„Balog Zoltánnak, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium új vezetőjének értékrendjével és elképzeléseivel egyetértek, az oktatáspolitikában pedig gyökeres változásra nem kell számítani” – mondta el a Fehérvár24 kérdésére Hoffmann Rózsa. A minisztérium oktatásért felelős államtitkára a közös munkáról már egyeztetett az új miniszterrel.
Az oktatási államtitkár az iskolák működtetéséről elmondta, hogy hatezer intézményt lehetetlen egy központból, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központból irányítani. „A működtetői feladatokat – kissé módosult formában – továbbra is az iskolák jelenlegi gazdái, az önkormányzatok látják el” – fejtette ki Hoffmann Rózsa, aki Székesfehérváron a köznevelési törvényről és a Nemzeti Alaptantervről tartott előadást iskolaigazgatók számára.
A Nemzeti Alaptanterv kidolgozását már befejezték, hamarosan kormány elé terjesztik, és az államtitkár reméli, hogy májusban jóvá is hagyják.
Változások az érettségiben
Az érettségi távlatos átalakításán már dolgoznak a szakemberek. Hoffmann Rózsa elmondta: míg Európában az érettségi és egyéb pedagógiai tesztek értékelésében az elégséges, azaz a bukás határát ötven százalékos teljesítésnél állapítják meg, addig a magyar érettségi rendszerben ez a határ csupán húszszázalékos.
„Ezt az alsó határt szeptembertől huszonöt százalékra, tíz-tizenöt éven belül ötven százalékra emeljük. Az érettségi vizsgatárgyak számát is szeptembertől csökkentjük, ugyanis a bonyolult, költséges rendszer százmilliókat emészt fel, és nem indokolja semmi a száznyolcvan vizsgatárgyat„ – mondta az államtitkár, majd hozzátette: csökkentik a kötelező tananyag mennyiségét, egységesítik a nemzeti műveltséget. „Részben új tantárgyakat hozunk létre, illetve további követelményekkel, ismeretekkel, kompetenciákkal bővítjük a hagyományos tantárgyakat. A Nemzeti Alaptanterv a tanárképzésben is kötelező tantárgy lesz” – tette hozzá.
Hallgatói szerződés
Százkilencezren jelentkeztek az idén hazai felsőoktatási intézményekbe. „Kétlem, hogy jelentősen megnőne a külföldi egyetemeken tanuló diákok száma , hiszen ott meg is kell élni, nem csak tanulni, és ezt kevesen engedhetik meg maguknak. Ugyanakkor, ha külföldön tanul, majd itthon kamatoztatja a tudását.
Az országot elhagyni szándékozó frissdiplomások marasztalására Hoffmann Rózsa a hallgatói szerződést látja lehetőségnek. Ez talán fékezi a külföldi munkavállalás folyamatát, és ráébreszti a fiatalokat arra, hogy felelősségük visszaadni valamit annak a közösségnek, amely finanszírozta tanítási költségeit. „A hallgatói szerződés nem korlátozza az egyén szabadságát, ugyanis szabad elhatározásból, polgári szerződéssel vállalhatja, hogy tíz évet itthon dolgozik” – fejtette ki az oktatási államtitkár.
