Mint már írtunk róla, több jelentős változást hozott a cafeteria-rendszerben az idei évre az adótörvények változása. A lényeg, hogy évi 200 ezer forintig az eddigi adóteher marad 35,7 százalék, felette azonban 51,17 százalékra emelkedik.
Kivétel a Széchenyi Pihenő Kártya, melynél évi 450 ezer forintig él az eddigi, kedvezményesebb, 35,7 százalékos adóteher. Emellett vannak adómentes juttatások is. Vagyis tulajdonképpen három különböző kategória van, számos más feltétellel.
Kéthavi bér az átlagos tét
Átlagban majdnem kéthavi bérünkről dönthetünk, hiszen az átlagos cafeteria-összeg bruttó 290-300 ezer forint körül volt tavaly, míg a KSH legfrissebb adatai szerint tavaly január-novemberben 154 ezer forint volt a nettó átlagkereset.
Aki még nem döntött, annak minél hamarabb foglalkoznia kell vele, hogy mire szeretné felhasználni a cafeteria-keretét.
Ha bruttó, akkor az adóterhet is figyelembe kell venni
A döntésnél már csak azért sem mellkékesek az adóterhek, mert ahogy évről-évre emelték a sarcot, úgy vált egyre jellemzőbbé, hogy a munkáltatók átterhelték azt a dolgozókra. Kutatások szerint ma már 10-ből 7 munkáltató áthárít.
Ez azt jelenti, hogy nettó helyett bruttóban adják a cafeteriát, így kevesebb juthat a munkavállalónak. De legalábbis a dolgozónak azt is figyelembe kell vennie a döntésénél, hogy mennyi a juttatás adóterhe.
A most nagy úr
A másik eléggé döntő szempont a többségnél, hogy vajon az adott juttatás azonnal „fogyasztható-e”, vagy pedig majd csak később. Sokak számára az a legfontosabb, hogy rögtön fel tudják használni a kapott cafeteriát, ezért is a legnépszerűbb a juttatások között az Erzsébet-utalvány és a Széchenyi pihenőkártya.
Akiknél kicsi a fizetés és kicsi a keret, azoknál ez még inkább döntő szempont lehet. Egyre többen vannak viszont, akik a jövőjükre is gondolnak, mielőtt döntenének a munkáltató által felajánlott keret eldöntéséről.
A jövőre is gondoljunk
Egy friss kutatás szerint az egészség-pénztéri és önkéntes-nyugdíjpénztári hozzájárulások számítanak ma már a harmadik, negyedik legnépszerűbb cafeteriának. És ráadásul az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly is kiváló hozamot biztosítottak tagjaiknak. Aki tehát szeretne majd öregkorára életszínvonal-vesztés nélkül élni, annak érdemes lehet ezekre az elemekre is gondolni.
Azoknak a munkavállalóknak pedig, akik inkább az aktív életkorban megjelenő egészségügyi kockázatok, vagy a társadalombiztosítás által nem támogatott ellátások finanszírozása miatt aggódnak, jó lehetőséget jelenthet az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás igénylése – tanácsolja a Generali is.
200 ezer alatt és felett
Ha bruttó a cafeteria-keretünk, akkor a juttatásokat érdemes lehet úgy összevadászni, hogy a kedvezményesebb adózású sávból 200 ezer forintig válasszunk. És ha ennél magasabb a keretünk, és szeretnénk pihenőkártyás pénzt is, akkor azt célszerű lehet e felett kérni, hiszen a SZÉP-kártyás keret 200 és 450 ezer forint között is kedvezményesen adózik.
Az adómentes többet jelenthet nettóban
Viszont ennél is többet hozhatunk ki a bruttó keretünkből, ha az adómentes juttatásokból (is) választunk. Ebbe a csoportba tartoznak egyes biztosítások (szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás, a kockázati biztosítás), amelyek összesen a minimálbér 30 százalékáig adhatóak havonta adómentesen. Valamint a teljes életre szóló életbiztosítások is, amelyek egyelőre korlátlanul adómentesek.
Aztán ott van még a kulturális belépő is, évi legfeljebb 50 ezer forintig, valamint a sportrendezvényekre szóló belépő/bérlet korlátlanul.
Ha a dolgozónak lakáshitele van, vagy mostanában tervez felvenni, annak jól jöhet a szintén adómentes adható munkáltatói támogatás is, amely bizonyos feltételek mellett 5 év alatt akár 5 millió forintnyi is lehet. Az idei évtől módosult szabályokról itt olvashat.
