– Az Ogilvy Group Ukraine mellett februártól az Ogilvy Budapest vezérigazgatói teendőit is ellátja. Ön választotta Magyarországot vagy önt választották?
– Megkerestek egy ajánlattal. Az Ogilvy központjában elégedettek az ukrajnai tevékenységünkkel, így kézenfekvőnek tűnt, hogy az ottani megoldásokat Magyarországon is alkalmazzuk. Ukrajnában sikerült teljes mértékben a kreativitásra összpontosítanunk a munkánk során, és sikerült elérnünk, hogy a kelet-európai Ogilvy-irodák közül az ukrán ma a legkreatívabb.
Ez nemcsak a rendszeres, ügynökségcsoporton belüli értékelésekből látszik, hanem a regionális reklámversenyeken elért eredményekből is. Bár a kinti emberek és a piac eléggé különbözik a magyartól, a kihívások és a problémák nagyon hasonlók.
– Mi a külföldi szakemberek véleménye a hazai reklámszakmáról?
– Világszinten a magyar reklám sehol nincs, de ugyanezt elmondhatjuk az ukránokról és oroszokról. Nincs karakterük, stílusuk, nem hagynak mély benyomást. Dél-Afrika és Malajzia például sokkal inkább élen jár, de még az amúgy unalmas Németországban is egyre nagyobb szerepet kap a kreativitás. Ugyanakkor a magyar piacban van potenciál. Gazdag kultúrájú az ország, és ez az embereken, az ügyfeleken is látszik. Sokkal nyitottabbak, szélesebb látókörűek, mint például az ukránok, látszik, hogy vevők a kreativitásra. Megismerkedtem néhány magyar ügynökségvezetővel, és nagyon jók a tapasztalataim. Az eddigiek alapján azt látom, hogy az itteni ügynökségek sokkal kooperatívabbak, sokkal inkább készek az együttműködésre, mint például az ukránok, ahol a negatív verseny határozza meg a piacot. Azt is észrevettem viszont, hogy a magyar szakemberek kicsit fáradtak, alacsony az energiaszintjük, mindenben a nehézséget látják, és valamiféle változást szeretnének.
– Milyen tervei vannak?
– A cél az, hogy az Ogilvy Budapest legyen a legkreatívabb ügynökség Magyarországon. És tudatosítani szeretném azt is, hogy egy munka csak akkor kreatív, ha hatékony és ha kereskedelmileg kimutatható eredményeket hoz.
– Igazak az átszervezésekről szóló hírek?
– Ha úgy vesszük, az átszervezés már ideérkezésemkor megkezdődött, hiszen magammal hoztam Will Rust kollégámat, így a továbbiakban két senior kreatívigazgató irányítja a munkát. Nagyobb hangsúlyt kap majd a stratégiai terület, átalakul a stratégiai tervezés. De az én feladatom nem az átszervezésről szól, hanem a projektekről, a feladatokról, a szakemberek képzéséről.
– A magyar ügynökségek nem remekelnek a reklámversenyeken. Mit gondol, fontos a részvétel?
– A reklámfesztiválokat leginkább az autókiállításokhoz tudnám hasonlítani. Előfordulnak ott teljesen extrém példányok, amelyeket amúgy soha nem építettek volna meg, és vannak olyanok is, amelyeket valószínűleg életveszélyes lenne vezetni. Mégis jó, hogy ott vannak, mert az autógyártók vagy épp a hétköznapi emberek ötleteket meríthetnek belőlük. Így van ez a reklámversenyekkel is. Nagyon sokat lehet belőlük tanulni.
Rengeteg a workshop, az előadás, megismerhetjük az egyes kampányok háttérmunkálatait. Eleinte én is szkeptikus voltam Cannes-nal kapcsolatban, mert öncélú rendezvények tartottam, ahol kreatívigazgatók egymás vállát veregetik, de aztán rájöttem, hogy sokat lehet fejlődni egy ilyen versenyen. Be lehet tájolni az ügynökségeket, rálátást nyerhetünk a képességeikre. Viszont nagyon oda kell figyelni, hogy megkülönböztethessük a művészetet a reklámtól. Mert a reklám nem öncélú, hanem egy olyan alkotás, amely a kreativitást ötvözi a hatékonysággal.
