Filmelőzetesek:
Kattintson a filmcímekre!
Budakeszi srácok
Férfiakt
Lora
Konyec
S.O.S. szerelem!
Ópium
Mansfeld
Hasutasok
Emelet
Már a tavalyi szemlén bevezették, hogy a játékfilmeket értékelő bizottságban több nemzetközi szaktekintély is részt vett. Ezt a hagyományt folytatják a szervezők idén is. 2007-ben Ulrich Gregor német filmtörténész, az egyik legismertebb filmtörténeti alapmű írója lesz a filmszemle játékfilmes zsűrijének elnöke, a további tagok: Ellis Driessen holland filmforgalmazási szakember, fesztiválszervező, Mike Goodridge, a Screen International szerkesztője, filmkritikus, Enyedi Ildikó filmrendező és Muhi András producer.
A zsűri az alábbi filmekből választhatja ki a két fődíjas játékfilmet:
Bogdán Árpád: Boldog új élet
Egy nevelőotthonból kiszabadult fiú első szemnyitása a szép, új világra, ami a nagy ígéretek ellenére sem látszik úgy, mintha befogadná őt. De lehet, hogy épp ő az, aki nem tud mit kezdeni a lehetőségekkel. Bogdán Árpád életrajzi elemekre épülő (14 éves koráig bentlakásos nevelőotthonban élt) első nagyjátékfilmje különös parabolája az elszakadás traumáját feldolgozni kívánó vagy épp képtelen belső énnek. Az első pillanattól érezzük, hogy a történetnek nem lehet jó vége.
Bollók Csaba: Iszka utazása
A Déli Kárpátok bányavidékein élő utcagyerekek idő előtt felnőtté érik. A történet a címszerepet alakító kislány viszontagságos életére épül, amit négy éven keresztül követett nyomon a rendező. A 2005 őszén hat hét alatt leforgatott játékfilm férfi főszereplője Marius Bodochi, a bukaresti Caragiale színház vezető színésze.
Elek Judit: A hét nyolcadik napja
Férje váratlan halála után Hanna (Maja Komorowska) egyedül marad háromszintes budai villájában, az adósságokkal, melyeket férje hagyott rá. Egyetlen társa, a férje hamvait tartalmazó márványurna. Gyermekük István (Zsótér Sándor) Ausztráliában él ausztrál feleségével és két gyerekével, és csak a temetésre tér haza. Hanna rá sem számíthat igazán.
Hanna életének másik színtere a budai tánciskola, ahol mozgásművészetet és balettet tanít az újgazdag szülők botladozó leánykáinak; zongorakísérője, Ernő (Bodrogi Gyula) társaságában.
Hanna nem képes megválni, az egy élet munkájával férjével közösen teremtett otthontól, folytatni próbálja eddigi életét egészen addig a reggelig, amikor a könyvespolcot tartó fal beomlik. Hanna ekkor fogadja meg fia javaslatát és a villa eladásával próbálkozik. Azonban a feladattal megbízott ügyvédnő (Pogány Judit) kijátssza a jogi ügyekben járatlan idős hölgyet. Hanna egy bőrönddel és férje urnájával rövid úton, az utcán találja magát.
A hét nyolcadik napja az egykori primadonna, Szendrőy Hanna drámáját a központba állítva beszél a kiszolgáltatottság ma jól ismert formájáról, a hajéktalanok problémájáról. A tragédia mellé azonban komédia társul, a filmben használt finom humor és az élettapasztalatból származó bölcsesség azt sugallja: ami igazán érték, az elpusztíthatatlan.
Erdőss Pál: Budakeszi srácok
filmelőzetes
A történet az apa nélkül maradt, biztonság és szeretet után vágyódó gyermek útkereséséről szól az 50-es évek besúgóktól és baljós előjelektől hemzsegő, kusza világában. A hirtelen érett kamasszá, csaknem felnőtté cseperedő kisfiú drámáján keresztül, a magyar 56-mítosz mitikus figurái, embertípusai, díszletei, szertartásai kelnek életre. Budakeszi 1956-ban vállalt szerepéről eddig még nem készült feldolgozás. A történet valóságos elemekből építkezik:
MTFA „Budakeszi 56” c. dokumentumfilmje és Kovács István,- a később diplomata pályát is befutó történész – A gyermekkor tündöklete c. életrajzi regényének élményanyaga alapján.
A szereplők élő, létező figurák, apróbb stilizálással, kiegészítéssel, a filmi dramaturgia megkövetelte változtatásokkal átformálva.
