A válság miatt a cégek tömegesen küszködnek tőkeproblémákkal. A közeljövőben olyan új intézkedések várhatóak, amelyek átmenetileg ezeket a gondokat orvosolnák. Az elmúlt években sok esetben számviteli okok miatt keletkezett tőkehiány, annak ellenére, hogy az adott társaság üzleti modellje megfelelően működött. Ha a törvénymódosítások életbe lépnek, akkor a cégek haladékot kaphatnak tőkehelyzetük rendezésére, ám ha el akarják kerülni a súlyos szankciókat, belátható időn belül mindenképpen cselekedniük kell – tanácsolja Molnár Gábor, a Deloitte tanácsadó cég üzletági igazgatója.
Már megint a forint
Bár a korábban megszokottnál gyengébb forintárfolyam makroszinten javítja az exportcégek helyzetét, általánosságban mégis rontja az importőrökét. A mikroszinten is megjelenő közvetlen árfolyamhatásokról ugyanakkor máig viszonylag kevés szó esett – tette hozzá a szakértő.
A válság előtti, 2005 és 2007 közötti időszakban stabil és kiszámítható euró-forint árfolyamhoz szoktak hozzá a vállalkozások. A válság első jeleként azonban a magyar fizetőeszköz hirtelen jelentősen gyengült az euróhoz képest. Bár a közelmúltban a stabilizálódás jelei láthatók, az árfolyam jelenleg is több mint 15 százalékkal gyengébb a válság előtti időszakinál.
A vállalkozások korábban jellemzően azért választották a devizás – euróban történő – hitelfelvételt, mert az exportból származó bevételük erre fedezetet adott, vagy a kiszámítható árfolyamszint mellett ez tűnt az olcsóbb megoldásnak. Az euróban eladósodott cégek jelentős része a kedvezőtlen piaci hatások és az árfolyammozgások miatt elvesztette a tőkéjét (vagy annak nagy részét), ezt azonban a törvényi előírások értelmében meghatározott időn belül pótolniuk kell, különben súlyos szankciók, végső esetben felszámolás fenyegeti őket.
A Deloitte tapasztalatai szerint a tőkeproblémák egyik leggyakoribb oka a számviteli jellegű, úgynevezett nem realizált árfolyamhatás. Emiatt a vállalkozás eredménye a könyvekben jelentősen eltérhet a tervezettől, holott sokszor a devizás bevételekre épülő üzleti modell miatt ez csak a számviteli szabályokból származó veszteség, tényleges gazdasági veszteség nem éri a céget.
Átmeneti fellélegzés
A tőkeproblémák megoldását segítheti három tervezett könnyítés is. Az első egy adminisztratív jellegű változtatás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben, amely az eddigi szabállyal ellentétben nem kötelezné a tulajdonosokat arra, hogy azonnal pótolják a hiányzó tőkét. A hatályos szabályozás szerint, ha két egymást követő évben a vállalkozás nem rendelkezett az előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, akkor három hónapon belül a tulajdonosnak pótolnia kell azt. A mostani tervezet szerint ha a társaság a mérleg elfogadásától számított három hónapon belül – egy három hónapnál nem régebbi – közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy a tőkehiányos állapot már nem áll fenn, akkor mentesül a szankciók alól.
Egy másik változtatás lehetővé tenné, hogy a 2013-as beszámoló elfogadásáig a cégek figyelmen kívül hagyják a 2011-2012-ben jelentkező összevont, nem realizált árfolyamveszteségüket. Ezáltal a vállalkozások némi levegőhöz juthatnak, de ez csupán haladékot jelent, ha ugyanis az árfolyam stabilan a jelenlegi szinten marad, a probléma hosszú távon is gondot okozhat a tőkehelyzetnél.
A harmadik javaslat szerint a cégek a nem realizált árfolyamveszteségüket a jövőben elhatárolhatnák, és céltartalékot képezhetnének rá, továbbá ezt a lehetőséget a szabályozás a forgóeszköz-hitelekre is kiterjesztené 2012-től. Ez a törvényi változás nagyban segítene a vállalkozásoknak. Molnár Gábor szerint viszont várhatóan csak a társaságok szűkebb körét érinti ez, mivel az optimális megoldáshoz hosszú lejáratú forgóeszközhitelt kellene felvenniük, ami a jelenlegi gazdasági környezetben nehezen kivitelezhető.
A Deloitte szakértője kiemelte, a vállalkozók a tervezett törvényi könnyítések révén időt nyerhetek, de nem dőlhetnek hátra. Célszerű a tőkeproblémák hosszú távú megoldására összpontosítaniuk. Ennek része lehet például a devizás könyvvezetésre való áttérés, de az is, ha változtatnak az árfolyamkockázat-kezelési gyakorlatukon, vagy átstrukturálják a mérlegüket.
| Visszaélésre csábíthat a kisadózás |
| A jövőre tervezett kisadózás ugyanúgy alkalmas az adóoptimalizálásra és a bérek adóterheinek visszaélésszerű csökkentésére, mint az eva. |
