Az oslói bíróságon megtartott zárt tárgyalás utáni nemzetközi sajtótájékoztatón közölték, Andreas Breivik további nyolc hétig őrizetben marad, szeptember 26-a lesz az ügy tárgyalásának következő időpontja. A 32 éves norvég férfit többek között terrorcselekmény elkövetése, az alkotmányos rend elleni támadás és a lakosság megfélemlítésének alapos gyanújával tartják őrizetben. Állítása szerint két másik terrorsejttel együttműködve kivitelezte a második világháború óta Norvégiában elkövetett legnagyobb vérengzést. Ezekről az állítólagos sejtekről egyelőre több információit nem közöltek.
Több százan az oslói bíróság előtt. fotó: MTI / EPA
Breiviket teljes elszigeteltségben tartják fogva az elkövetkezendő időszakban. A bíró indoklása szerint az ügy karaktere miatt minden látogatás és a sajtóval való érintkezést megtiltottak, nem kommunikálhat a külvilággal.
Az elmúlt négy nap eseményei képekben, kattintson a képre! Fotó: MTI / EPA
21 évet kaphat
A mészárlás gyanúsítottját 21 év börtönre ítélhetik, mert Norvégiában ez a maximális büntetési tétel. Valki László nemzetközi jogász az fn.hu-nak azt mondta: minden ország szuverén hatásköre, hogy milyen büntetési szabályokat alkalmaz. A nemzetközi jog ezt nem szabályozza, így ezeket a törvényeket csak az adott ország parlamentje tudja megváltoztatni. Más országok ezt akkor sem tudják befolyásolni, ha egy merényletnek esetleg külföldi áldozatai is vannak. A magyar parlament például úgy módosította az alkotmányt, hogy lehetővé váljon tényleges életfogytiglani börtön kiszabása is – tette hozzá Valki László.
Kihallgatásán elismerte a robbantást és a lövöldözést is. Vallomását alátámasztották bizonyítékok is. Ennek ellenére nem vallotta bűnösnek magát, úgy fogalmazott, Európát akarta megmenteni a kulturális marxizmustól és az iszlamizációtól.
A támadások célja nem a lehető legtöbb ember megölése volt, hanem egy markáns üzenet küldése és a lehető legnagyobb veszteség okozása a kormányzó norvég Munkáspárt számára. Ahogy Breivik fogalmazott, ez volt az ár, amit fizetniük kellett. A párt bűne az elkövető szerint a muzulmánok tömeges importálása és a norvég kultúra rombolása volt.
Elhidegültek a bevándorlóktól
Anders Behring Breivik 1999 és 2006 között a jobboldali populista Haladó Párt tagja volt, de kilépett, mert „politikailag túlságosan korrektnek” tartotta a pártot. A Haladó Párt – amely azt hangsúlyozza, hogy a bevándorlók nem a munkalehetőség, hanem csak a norvég jóléti állam kihasználása miatt jönnek az országba – 2009 óta a második legerősebb párt a norvég parlamentben.
Szeptemberben helyhatósági választásokat tartanak az országban. A bevándorlás valószínűleg fontos téma lesz a kampányban, a pénteki mészárlás után azonban a pártok minden bizonnyal megpróbálnak úgy kampányolni, hogy politikájukat a közvélemény ne azonosítsa Breivik nézeteivel.
1995 és 2010 között csaknem háromszorosára nőtt a bevándorlók száma Norvégiában: félmillióan vannak, ez a 4,8 milliós lakosság több mint 11 százaléka. Egy közvélemény-kutatás szerint a korábban toleránsnak tartott norvég társadalomban egyre negatívabban viszonyulnak a bevándorláshoz. A megkérdezettek több mint fele egyetlen új bevándorlót sem engedne be az országba. A norvég rendőrség egyik tavalyi jelentése a gazdasági visszaeséssel, a munkanélküliség növekedésével és az általános muszlimellenesség térnyerésével hozta összefüggésbe a rasszizmus erősödését.