Esztergályos Károly: Férfiakt
filmelőzetes
Az elismert tévéfilm rendező, Esztergályos Károly ezúttal mozifilmet készített. A Férfiakt egy rendhagyó szerelmi történet krónikája: a főszereplő idősödő író váratlanul szerelembe esik egy fiatal fiúval, és eddig rendezettnek hitt élete darabokra hullik. A rendező úgy nyilatkozott, hogy ez egy szerelmes film, amelyben történetesen két férfi között szövődik szerelem. „Lehet valami érdekesebb, mint egy szerelmi történet? Talán két szerelmi történet. Itt szó van négy szerelmi kapcsolatról. Persze a négy szerelemnek nincs nyolc szereplője. Ha valaki egy heteroszexuális kapcsolatban homoszexuális viszonyt folytat, akkor az bonyolultabb és élesebb helyzet. A Férfiakt az emberi kapcsolatokról és azok lehetetlenségéről szól.” – mondta Esztergályos Károly.
Herendi Gábor: Lora
filmelőzetes
Herendi Gábor harmadik nagyjátékfilmje saját meghatározása szerint love story. Egy romantikus szerelmes film, izgalmas fordulatokkal, finom humorral és sok zenével. A történet két idősíkban (jelen és 3 évvel korábbi múlt) játszódik, visszaemlékezésekből áll össze a teljes kép, hogy a két főszereplő közös múltja hogyan befolyásolja közös jövőjüket. A címszerepet egy amerikai színésznő, Lucia Brawley alakítja, akit Oliver Stone World Trade Center című filmjében már láthatott a magyar közönség. A férfi főszereplő a frissdiplomás Nagy Péter, aki a film kedvéért még szaxofonozni is megtanult. A Valami Amerika és a Magyar Vándor rendezőjének új filmje már a mozikban.
Igor és Ivan Buharov: Lassú tükör
Nem sokan állnának ellen, ha alvás közben kezükbe vehetnék álmaik irányítását, és a zuhanást repüléssé alakíthatnák. A Buharovok semmiképpen sem. Az „éber álom”, az ún. „lucid dreaming” képessége azonban keveseknek adatik meg: rendkívüli fogékonyság és rengeteg gyakorlás kell hozzá. A Buharovok (Szilágyi Kornél és Hevesi Nándor) harmadik nagyjátékfilmjükben pedig egyenesen a filmvászonra kívánják vinni a tudat illékony rétegeiben való kalandozást.
Kamondi Zoltán: Dolina
Bogdanski Dolina nyomorult kisváros valahol Európa közepén, épp a rendszerváltás időszakát éli, minden változik és minden úgy marad. Bodor Ádám regényéből Kamondi Zoltán forgatott filmet. A regény egy politikailag változó korban, valamilyen rendszerváltásban játszódik. „Nagyon fontos, hogy milyen fajta emberi viszonyok, reakciók adódnak egy ilyen szituációban, másrészről pedig, hogy az előző rendszer milyen módon épült be egy személyiségbe, milyen módon határozta meg a gondolkodásmódot, viselkedésmódot, emberi kapcsolatokat, érzelmeket. Szóval, hogyan deformálta az embereket, és mindezt egy kívülről jött, egy idegen, egy civilizáltabb világból jött ember szemszögéből láttatjuk, aki számára itt minden furcsa és különös, mindenki igazi csodabogár. Semmit nem ért, és nem tud hogyan viszonyulni a helyzethez, aztán itt ragad, a történet szerint három évig nem tud elmenni innen, és ahogy itt ragad, úgy kerül egyre beljebb, egyre közelebb az itt élő emberekhez, a végén pedig gyakorlatilag lélekben és viselkedésben is teljesen bogdanski dolinai polgárrá válik” – nyilatkozta a hét évid készült filmről Kamondi Zoltán.
Maár Gyula: Töredék
Egy katolikus kolostor mikrovilága, nem sokkal a második világháború befejezése után. Ezt a zárt, belső világot ugyanúgy fellazította és izgatottá tette a háború utáni élet zűrzavara, mint a falakon kívüli életet. Hitek és kételyek, szenvedélyek és letargia között élnek a konzervatív, az öreg, a megszállottan dogmatikus, a fiatalabb reformer, és az „erkölcsi züllés” útjára lépett papok. Egyetlen figura sem képvisel itt sem erényt, sem bűnt. Emberileg persze mindannyiuk magatartása érthető. Szerethetőek, vagy talán pontosabb, ha azt mondjuk: árvák. Szenvedélyek, illúziók, kétségek szövik át ezt a világot, amelyet majd könyörtelenül lép át egy másik társadalmi dimenzió „igazsága”.
