

Mit bír a várólista? Győrben két év a maximum

Megbetegszünk, bejelentjük majd várakozunk. Csak nem mindegy, hogy mennyit. A győri kórházban eltérőek a várólisták.

Győrben a várólisták alakulásának több oka lehet. A kapacitás ugyanis sok mindentől függ, elsősorban az anyagi forrásoktól, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mekkora finanszírozást biztosít, akár járóbeteg, akár fekvőbeteg esetében, de nem elhanyagolható az eszközpark és a humán erőforrás sem. Vagyis, hogy van-e elegendő ultrahang vagy röntgen és orvos, ápoló aki ellátja a pácienst. „Ha ezek a kapacitások, illetve az ellátáshoz szükséges feltételek megvannak húzva, akkor akarva-akaratlanul megjelenik a várólista. Kórházunk nyílván nincs a várólista mellett, szeretnénk, ha mindenkit azonnal eltudnánk látni, de sajnos az egészségügyre fordított források végesek, nemcsak hazánkban, hanem mondjuk Amerikában is, ezek a hiányos lehetőségek pedig türelmi időt, várólistát gerjesztenek. Most egyébként átlagosan 2-3 hét, illetve néhány hónap az osztályainkon a várakozási idő.” – mondta Dr. Tamás László János, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató-főorvosa.

A kisalföldi megyeszékhelyen az ortopédia és a szemészet az a két terület, ahol nem végeznek általában akut, vagy sürgősségi beavatkozást, vagyis „csak” életminőséget javító műtétekről van szó. Ezek Győrben is a leghosszabb előjegyzést igénylik, csipőprotézis esetében több mint egy év, míg szemlencse beültetés esetén jelenleg 2 év, amire a beteg időpontot kap. De ebbe a csoportba tartozik a térdprotézis műtét is. „A várólista alatt álló betegeket természetesen rendszeresen kontrolláljuk, és ha a kezelőorvos szakmailag úgy ítéli, hogy valóban jelentős az állapot rosszabbodás, vagy további fenyegető progresszió áll fenn, akkor értelemszerűen előrébb vesszük a pácienst” – tette hozzá Dr. Oláh Attila, az intézmény orvos-igazgatója.

A témával kapcsolatban bővebb írást itt olvashatnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik