Arra tökéletesek a közösségi oldalak, hogy egy cég a saját brandjét építse, többen toborzásra is használják, ám a leendő dolgozók „lecsekkolása” már etikai – sőt adatvédelmi – szabályokba ütközhet – vélekedtek a vállalati képviselők a Profession.hu Pénz, paripa, Facebook című HR-konferenciáján.
Toborzásra: szakmai portál
Az IBM például nem a Facebookon toboroz, a cég HR-vezetője, Barabás Erika szerint imidzsépítésre igazán alkalmas a felület. Az Opel személyzeti igazgatója szerint sem teheti meg egyetlen cég sem, hogy ne legyen jelen a közösségi oldalakon. Debreczeni Dóra, az Ernst&Young magyarországi HR-vezetője szerint inkább a Linkedin közösségi portál használható toborzásra. Ugyanezt vallja a Nokia toborzási vezetője, Lehotzky Barbara is, aki azt is hozzátette: a Facebook-oldaluk valójában egy 24 órás információs csatorna a cégről.
A Mol a Facebookon szólítja meg a fiatalokat, természettudományi versenyeket szervez a diákoknak, a gyakornoki programot is itt népszerűsítik – tette hozzá Fekete László HR-igazgató. A Bosch regionális kommunikációs igazgatója, Ficzere Ferenc elmondta, hogy a Facebook-oldalt kommunikációs csatornának indították, de HR-es célokkal: a fiatalok ugyanis itt élik az életüket, és ha egy cég meg akarja szólítani őket, akkor meg kell tanulnia a social media használatát.
A pályázó profilja tabu?
Barabás Erika kijelentette, hogy nem nézi meg az állásokra jelentkezők Facebook- vagy iWiW-profilját. A Bosch kommunikációs igazgatója elmondta, hogy direkt megkérdezte a cég HR-eseitől, hogy ellenőrzik-e a pályázókat. Azt a választ kapta: „Kinek van erre ideje?!”
Az Ernst&Young HR-vezetője sem nézi meg az adatlapokat, ám szerinte elképzelhető, hogy a jövőben a szakmai közösségi oldalak fogják kiváltani azt a korábbi tendenciát, miszerint a jelentkezőkről korábbi munkaadóktól, kollegáktól kértek referenciákat.
Az Egyesült Államokban például bevett szokás, hogy megnézze a munkaadó a leendő dolgozó adatait – ott ez nem ütközik törvénybe, a világhálón megosztott dolgok nem számítanak személyes adatnak. Hazánkban viszont kizárólag arról informálódhat a HR-es, amely a munkaviszony szempontjából releváns adatnak nyilvánul. Ezért is nem kérdezhet rá arra, hogy van-e valakinek gyereke, vagy épp milyen vallású. Németországban a közeljövőben hoznak egy törvényt, amelyben megtiltják a kiválasztás során az internetes adatgyűjtést.
A szabályozás igen nehéz
Ha egy elégedetlen kollega vagy egy elbocsátott dolgozó a közösségi médiában elkezd „szapulni” egy céget, akkor ezzel akár évek munkája során felépített brandet rombolhat le nagyon hamar. Viszont ha nem sért üzleti titkokat, csak épp szabadon véleményt nyilvánított, a cég nem sokat tehet ellene. Ugyan beperelheti rágalmazásért vagy hitelrontásért a volt vagy jelenlegi munkavállalót, ám emiatt nem tudja meg nem történtté tenni a dolgot – mondta Kiss Krisztina, az EastJob tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Akár többmilliárdos anyagi, és helyrehozhatatlan erkölcsi kárt is okozhat egy vállalkozásnak egy kiszivárogtatás. Ha viszont olyan üzleti információt közölt valaki egy cégről, amely bizalmas adat – ez már jogi kérdés, akár „ipari kémkedés” miatt is feljelentést tehet a vállalkozás.
A dolgozók szabályozása azonban eléggé nehéz, a magyar cégek közül vannak olyanok, amelyek külső ügynökségre bízták a közösségi oldalakon való megjelenést, a hozzászólások moderálását, mások viszont „belső” emberrel, a kommunikációs osztállyal oldják ezt meg. A Bosch által megbízott partner például hónapokig „tanulta a céget”, hogy hiteles, őszinte és megfelelő képviselője lehessen.
A Molnál eleinte tartottak attól, hogy nem tudják majd kontrollálni a hozzászólásokat, nem csúszik-e ki az irányítás a kezükből – szerencsére ez nem történt meg, egy pörgős, élő oldalt sikerült létrehozni – tette hozzá Fekete László. Ugyanettől tartott az Opel is. A General Motorsnak precíz szabályzata van arról, hogy egy dolgozó milyen nyilatkozatot tehet a cégről – ez a közösségi médiára is vonatkozik. Ez a munkahelyi kultúra része, viszont a munkatárs saját oldalait nem ellenőrzik.
Az Ernst&Young nem is akarja ellenőrizni a hozzászólásokat. Debreczeni Dóra szerint egy demokratikus államban, ha valaki igazat mond, nem lehet felelősségre vonni a szabad véleménynyilvánítás miatt.