Mészáros Péter: Kythéra
Hogyan hatnak a magyar kisemberek életére például azok a színes magazinok, amik a sztárok életéről szólnak, hova mennek nyaralni, mit csinálnak. Milyen álomvilágot épít fel bennük, mit szeretnének és hogyan küzdenek a mindennapjaikban ezekkel a frusztrációkkal, hogy ők nem tudnak oda kerülni. A film keserű, mai adaptációja a 18.-ik század egyik legtitokzatosabb festményének, az Indulás Kitéra szigetére című képnek. (Watteau: L’Embarquement pour Cythere) A szerelem elmúlásának szürke és reménytelen képe. A történet egy fiatal párról szól, akik a tv reklámfilmek, olcsó vetélkedők és focimeccsek nézésével töltik mindennapjaikat.
Rohonyi Gábor: Konyec
filmelőzetes
Valóban véget ér az élet 70 év után? Talán a legtöbbünknek igen, de van két ember egy külvárosi lakótelepen, akiknek csak most kezdődik igazán. Kis Emil (Keres Emil) és Felleghy Hédi (Földi Teri) szerelme valahol fél évszázaddal ezelőtt kezdődött, és az eltelt ötven év épp elég volt arra, hogy ez a két ember minden pofont megkapjon a sorstól. Így hát Emil egy szép napon kisétál a behajtóktól fenyegetett lakótelepi másfélszobásból a felesége nélkül, majd bepattan Szélmadárnak nevezett Csajkájába, hogy az első útjába kerülő postafiókot – szelíden és udvariasan – kirámolja. Azt pedig sejthetjük, hogy nem egyszeri alkalomról van szó… A film egyébként már a mozikban is látható.
Sas Tamás: SOS szerelem!
filmelőzetes
Adott egy társkereső (társszerző) iroda, az S.O.S. Szerelem!, amelynek feje Csányi Sándor. Az áhított nőt hajtják fel az arra önmagukban képtelen férfiak számára, a legfrissebb kuncsaft a zsírgazdag, széttetovált tajtbunkó, Fenyő Iván, akinek sehogy sem jön össze egy óvónő, Ullmann Mónika. A hölgy az irodának is problémás alany, az igazgatót alakító Csányi kénytelen saját magát bevetni a siker érdekében. Csakhogy beüt a hollywood-i krach, a savanyú, búskomor cégvezető szabályt szeg, beleszeret az általa kiközvetítendő nőbe.
Szalai Györgyi – Dárday István: Az emigráns
A Márai Sándor utolsó naplójára épülő film bemutatja az Egyesült Államokban élő író öngyilkosságba torkolló utolsó hónapjait:
felesége, Lola betegségét, a halálra való tudatos készülést és a méltóság elveszítésétől való félelmet. Az utolsó napló Máraija más, mint aki a Füveskönyv, Egy polgár vallomásai vagy a 40-es években készült Naplók alapján megelevenedett előttünk. Büszke és kérlelhetetlen, mint eddig – de egyúttal személyesebb és esendőbb.
Szász János: Ópium
filmelőzetes
Szász legújabb filmjének középpontjában egy orvos és egy őrült nő szerelme áll, akik egy elmegyógyintézetben találkoznak 1913-ban. Az Ópium Csáth Géza, a függőségeiről híres író különböző szövegei alapján készül, akárcsak a rendező utolsó nagyjátékfilmje, a nyolc évvel ezelőtt forgatott Wittman-fiúk.
