A vízmű ellátási területén a csapból folyó ivóvíz esetében ez a terminus nem használható – hangsúlyozta Kulcsár György az Észak-dunántúli Vízmű (ÉDV) Zrt. nyilatkozatára reagálva. Zsidek Ferenc, az ÉDV felügyelőbizottsági tagja akkor – a vízmű által kiadott közlemény tartalmának megfelelően – úgy nyilatkozott: az OGYFI engedélyezte az ásványvíz megnevezés használatát két tatabányai vízakna vizére, így a város és térségének lakói csapból isszák az ásványvizet, literenként 50 fillérért.
Kulcsár György pénteken közölte: akkor sem lenne használható a természetes ásványvíz megnevezés a csapból folyó vízre, ha annak összetétele teljesen megegyezne a vízbázis vizével, mert a hatályos jogszabályok ezt nem teszik lehetővé. Az ásványvíz ugyanis csak a vízkivétel helyén vagy annak közvetlen közelében, az üzembe zárt rendszerben eljuttatott módon palackozható azért, hogy eredeti minősége, összetétele változatlan maradjon.
Az ivóvizet ugyanakkor több kilométeres hálózaton keresztül juttatják el a fogyasztóhoz, nem ritkán fertőtlenítik. Emellett a vízvezetékrendszerben kialakul egy úgynevezett biológiai hártya, amelyből olyan baktériumok kerülhetnek nagyobb számban az ivóvízbe, amelyek eredetileg nem voltak benne vagy más mennyiségben jelentek meg. Ezért fontos a természetes ásványvízforrás és -kút védettségének vizsgálata, illetve annak ellenőrzése, hogy felszínről származó „fiatal víz” ne keveredjen a minősített természetes ásványvízhez.
Az ÉDV Zrt. közölte: pontosította korábbi álláspontját: nem ásványvíz folyik a tatabányai és a város környéki csapokból, hanem „ásványvízzé minősített vízbázisból származó ivóvíz”.