William Hague bejelentette, hogy a brit hadsereg szakértői az ellenzéki erők északkelet-líbiai központjában, Bengáziban állomásoznak majd. A miniszter szerint a kontingenst “tapasztalt brit katonatisztekből” állítják össze.
A brit külügyminiszter hivatalos közleményéből kiderül az is, hogy Nagy-Britannia “az elmúlt hetekben” döntést hozott nem támadó jellegű eszközök, köztük távközlési berendezések és “testvédő páncélzat” szállításáról a líbiai ellenzéki erőknek, “annak érdekében, hogy segítse őket a civil lakosság védelmében”.
Hague szerint a brit katonai szakértői csoport feladata lesz a felkelőket képviselő Átmeneti Nemzeti Tanács segítése a “katonai szervezési struktúra, a kommunikáció és a logisztika javításában”, beleértve azt is, miképp lehet a legjobban megszervezni a humanitárius segélyek elosztását és az orvosi segítség biztosítását.
A brit külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a csoport Líbiába küldése teljes mértékben összhangban van az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1973-as számú, Líbia ügyében hozott határozatával, amely a lakosság védelmét írja elő, ugyanakkor megtiltja külföldi megszálló erők jelenlétét líbiai területen.
A határozatból Nagy-Britanniára háruló kötelezettségeknek megfelelően a brit katonatisztek nem vesznek részt az ellenzéki erők kiképzésében vagy felfegyverzésében, sem az Átmeneti Nemzeti Tanács katonai műveleteinek tervezésében és végrehajtásában, és “semmiféle hadműveleti szintű katonai tanácsot nem nyújtanak” a felkelőknek – áll William Hague keddi londoni közleményében.
A brit kormány hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy harcoló brit szárazföldi alakulatok nem mehetnek Líbiába.
A védelmi minisztérium mindazonáltal bejelentette, hogy a királyi haditengerészet 600 fős egysége két héten belül Ciprusra érkezik, ahol “partraszállási gyakorlatokat” kezd. A minisztérium szerint ez a gyakorlat már régóta szerepel a kiképzési tervben, és “nem kötődik a líbiai fejleményekhez”.
A The Times által kedden idézett minisztériumi források szerint azonban az alakulat Ciprusra vezénylésének célja az, hogy “magas fokú készültséget” biztosítson a brit kormány számára, lehetővé téve a “válaszlépéseket” az “észak-afrikai arab térségben zajló eseményekre”.
50 ezer rászorulónak szállít élelmet az ENSZ
Közel ötvenezer ember egy hónapos ellátására elegendő élelmiszert indított útjára Nyugat-Líbiába hétfőn a Világélelmezési Program (WFP), az ENSZ élelmezési ügyekért felelős szervezete – jelentette be a WFP szóvivője Emilia Casella kedden.
A 240 tonna búzalisztet és 9,1 tonna nagy energiatartalmú kétszersültet szállító kamionok Tunéziából indultak útjukra, és a többi között a fővárosba, Tripoliba is eljutnak. “Sikerült egy új humanitárius folyosót nyitnunk Nyugat-Líbiába, hogy eljussunk azokra a területekre is, amelyeket a konfliktus kezdete óta most először érintenek a harcok” – mondta Casella. “A WFP (a konfliktusban résztvevő) minden féllel összehangolja a tevékenységét annak érdekében, hogy az érintett rászoruló civilek közül senki ne éhezzen, tekintet nélkül arra, hogy a lakhelyük melyik harcoló fél befolyása alatt áll” – fogalmazott a szóvivő. Az élelmiszert főként nők és gyerekek között fogják szétosztani.
Az ENSZ szervezetei eddig csak a lázadók kezére kerül keleti országrészben osztottak szét segélyeket, több mint 187 ezer embernek. A kelet felé vezető humanitárius folyosót a líbiai Vörös Félholddal együttműködve sikerült megnyitnia a WFP-nek. A líbiai hatóságok a segélyek szétosztását nem kifogásolták, ám az ENSZ kamionkonvoját nem kísérhetik külföldi katonai egységek.
A humanitárius szervezetek szerint egyre aggasztóbb a helyzet az ország nyugati felében, ahol az elmúlt 48 órában több mint száz embert öltek a Moammer Kadhafihoz hű erők. A harci cselekmények fokozódása miatt az utóbbi tíz napban több mint 10 ezer ember menekült el a délnyugati hegyvidékről Tunéziába – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kedden. A líbiai határ közelében fekvő délkelet-tunéziai falvak már így is “túlzsúfoltak” líbiaiakkal, és a líbiai autók száma az utóbbi időben megháromszorozódott – áll a UNHCR közleményében. Tunéziában jelenleg három menekülttábor működik, s az egyikben már ezer fölött van a befogadottak száma.
A nyugati országrészben a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) is jelentős erőfeszítéseket tesz, ők a hetek óta ostrom alatt álló Miszráta városából próbálják immár egy harmadik hullámban kimenekíteni az ott maradt ötezer bevándorlót. Az akcióra a brit hatóságok anyagi támogatásával került sor. A harmadik hajó, ezer migránssal a fedélzetén akár már kedden útnak indulhat.
Miszrátában már 15 napja tartanak a harcok, amelyeknek eddig az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) szerint legalább húsz gyermek is áldozatul esett. “Eddig húsz gyerek halálát erősítették meg a hatóságok, de rengeteg sérült is van: sok gyereket találtak el a robbanólövedékek, az aknák, a harckocsik lövedékei” – mondta az UNICEF szóvivője, Marixie Mercado egy sajtótájékoztatón. A legfiatalabb áldozat kilenc hónapos, a megölt gyerekek többsége pedig tíz éven aluli volt – tette hozzá Mercado kórházi forrásokra hivatkozva. A sérüléseken túl “sok gyerek pedig sokkos állapotba került attól, amit látott vagy halott” – hangsúlyozta a szóvivő.