„A tébolyult nő, akiben benne lakozik a Gonosz és szenvedélyesen ír, találkozik egy doktorral, aki nem tud írni, szeretni. Ebből egy szerelmi történet kerekedett, amelyben a nő mindig azt mondja az orvosának, hogy „vágja ki az agyamat”. De mit jelent ez? Az orvos, Brenner egy rideg ember, aki csak saját magát képes megfigyelni, történetet nem tud írni, csak a morfiumadagokat számlálja. A nő ezzel szemben csupa érzés és szenvedély. Brenner rájön, hogy lehet figyelni egy másik emberre. Megérti, hogy mit jelent az, amit a nő kér, és valahogy megpróbál segíteni neki, és megteszi, átsegíti a nőt félelmein, hogy nyugodtan élhessen.” (Szász János)
Szilágyi Andor: Mansfeld
filmelőzetes
1958-at írunk. Öt fiatal, kamasz fiú fényes nappal elköti egy magas rangú tiszt (Szervét Tibor) autóját. A rangidős Blaskira (Pindroch Csaba) felnéznek a többiek: Egei, Bóna, Holecz, Mansfeld (Fancsikai Péter). Mindannyian nagyon fiatalok, szinte gyerekemberek és vakmerőek. Mansfeld Pétert azonban egy szöktetési terv is hajtja: sógorát akarja a börtönből kiszabadítani. Ezért elrabolnak egy őrségben álló törzsőrmestert (Seress Zoltán), akit – miután kiderül, hogy két kisgyermek apja – szabadon engednek. A fiúkat azonban elfogják, s vizsgálati fogságba kerülnek. Mansfeld Péter a szembesítések, kihallgatások során mindent magára vállal, hogy a már kor szerint büntethető Blaskit és a többi fiút megmentse. Fenyő főhadnagy (Nagy Ervin) és Szautner hadnagy (Dimény Áron) minden alkalommal érzi azt a hihetetlen kitartást, bátorságot és erőt, ami a börtönben megkínzott Mansfeldből árad. A kezdetben kis huligán, hőzöngőként számon tartott banda elfogása „magasabb szempontból” már egy veszélyes ellenforradalmár, Mansfeld Péter ügyévé alakul. Fenyő kételkedése a fiú ilyen fokú bűnösségében Bárányos ezredes (Eperjes Károly) szemében a bizonytalanság jele. Márpedig a bizonytalanság nagyon veszélyes. Ennél talán csak az egész országba ívódott félelem a nagyobb. A háromgyerekes anya, a fodrászként dolgozó Mansfeldné (Maia Morgenstern) kétségbeesetten és kitartóan küzd fia kiszabadításáért. Elszántan keresi azt az ügyvédet, aki megmentheti fiát a börtöntől, vagy még valami annál is rosszabbtól. Végül Mansfeldné egy kijelölt ügyvéddel, Dr. Gárgyánnal (Blaskó Péter) folytatja küzdelmét. Mansfeld Péter közben a lehetőséget kihasználva, egy helyszínelésnél megszökik. Az út azonban, amit számára kijelöltek még nem itt ér véget.
Szőke András: Hasutasok
filmelőzetes
Négy régi jó barát – a rendszerváltásig mindnyájan vasutasok – a leépítések áldozatai lesznek. Sok évvel ezután, amikor már a régi állomást is elhordták, Honos falu egykori állomásfőnöke Béke Dezső értesítést kap a városból, hogy menjen be az állomás irodájába. A MÁV ugyanis ezt a szárnyvonali állomást nézte ki a szállított árúk ellenőrzésére. Béke Dezső, hogy barátaival együtt alkalmilag újra álláshoz jusson, azt hazudja, az állomás még létezik, és képesek ellátni a feladatot. És innentől elkezdődik az őrület…
Vecsernyés János: Emelet
filmelőzetes
A helyszín egy fiktív ország, valahol Európában, a mában. Mit kezd egy gazdag és befolyásos üzletember (Haumann Péter), amikor depresszióra hajlamos fiát (Haumann Máté) veszély fenyegeti, egy olyan látszatdemokráciában, ahol a rendőrségnek van egy titkosan működő „rendcsináló” részlege? Ezen a részlegen különböző ambíciójú, korú emberek dolgoznak, akik egy dologban értenek egyet: minden erőszakos és titkos eszközt bevetve, rendet kell csinálni ebben az országban! Ez a részleg az EMELET, ahol úgynevezett „fedett tevékenység” folyik. Embereket gyűjtenek be és vallatnak. Aki tud a részlegről, hallgat, vagy tagadja, hogy létezne. Aki be akarja bizonyítani létezését, vagy ellenszegül, eltűnik, vagy egy balesetben szenderül jobb létre. Még az ország legtekintélyesebb emberei sincsenek biztonságban…Hoffmann Úr, akinek az élet értékes kincs, aki okos, de önhitt, és azt gondolja, átlátja a világ törvényszerűségeit, kényszerből, a fiáért veszi fel a kesztyűt, egy zseniális tervet kieszelve. De vajon ki bizonyul találékonyabbnak, az apa vagy az ügynökök? A film Kertész Imre írásának mozgóképes adaptációja.
